A termelők véleménye szerint az áruházláncok olykor a piaci helyzetet figyelmen kívül hagyó akciói hosszú időre tönkre teheti az egyébként éppen növekedésnek indult ágazatot. Remélhetőleg a kiskereskedelmi láncok megfogadják a termelők és a szakma képviselőinek kérését, hogy a dinnyeszezon alatt mindig a valós piaci helyzethez igazítsák a dinnye árazását, különben a növekvő termelői kedv könnyen eltűnhet.

Fejenként 10 kilogramm körül

A KSH adatai szerint Magyarországon 2,49 ezer hektár termőterületről 101,3 ezer tonna görögdinnyét takarítottak be 2022-ben, ami 18 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi mennyiségtől. Statisztikák szerint a görögdinnye termőterülete az idén 2800 hektár körül alakult.

A magasabb tőke- és munkaerő-igényű sárgadinnyét a tavalyi 350 hektár helyett idén körülbelül 315 hektáron termesztik, nagyságrendileg 10 ezer tonna körüli mennyiségben, a termések nyolcvan százaléka sárga húsú.

A korai prognózisok arról szóltak, hogy körülbelül 125-130 ezer tonna görögdinnye teremhet idén Magyarországon. A belföldi fogyasztásunk 10 kilogramm körül alakul fejenként, tehát összesen 100 ezer tonna, így nagységrendileg 30 ezer tonna export- árulappal lehet kalkulálni.

Jelentős exportzöldségünk közé tartozik

A görögdinnye volumenében az egyik legjelentősebb exportzöldségféle, külkereskedelmi egyenlege évek óta pozitív. Idén a szakmabeliek növekvő exportra számítottak, és a jelek szerint ez be is igazolódtak a várakozások. Köztudott, hogy a dinnyefogyasztás nagyban függ az időjárástól, nem véletlen, hogy akkor élénkült fel jobban a kivitel, mikor meleg időjárás volt.

A szakmai szervezetek szerint a lengyel és a cseh piacon voltak a legaktívabb magyar exportőrök. A KSH adatai szerint nőtt a dinnyeimport is, legalábbis az első öt hónapban, amikor a tavalyinál 12 százalékkal nagyobb mennyiség, 4,54 ezer tonna érkezett külföldről. A görögdinnye vezető beszállítója Görögország lett, ahonnan 19 százalékkal több, 1,16 ezer tonna görögdinnyét importáltak. A beszállítók sorában Spanyolország került a második helyre 981,7 tonnával. A spanyol termékek mennyisége a tavalyihoz képest jócskán megnövekedett, egy éve május végéig ugyanis csak 1,11 ezer tonna érkezett onnan a magyar piacra. 

Ízlések és pofonok

Szakértői vélemények szerint a magyar lakosság dinnyevásárlási szokásait illetően jellemzően két részre osztható. A családok nagy része, körülbelül nyolcvan százalékuk, 5-8 kilogrammos dinnyét szeret venni, ez a kiskereskedelmi láncokban egy közepes méretű dinnyét tesz ki. Nyilván vannak olyan vásárlók is, akik a nagyobb akár a 10-13 kilogrammos dinnyét keresik, és vannak, akik szívesebben vásárolják a 4-5 kilogrammos nagyságúakat.

Az áruházi kínálatokban jellemzően csökkent a választható termésméret, nagyobb méretű dinnyéket inkább a hagyományos piacokon vagy az útszéli árusítóhelyeken lehetett kapni.

A dinnyék alakját és színét tekintve lehetnek akár hosszúkás vagy gömbölyű formájúak, fekete vagy csíkos héjúak, de ezen a téren olyan kiugró preferencia nem mutatkozik meg, inkább mindenki egyéni ízlése szerint választ.

Viszont abban egyértelműen növekvő tendencia van, hogy egyre nő a kereslet a magszegény és a kisebb, 2-4 kilós görögdinnyékre is.

A mag nélkülinek nevezett dinnyét hivatalosan triploid hibridet sokan keresik, hiszen a vásárlók egy része a kis méretű dinnyét jobban kedveli, amit egyszerre elfogyaszthat és nem kell felvágva tárolnia a fél hűtőt elfoglalva. Szakértői megállapítások szerint „magnélküli” görögdinnye igazából nem is létezik. A mag nélkülinek nevezett görögdinnye magkezdeményeket tartalmaz, de míg a magos fajták csak kis mennyiségben tartalmazzák, addig a magnélküli fajtákra ez a jellemző.

A mag nélküli dinnye attól mag nélküli, hogy terméketlen, nem tud életképes ivarsejteket képezni. Ez úgy lehet, hogy maga a magnélküli dinnye triploid. A mag nélküli dinnyét diploid (2N - kétszeres kromoszómaszámú) és tetraploid (4N - négyszeres kromoszómaszámú) szülők keresztezésével állítják elő. Mindkét szülő életképes és ivarsejteket is képez, az utódjuk viszont triploid (3N - háromszoros kromoszómaszámmal) önmeddő lesz, mert az egyik szülőtől N, a másiktól 2N kromoszómát kap. A mellé ültett pollenadó diploid növények szolgáltatják a virágport a megporzáshoz. A tökfélékre jellemző ragadós, nehéz pollen a rovarok közvetítésével jut el a bibére. A mag nélküli típus általában fehér színű, üreges magkezdeményeket fejleszt. Az első kötéseknél több-kevesebb kifejlett mag is található, ezért általában az első kabakokat el kell távolítani

- írja oldalán a dinnyefarm.hu.

A világon elsőként Japánban állítottak elő a kabakosok vagy tökfélék családjába tartozó magszegény görögdinnyét. Az 50-es években Magyarországon is megindultak az ilyen irányú kísérletek, melynek eredményeként a 60-as években magyar hibrid is a termesztők rendelkezésére állt. Ezt a termesztési változatot a drága vetőmag termesztés, illetve a magas vetőmag ár jellemezte, ezért akkor Magyarországon nem tudott elterjedni. Ma is mintegy 30 százalékkal nagyobb a ráfordítási igény a magszegény görögdinnye termesztés esetén.

A tripolid hibridek iránt a termelők körében is egyre nagyobb a kereslet, de a szakértők szerint nem olyan egyszerű a termesztése, nagyon oda kell figyelni rá. Gyakorlatilag a mag nélküli dinnyék porzó fajtákat és porzó méhecskéket is igényelnek ahhoz, hogy termést hozzanak és különböző földrajzi területeken különféle lehet a dinnye külső megjelenése és a termésmennyiség is.

Termesztése tehát bonyolultabb, mint a magvas dinnyéé, fogyasztói ára pedig körülbelül 20-30 százalékkal magasabb. A mag nélküli kínálat tovább növekedett idén is, körülbelül 20 százalékot tett ki.

Jelentős lépések a fajtahasználatban

A hazai viszonylatban úgy tűnik, hogy az utóbbi években sokat fejlődött a fajtahasználat. A korszerűtlen dinnyefajták helyét átvették az oltott és hibrid dinnyék, melyek aránya mára a teljes dinnye-termőterület 95 százalékát elérte.

Ez azt is jelenti, hogy a magyarországi fajtahasználat nemzetközi szinten is versenyképessé vált, továbbá megjelent a fólia alatti termelés, amivel előrébb hozható a szezonkezdet. A görögdinnye termésének 2–3 százaléka, míg a sárgadinnyének több mint ötöde fóliás termelésből származik.

A hazai klíma szakértők szerint kifejezetten előnyös a dinnyetermesztésnek, még annak ellenére, hogy a termelés északi határán fekszünk. Idehaza azonban a hőmérséklet nappali és az éjszakai ingadozásai miatt a termés sav-cukor tartalma kiegyenlített, a kialakult íz- és aromaanyagoknak köszönhetően a magyar dinnyék más ízűek, mint a déli országok édes, de savszegény dinnyéi. 

Az AKI PÁIR adatai szerint a 38. héten a belpiaci magvas, csíkos héjú görögdinnyét a 2022. 38. hetinél alacsonyabb, 280 forint/kilogramm áron árusították a mag nélküli 300 forint volt kilogrammonként, a zöld és a sárga húsú sárgadinnyét pedig egyaránt, az egy évvel korábbit meghaladó 550 forint/kilogramm leggyakoribb áron.  

Egyes kutatások szerint Európában a kétezres évek elején az egy főre eső éves görög és sárgadinnyefogyasztás együttes nagysága évente még csak 5-6 kilogramm között ingadozott. Ma már hazai viszonylatban tíz kilogrammos átlagos fogyasztást említenek, várhatóan az ágazat sorsa úgy alakul, hogy mind a fogyasztói mind pedig a termelői oldalon további növekedések várhatóak a közeljövőben.