2024. november 21. csütörtök Olivér
Több év, mire megtérül, de a magyar gazdák is belátták, enélkül nem megy

Több év, mire megtérül, de a magyar gazdák is belátták, enélkül nem megy

A klímaváltozás egyre súlyosabbá váló hatásai világszerte jelentős kihívásokat jelentenek a mezőgazdasági termelés számára, hiszen az időjárási minták változásai, a szélsőséges események gyakoriságának növekedése és a lassan már évente jelentkező, száraz, aszályos időszakok mind-mind olyan problémának számítanak, amelyekre nagyon gyorsan kellene komplex választ találni. A megoldásnak részét képezi a precíziós technológiák használata és alkalmazása, a vetésszerkezet átalakítása, az új növények bevezetése a termelésbe, de ide tartozik az öntözés alá vont területek nagyságának növelése is, amely jobb és rosszabb időszakokban is egyfajta biztosítékot nyújtanának a gazdáknak. Az Agrárszektor által megkérdezett termelők mind elismerték az öntözés, öntözésfejlesztés fontosságát, és nem volt egy se, aki ne gondolkodna ebben az irányban, ugyanakkor arra is rámutattak, hogy a jelenlegi piaci környezet, a beruházás magas költségei, az esetleges jogi és technológiai problémák és a hosszú megtérülési időtartam miatt nehéz megtervezni és kivitelezni egy ilyen léptékű fejlesztést.

Az most már egészen biztosan látszik, hogy a klímaváltozás, és annak kísérőjelenségei, a szélsőségessé és hektikussá váló időjárás, a növekvő hőségnapok és folyamatosan megdőlő melegrekordok, az aszályos időszakok, villámárvizek és természeti katasztrófák egyre komolyabb gondot jelentenek az emberiségnek. Ahhoz pedig, hogy alkalmazkodni tudjunk ezekhez, jelentős mértékű változásokra lesz szükség, ahogy a mindennapi életben, úgy a mezőgazdaságban is. Az olyan alkalmazkodási stratégiák, mint például a precíziós mezőgazdasági technológiák alkalmazása, a reziliens növényfajták kifejlesztése, vagy éppen az öntözéses gazdálkodás térnyerése azonban reményt adhatnak arra, hogy a gazdák sikeresen felvegyék a harcot ezekkel a kihívásokkal.

EZ IS ÉRDEKELHET

Sürgősen lépni kellene az öntözés előremozdítása érdekében

Magyarországon ma a mezőgazdaság egyik legnagyobb kihívása a növények számára szükséges vízmennyiség biztosítása, hiszen a korábbi évtizedek átlagától eltérő és egyenetlen csapadékeloszlás még a komolyabb aszályos időszakok nélkül is megnehezíti a gazdák dolgát. Erre lehet megoldás az öntözés fejlesztése, ami - bár évek óta a hazai agrárstratégia részét képezi - csak nagyon lassan, nagyon apró léptekben halad előre. Ennek több oka is van, amelyek egy része az elmúlt évek gazdasági helyzetében, mások hazánk földrajzi adottságaiban, illetve a jogszabályi környezetben keresendők.

Az öntözésfejlesztés, és az azzal kapcsolatos beruházások ugyanis eleve nagyon magas forrásigénnyel rendelkeznek, ám az utóbbi idők kedvezőtlen kamatkörnyezetében és megemelkedett beruházási költségek mellett sok gazdaság ez irányú szándékai ellenére sem tud belevágni egy ilyen projektbe. Az öntözési rendszerek telepítésének és fenntartásának kigazdálkodását ráadásul az alacsony terményárak is megnehezítik, emiatt pedig megnyúlik a beruházások megtérülési időszaka. És hiába a korábban meghirdetett, és hamarosan újra megnyíló, ilyen célú pályázati felhívások, a termelők nem érzik azt, hogy megengedhetnek maguknak ennyire nagy léptékű, minimum 5, de inkább 10-15 év alatt megtérülő projekteket. Pedig a szakértők szerint is a következő évtizedek sikeressége múlhat egy-egy ilyen fejlesztésen.

EZ IS ÉRDEKELHET

Igény és szándék lenne rá

A Hajdúböszörményi Mezőgazdasági Zrt.-nél saját részről 400 hektáron végeznek öntözéses növénytermesztést, de a meglevő rendszereik akár 600 hektárra is képesek lennének, de az ottani termelők nem szokták kérni ezt - tudtuk meg a Hajdú-Bihar vármegyei vállalat termelési igazgatóhelyettesétől. Boda István az Agrárszektornak azt is elmondta, hogy a Keleti főcsatornából kapják a vizet, ott van szivattyúállomás, de ez a maximum, amit öntözni képesek, a nyomásveszteség és más műszaki paraméterek miatt ezt már nem lehet tovább bővíteni. A szakember beszélt arról is, hogy az öntözési rendszerek telepítésénél a megtérülés időtartama olykor igen hosszú lehet, de ez attól is függ, mit termel az ember ezeken a területeken: az intenzív növénytermesztésnél gyorsabb a megtérülés, míg a takarmánynövényeknél többet kell várni erre. Boda István szerint egy ilyen beruházásnál 5-8 évnek minimum el kell telnie ahhoz, hogy megtérüljön. A vállalat termelési igazgatóhelyettese szerint az öntözés némi biztonságot adhat a gazdáknak, de a beruházás előtt sokat kell mérlegelni, egy ilyen rendszer telepítésének és fenntartásának ugyanis komoly költségei vannak, és ahogy azt már korábban is említette, az se mindegy, hogy mit termelnek az öntözött területeken.

A Baki Agrocentrum Kft.-nek nincsenek öntözött területei, de ez nem rajtuk múlik - közölte Németh Zoltán, a zalai vállalkozás növénytermesztési ágazatának vezetője. A szakember elmondta, hogy szerettek volna ilyen beruházást végrehajtani, de ennek jogi akadályai vannak, ugyanis nincs a közelükben olyan felszíni vízforrás, ahonnan lehetne öntözni. Csak talajvízből tudnának, ezt azonban a jelenleg hatályos jogszabályok nem engedélyezik. Pedig ha egy 300-500 hektáron, avagy az általuk művelt terület 10-20%-án tudnának öntözni, az nagyjon jó lenne. Németh Zoltán beszélt arról is, hogy a mostani gazdasági körülmények közepette nem lehet kiszámítani, hogy mennyi időbe telne egy öntözési rendszer megtérülése, de a becslések körülbelül 10-15 évet mondanak. A növénytermesztési ágazatvezető szerint ehhez ugyanakkor brutális vetésszerkezet kellene, és legalább 1,5 növény/éves termelés, árpával és másodvetésű szójával. Németh Zoltán beszélt arról is, hogy bár az öntözés kétségtelenül egyre fontosabb lenne Magyarországon, nem szabad elfelejteni, hogy a vízkészletek végesek. A szakember szerint együttes gondolkodásra lenne szükség a növénytermesztési ágazat problémáinak megoldására: át kellene gondolni a vetésszerkezetet, hogy milyen új növényeket használna az ember, hogyan és miből öntözne, és hogy milyen technológiákat használna. Németh Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy számolni kell azzal is, hogy a jövőben a művelt szántóterületek aránya 20-30%-kal is csökkenhet Magyarországon, miközben nagyon kevés az öntözött terület itthon.

A Belvárdgyulai Zrt. főagronómusa, Szűcs András is arról számolt be lapunknak, hogy egyáltalán nem öntöznek, de terveznek ezen változtatni. A piaci helyzet változásai miatt azonban nagyon nehéz a megvalósulással számolni, és a megtérüléshez szükséges időt se könnyű megbecsülni. A szakember azonban úgy véli, hogy akár már 3 év alatt is megtérülhet egy ilyen beruházás. A Baranya vármegyei vállalkozás főagronómusa úgy látja, hogy akinek ma Magyarországon van lehetősége öntözési beruházást végrehajtani, annak meg kell tennie. Ennek azonban sok korlátja van, és például akinek folyók közelében vannak a földjei, az kapásból előnnyel indul. Szűcs András szerint ugyanakkor nem kérdés, hogy ebbe az irányba kell fejleszteni, mert az egy biztos pontot jelent minden gazdaságnál, ha tudnak öntözni, különösen a mostani időjárási viszonyok közepette.

A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Jászapáti 2000. Mezőgazdasági Zrt. növénytermesztési és üzemeltetési igazgatója, Nagy Miklós az Agrárszektor megkeresésére közölte, hogy 130 hektárt tudnak öntözni, ami az általuk megművelt 3350 hektárnak nagyjából a 3,8%-a, de szeretnék ezt bővíteni. A szakember elmondta, hogy alföldi és állattartó cégként számukra a tömegtakarmány biztosítása lenne a cél egy ilyen beruházással, és ha ez meglenne, csak azután tudnának elmenni az árunövények felé. A helyzetet nehezíti, hogy a víz mintegy 40 kilométerre van tőlük, ami azt jelenti, hogy hektáronként körülbelül 4-6 millió forintba kerül náluk az öntözés. Nagy Miklós szerint az elmúlt évek tapasztalatai alapján egyértelmű, hogy az öntözés irányába kell elmozdulnia a magyar mezőgazdaságnak, ugyanis a klímaviszonyok változása, az egyes munkálatokra nyitva álló időablakok szűkülése és a hőségnapok számának növekedése ezt követeli meg a gazdáktól. Lehet, hogy a következő 10 évben csak 2 olyan lesz, amikor öntözés nélkül is lehet növényt termeszteni, de a maradék 8-ban igenis szükség lesz az öntözésre - szögezte le a szakember. Nagy Miklós úgy látja, hogy most már ott tart az ország, hogy jó lenne ősszel is öntözni, hogy az őszi vetésű növények fejlődése is egyenletes legyen. Ez pedig annak fényében különösen riasztó, hogy 10-20 éve még egyáltalán nem lehetett ezt mondani - tette hozzá a vállalkozás növénytermesztési és üzemeltetési igazgatója.

Látható tehát, hogy a magyar termelők kivétel nélkül belátják, hogy a jövőben az öntözéses gazdálkodás fel fog értékelődni, nélküle pedig még a mostaninál is kockázatosabb lesz a szántóföldi növénytermesztés. Az öntözési beruházások magas költsége, a megtérülés hosszúsága és a jogi/technológiai akadályok azonban sok esetben elveszik a gazdák kedvét ezektől a fejlesztésektől, ez pedig olyan problémát jelent, amit záros határidőn belül meg kell oldani.

EZ IS ÉRDEKELHET
Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?