A tájékoztatás szerint a Garanciaintézmények Európai Szövetségének (AECM) legfrissebb adatai szerint a magyar vállalkozások a bruttó nemzeti termék (GDP) 4,4%-át kitevő kezességvállalást használtak fel a hitelpiacon, miközben az AECM-országok átlagában csak a GDP 1%-át teszi ki a garanciaintézmények szerepvállalása. Magyarországot Franciaország és Románia követi, ahol egyaránt GDP 2,5%-át kitevő garancia segíti az adott ország vállalkozásainak működését. Szabó István Attila, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. elnök-vezérigazgatója emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évben a kkv-szektornak juttatott új hitelek 80%-ára vállaltak kezességet, minden második, a szektorban lévő hitel mögött ott állnak.
A közlemény szerint annak ellenére, hogy Magyarországon a vállalati hitelállomány a GDP mindössze 17-18%-át éri el, ami az EU-átlagának nagyjából a fele, az AECM statisztikái szerint a hazai garanciaintézmények a kkv-k egyre komolyabb részét érik el. A legfrissebb adatok szerint tavaly az összes hazai kkv 10,6%-át segítette már garanciaintézmény, ami a régióban a legmagasabb arány.
Felidézik: Európában a koronavírus-járvány idején életre hívott, sok esetben a nagyvállalati kört támogató garanciaprogramok lezárása miatt a fennálló garanciavolumen 22,5%-kal zuhant, és az újonnan nyújtott kezességvállalások volumene tavaly 8%-kal csökkent. A Garantiqa kezességvállalási portfóliója ezzel szemben 2023-ban is 6%-kal nőtt, a társaság közel 37 ezer új szerződést kötött, ami 1,3%-kal haladta meg a 2022-es számokat. Hozzáfűzték: a növekedést úgy érték el, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2023-ban a kkv-szegmensben 17%-kal alacsonyabb volt az új vállalati kihelyezések volumene, mint a megelőző évben.
Szabó István Attila hozzátette, hogy a kezességvállalási aktivitásuk miatt a hazai vállalkozások nem akadtak fenn a banki kockázati szűrőkön, így a megugró infláció és hitelkamatok időszakában fel tudták venni a túlélést jelentő, kigazdálkodható kamatozású államilag támogatott hiteleket. Az AECM adatai szerint a garanciaszerződések számában mindössze 0,6%-os visszaesés volt az elmúlt évben, a garanciaintézmények pedig egyre inkább a mikro- és kisvállalati szegmens felé fordulnak üzleti aktivitásukkal.
Ismertették, hogy a kis- és középvállalkozások elsőszámú hitelterméke, a 2002-ben indult Széchenyi Kártya Program több mint két évtizede segíti a hazai vállalkozásokat: csak tavaly több mint 46 ezer szerződést kötöttek a bankok a cégekkel közel 1700 milliárd forint összegben. A Széchenyi Kártya program valamennyi kölcsönéhez automatikusan kapcsolódik a Garantiqa kezességvállalása, aminek köszönhetően naponta továbbra is 300-400 kisvállalkozás számára nyílik meg a lehetőség a maximum 5%-os kamaton elérhető kölcsön felvételére. Szabó István Attila beszélt arról is, hogy a Garantiqa idén is 1000 milliárd forintot meghaladó új kezességvállalással fogja megkönnyíteni a hazai kkv-k hitelhez jutását. Hozzátette, hogy a vállalat az év elejétől átlagosan közel harmadával csökkentette garanciavállalási díjait.
