Az előadást Juhos Csaba, a Fresh Fruit TÉSZ elnöke kezdte a 2024.évi szilva piaci körkép helyzetéről. A világ szilva termése 10- 12 millió tonna közé tehető, ennek kb. a felét Kína termeszti. A világ termésből Európa 1,5-2 millió tonnával részesül, ehhez Szerbia hagyományosan jelentős, kb. 700 ezer tonnával járul hozzá. Magyarország sajnos a lehetőségeihez képest csupán 45-70 ezer tonnát termel, évjárattól függően, ami az EU termelés kürölbelül 4 százalákát adja - írja a FruitVeb.
A hazai átlagos fajlagos hozam is alacsony 4-10 t/ha között változik. A legnagyobb termőfelülettel 2023. évi adatok szerint, Szabolcs- Szatmár-Bereg megye rendelkezik, itt 1636 hektáron termelnek szilvát, ezután következik Bács- Kiskun megye 1194 hektárral, majd Pest megye 956 ha termőfelülettel. Elhangzott, hogy szilva exportunk folyamatosan csökken, 2017-ig 10 ezer tonna körül alakult, az utóbbi években a 3 ezer tonnát is alig éri el.
A hazai szilva piacára jellemző, hogy körülbelül 50 százaléka ipari, és 50 százaléka friss piacra kerül.
Mindennemű felhasználásra alkalmas, ezért az ipar számára kedvelt gyümölcs. Érési ideje hosszú, sokáig elérhető a boltokban, ezért az áruházláncok kedvelik, viszont hátránya, hogy elég hamar romlik, amit kevésbé szeretnek az üzletek. Korábban olcsó gyümölcsként szerepelt a köztudatban, de már az üzletekben az árakat nézve egyáltalán nem olcsó gyümölcsként szerepel, ami a fogyasztását sajnos nem ösztönzi. Az árat, ahogy minden más esetben is, a kínálat és a kereslet mennyisége határozza meg. Kínálati téren az időjárás (fagy, aszály, jégeső stb.), hosszabb távon a támogatások, piaci koncentráció.
Keresleti oldalról a készletek (befőtt, fagyasztott, szeszipar), új vevő be- vagy kilépése, konkurens termékek (kajszi, őszibarack, banán stb.), áruházlánci stratégiák - vevő csalogató „akciók” a meghatározó. Az idei évre jellemző prognózis, hogy az elmúlt években olcsó volt a szilva, sokan bevásároltak, készletek vannak. Súlyos fagykárok voltak a német és lengyel termesztőknél, ugyanakkor a szerb és a bosnyák termesztők alacsonyabb költségekkel termelnek és még nálunk is szervezetlenebbek. Várhatóan stabil, emelkedő ár A
Sikeres termelés alapja a jó termőhelyválasztás - a gyümölcs termőhelyminősítés folyamatának ismertetése címmel került bemutatásra dr. Kovács Szilvia tudományos főmunkatárs előadása. Bevezetőjében tisztázta a gyümölcstermőhelyi kataszter és a gyümölcsültetvény kataszter közti fogalmi különbségeket. Az előbbinél a katasztert vezető szerv a Nébih MGEI- hez tartozik, a szakvéleményt viszont a MATE adja ki, és a kataszteri bejegyzést a pályázatok előírhatják. Míg az utóbbinál a kataszter vezető szerv: a megyei kormányhivatalok földművelésügyi osztályai. A 2500 m2 feletti ültetvény bejelentési és nyilvántartásba vételi kötelezettséget jelent. A gyümölcstermőhelyi kataszterieljárásban a nyilvántartásba - vételi kérelemhez 5 éven belül kiadott szakértői állásfoglalást kell csatolni.
Fontos információ, hogy a gyümölcs termőhelyi kataszterben, a telepítendő gyümölcsfaj vonatkozásában, legalább termesztésre alkalmas minősítéssel szereplő földterületre tervezett ültetvény telepítése támogatható.
Értékelési szempontok a gyümölcsültetvények termőhelyének minősítéséhez az alábbiak szerint működik:
- környezeti adatok megismerése; tábla tengerszint feletti és környezethez viszonyított magassága,
- a terület lejtőviszonyai (0-12%, 12% feletti) lejtés iránya
- domborzati viszonyok (makro – és mikrodomborzat) környezetéhez viszonyított helyzete (lefolyástalan, lefolyásos)
- tábla környezetében lévő erdőfelületek, fasorok, tereptárgyak
- terület korábbi hasznosítása, növényzet
- vízrajzi adatok (élővíz jelenléte, csatornázottság, talajvíz szintje)
- termőréteg vastagsága
- talaj fizikai félesége
- humusztartalom
- kémhatás
- szénsavas mésztartalom
- vízben oldott összes sótartalom
- talaj típusa, altípusa
A jelenleg kiírásra került ültetvénytelepítési pályázatok benyújtásához nagyon fontos tényező, hogy az adott telepítésre szánt terület egyáltalán telepítésre alkalmas-e, és milyen gyümölcsfajok jöhetnek számításba. A pályázatok benyújtását ennek megfelelően érdemes elkészíteni.
A rendezvény zárásaként dr. Nádosy Ferenc a MATE Ceglédi kutatóállomás vezetője A ceglédi szilva gyűjteményben meglévő fajtákról tartott előadást, majd ezt kövwtően szabadföldi bejárást. A szilva fajták szaporításának aránya hazánkban (2001-2017) jól szemlélteti az ültetvényekben termesztésben tartott fajtákat. Ahol az látjuk, hogy 3 fajta, és fajtakör adja az összes termesztésben lévő fajták felét, úgymint a Cacanska lepotica 27 százalék, Stanley 15 százalék, német szilvák 10 százalék. A 2018-2023 években változott a sorrend; a német szilvák 36 százalék, a Stanley 21 százalékra növekedett, a Cacanska lepotica 13 százalékra visszaesett, és a Bluefre 7 százalékot képvisel. Ezen fajták a háromnegyedét adják a szaporított összes fajtának. A vezető német fajtákat a hazai (2018-2023) szaporítási arány szerint, 50 százalékban a Topend Plus, Toptaste és a Tophit fajták képviselik.
Alanyfajták tekintetében a Mirobalan C 162 és a Mirobalan 29C a legmegbízhatóbb, 80 százalék feletti eredési százalékot mutatnak. A szilva rendkívül érzékeny a vírusos megbetegedésekre, ami jelentős gyümölcshullást is tud okozni, főleg az ültetvényre jellemző öntözetlen, extenzív körülmények között. Jó néhány fajtán tapasztalható volt túlkötődés már fiatal korban is, ami egyrészt jó tulajdonság, de beavatkozást is igényel az alternancia, túlterhelés, az érést megelőző gyümölcshullás és kondíció vesztés elkerülése miatt. A napégés néhány fajta estében a gyümölcshús barnulását okozta a túlzott napsütés következtében, ez is hátránya egy fajtának, ami a klímánk melegedésével várhatóan fokozódni fog.
A szilva nagyfokú ökológiai toleranciával rendelkezik, és az egyik legbiztonságosabban, az ország valamennyi termőtájában termeszthető gyümölcsfajunk. Ennek ellenére viszont azt látjuk, hogy még ebben a biztonságosan termeszthető gyümölcsfajban nyújtott lehetőségeket sem tudjuk kihasználni.
Ennek oka azonban nagyon egyszerű: hazánkban a valós, gazdaszemléletű, gyakorlatorientált és a termesztés számára nélkülözhetetlen fajta és termesztéstechnológiai kísérletek, tartamvizsgálatok és azok módszeres kiértékelései, a hazai adaptációk megszűntek. Így ennek hiányában és a folyamatosan beözönlő újabb fajták és kombinációk hazai környezeti viszonyok között való alapos vizsgálatainak mellőzése miatt a termesztés gyakorlati szakmaisága a tapogatódzáson alapul. Be kell vezetni a gyakorlati szintű, adatokon alapuló mérnöki gondolkodást és a hazai gyümölcsös szakmai rendezvényeket, vizsgálatokat ennek megfelelően kell megszervezni, melyek által a gazdaságok részére azonnal és eredményesen hasznosítható információval lehet szolgálni. Enélkül fokozódni fog a leszakadás valamennyi gyümölcsfaj esetében és a felzárkózás a vezető gyümölcstermelő országok szintjére nem fog sikerülni.