Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) idén március óta 13 államban mintegy 190 tejelő állományában mutatta ki a madárinfluenzát. A vírus madarakról a tehenekre való átterjedése felerősítette az aggodalmakat, hogy a vírus alkalmazkodhat az emberek közötti terjedéshez. A tudósok arra figyelmeztettek, hogy a korlátozott felügyelet gyengítheti az Egyesült Államok képességét arra, hogy reagáljon a további emberi terjedésre - írta meg a Reuters. A Betegségellenőrzési és Megelőzési Központok (CDC) szerint idén tizenhárom tejgazdaság és baromfitelep dolgozója fertőződött már meg madárinfluenzával.

De mi a helyzet a vírus kezelésével? Hogyan védekeznek, és nyomon követik-e a madárinfluenza terjedését a tejelő szarvasmarhák körében? A portál ennek járt utána. Mint írták, három állam állatorvosokkal és gazdákkal szorosan együttműködő állategészségügyi és humán-egészségügyi szakértői szerint a kormányzat által közölt adatok valószínűleg alulbecsülik a járvány nagyságát, mivel a gazdák félnek a pozitív tesztek okozta gazdasági nehézségektől, beleértve azt is, hogy hetekig nem adhatják el a tejet vagy a szarvasmarhákat.

Óriási dilemmában vannak az amerikai gazdák

Az már ismert, hogy a vírus csökkenti a szarvasmarhák tejtermelését. Az Egyesült Államok, amely az Európai Unió után a világ második legnagyobb sajttermelője, az egyetlen olyan ország, ahol a teheneknél ismert a fertőzés. Joe Armstrong, a Minnesotai Egyetem állatorvosa és szarvasmarha-szakértője elmondta, hogy bár kilenc hivatalos pozitív eredményük van, sokkal, több olyan gazdaság van, amely érintett vagy fertőzött, de nem vizsgálták meg az állományokat.

Minnesotában az esetszámok akár háromszor-ötször is magasabbak lehetnek

- mondta Joe Armstrong.

Az USDA szóvivője elmondta, hogy az ügynökség azzal ösztönözte a vizsgálatokat, hogy április óta negatív teszteket követel meg az államhatáron túlra szállított tehenektől, és önkéntes programot kínál a gazdák tejkészleteinek heti vizsgálatára. Az ügynökség adatai szerint az országosan nagyjából 24 ezer tejet értékesítő gazdaságból mindössze 24(!) tejelő állomány vesz részt ebben a programban. A szakértők szerint a gazdák azért vonakodtak a teszteléstől, mert nem hitték, hogy a vírus komoly aggodalomra ad okot, vagy mert a tesztelésre vonatkozó kormányzati ösztönzők nem ellensúlyozták a várható veszteségeket.

A coloradói gazdálkodó, Terry Dye elmondta, hogy két tejgazdasága is megfertőződött a nyáron, és nem értesítette az államot, mert magánúton akarta kezelni az ügyet. Az állami mezőgazdasági tisztviselők végül értesültek a fertőzésekről, és karanténba helyezték az állatait - közölte, hozzátéve, hogy „néha kényelmesebb nem tudni”.

Az USDA felajánlotta, hogy a fertőzött állatokkal rendelkező gazdáknak kártalanítja az állatorvosi ellátást és a kiesett tejtermelés 90%-át. Ezek után 47 gazdaság jelentkezett az ügynökségnél a pénzügyi támogatására, bár ez a szám magában foglalja a fertőzéssel nem rendelkező szarvasmarha telepeket is, amelyek a biológiai védekezés költségeihez kérnek támogatást. Az USDA a tehenektől származó nyers tejet vizsgálja, hogy azonosítani tudja a vírust az állományokban. Az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) külön tesztelte a kereskedelmi tejkészleteket, és azt állítja, hogy a pasztőrözés elpusztítja a vírust, így a tej biztonságosan fogyasztható.

Szigorúbb tesztelésre lenne szükség

A szakértők - állatorvosok és egészségügyi szakértők - szerint a vírus terjedésének jobb nyomon követésének módja lenne, ha több állam tenné kötelezővé a nyerstej vizsgálatát, vagy ha magasabb kártérítést fizetnek a gazdáknak. Michigan és Colorado agresszív megközelítést alkalmazott a szarvasmarhák madárinfluenzájának megfékezésére, bár a szakértők szerint ott még mindig előfordulnak olyan esetek, amelyeket nem vesznek észre. Phil Durst, a Michigani Állami Egyetem oktatója, aki beszélt olyan gazdákkal, akiknek a csordái megfertőződtek a vírussal, azt mondta, hogy Michigan 27 pozitív állománya valószínűleg legalább egyharmaddal alul van számolva. Jenna Guthmiller, a Coloradói Egyetem immunológia professzorának docense, aki a vírust tanulmányozta, azt mondta, hogy Colorado 63 pozitív állományánál valószínűleg szintén jóval magasabb a tényleges esetek száma.

A járványok sorozatos kitörése után Colorado július 22-én az egyetlen olyan állam lett, amely megköveteli a tejgazdaságoktól, hogy hetente vizsgálják meg a tej nagy tételben szállított tejet. A vizsgálatok során 10 fertőzött állományt fedeztek fel, amelyeket karanténba helyeztek.

Amint jobban megértjük a járvány kiterjedését és mértékét, intézkedéseket hozhatunk a további terjedés mérséklésére

- mondta Maggie Baldwin, Colorado állam állatorvosa.

Nem akarnak tesztelni, mert félnek a következményektől

Vannak olyan, a helyzetre rálátó, ám személyazonosságukat megőrizni kívánó források, akik szerint egyes gazdák azért nem végeznek vizsgálatokat, mert nem bíznak a kormánytisztviselőkben vagy a madárinfluenza szarvasmarhákra és emberekre gyakorolt kockázatáról szóló információkban. Ez kelet-kansasi tejtermelő szerint rengeteg olyan gazda van, aki egyszerűen nem hisz a betegségben. Oklahomában volt például egy tejüzem, amely áprilisban fertőzésre gyanakodott, de az állam szerint júliusig nem küldte be a tárolt tejmintákat az USDA-nak vizsgálatra. Az állomány már felépült, mire a vizsgálatok megerősítették a járvány kitörését, és Oklahoma állam szerint nem jelentettek más megbetegedést.

Azokban az államokban, ahol kevés a fertőzött tehén, vagy egyáltalán nincs fertőzött tehén, a gazdák és az állatorvosok attól tartanak, hogy ha a vírus megjelenik vagy újra felbukkan, nem tudják majd nyomon követni.

A régi mondás szerint a láz ellenszere az, hogy ne mérjünk lázat. Tehát, ha nem tesztelünk, akkor nem vagyunk pozitívak

- mondta Mark Hardesty, egy ohiói tejelő szarvasmarha-állatorvos.

Wisconsin, a második számú tejtermelő és a legnagyobb sajttermelő állam, nem jelentett egyetlen madárinfluenzás megbetegedést sem szarvasmarháknál. Keith Poulsen, a Wisconsini Állatorvosi Diagnosztikai Laboratórium igazgatója szerint a tejtermelők valószínűleg akkor sem végeznének vizsgálatot, ha gyanítanák, hogy az állományukban tünetek jelentkeznek. Szerinte ugyanis a gazdák úgy gondolkodnak, hogy

még mindig olcsóbb, ha csak átesnek egy állományban a vírus kitörésén, de az állatok úgyis felépülnek belőle, és a dolgok mennek tovább a megszokott kerékvágásban.