A nagy forróság miatt brutális oxigénhiány alakult ki, és kóros iszapgáz (kénhidrogén és ammónia) szabadult fel a halastavakban. A víz hőmérséklete a felső rétegben hetek óta 30 Celsius-fok körüli, a párolgás pedig naponta két centiméter – jellemezte a tógazdaságokban kialakult helyzetet a Világgazdaságnak Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Ma-Hal) szóvivője, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója.
A vízhiány miatti halpusztulások most számos gazdaságot érintenek, ennek mértékét azonban csak szeptember végén látják, de az már most biztos, hogy ennek mértéke jelentősebb, mint egy normál évben. A Dunántúlon már korlátozták a halastavak feltöltéséhez szükséges vízhez való hozzájutást.A tározók kiürültek, és a szakember szerint hosszútávú vízgazdálkodási politikára lenne szükség.
Teljesen eltűnt ez a halászati ág az országból: pedig sokan foglalkoztak vele
Egy főre vetítve Európában Magyarországon van a legtöbb víz, mégis kiszáradunk, mert még annak is egy része kifolyik az országból, ami csapadék formájában esik
– mondta.
Csökkenő halfogyasztás
Az elmúlt években a halfogyasztás növekedéséről lehetett beszélni, a halászok most annak is örülnének, ha nem csökkenne a fogyasztás, illetve az itthon eladott mennyiség. A jelek mindenesetre arra utalnak, hogy visszaesett a kereslet. A kereskedők is lényegesen kevesebbet vásárolnak és az is észrevehető, hogy a fogyasztók a drágább termékekről olcsóbbra váltanak.
Magyar találmány segíthet megoldani a halágazat egyik nagy problémáját
Az, hogy Magyarországon ilyen kevés halat esznek, már népegészségügyi problémának is tekinthető
– mondta Lévai Ferenc.
A kereslet csökkenése meglátszik a ponty árain is. A szakember szerint még sosem volt olyan, hogy nyár közepén lefelé menjenek a pontyárak, idén pedig így történt. Ennek ellenére a tavalyi karácsonyi szezon jól sikerült. Az idén lényegesen jobb lett a haltermés a tavalyinál, a halászok le is vitték a tóparti árakat, ezt azonban a kereskedők nem adták tovább a bolti árakban. Az idén bekövetkezett folyamatok miatta a szokásos, 15-16 ezer tonnás piacképes mennyiséggel szemben a magyar haltermelés 20-30 százalékkal kevesebb lesz.
Ezt a halat veszi most a legtöbb magyar itthon: de mi történt a ponttyal?
Még mindig a ponty a sláger
Az AKI adatai szerint 2023-ban 19 673 tonna volt a tógazdasági haltermelés volumene, ez 7,3 százalékkal kevesebb, mint a 2022-ben. A halhústermelés 82 százalékát a ponty tette ki 2023-ban. Tavaly a tógazdaságok területe 24 ezer hektár volt. 2023-ban az export 10,4 milliárd forint értékű volt, az import pedig 52,3 milliárd forintra volt tehető.
