A Zürichi Műszaki Egyetem kutatói egy nagy, nemzetközi összetételű csapatban azt mérték fel, miként reagált bolygónk jelentős hőmérsékleti változására a növényzet, és miféle evolúciós következményekkel járt ez. Ehhez a bolygónk legnagyobb tömeges kihalási hullámainak az idejére pillantottak vissza - olvasható a National Geographic oldalán.
Szibéria területén nagy, bazaltáras vulkánkitörés zajlott a 252 évvel ezelőtt bekövetkezett perm végi kihalás következtében melynek eredménye a szibériai trap, amely ma lépcsőzetes sziklák sokaságából áll. A kitörés során nagyságrendileg 200 ezer év alatt, 40 ezer millió szén jutott a légkörbe, 5-10 Celsius-fokkal felmelegítve a bolygót. A változások következtében felborult földünk hőszabályozása. A kihalási hullám következtében évmilliókig tartó átmeneti időszak köszöntött be, amelynek során azután a növényvilág apránként visszanyerte erejét.
Kemény szavak: teljesen át kell gondolni a szántóföldi termelést
A bolygó lehűlésének érdekében a légköri szén-dioxid mennyiséget csökkenteni kell, ehhez pedig a szilikátos kőzetek málása és a növények által közvetlenül megkötött szén járult hozzá. Az élővilágunk jelentős részt vállal abból a folyamatból, amelyet a Föld termosztátjaként ismerhetünk, stabilizálja a klímát az a kényes egyensúlyi állapot, amelyet a pusztán geológiai és légköri hatások képesek volnának nagyon eltolni.
Alkalmazkodás
Az élővilág képviselőinek alkalmazkodását és elvándorlási képességét vizsgálták a kutatók egy-egy a klímát is érintő bazaltáras vulkánkitörés után, három nagy kihalási hullámban. Minden alkalommal jelentős melegedés zajlott, de eltérések voltak az a melegedés mértékében és az idő elteltében. Kiderült, hogy a hosszabban tartó és jelentősebb mértékű kitörések, és az utánuk következő felmelegedések következményeit sokkal nehezebben viselte az élővilág.
Aggasztó dolog derült ki az erdőkről itthon: van baj, nem is kicsi
A perm végi vulkánkitöréshez hasonló események attól függő hatást fejtenek ki, hogy bolygónk milyen rövid vagy hosszú idő alatt képes visszadolgozni a kibocsátott szenet. A kisebb katasztrófákból az élővilág könnyebben kilábal, a nagy, gyorsan végbemenő katasztrófák viszont súlyos gondokat jelenthetnek. Ezek nyomai akár évmilliókon át kimutathatóak a kőzetekben.
A jelenkori klímaváltozás és az élővilágot sújtó emberi hatások alapvetően akadályozzák az élővilág alkalmazkodását. Az üvegházhatású gázok kibocsátása napjainkban sokkal gyorsabb ütemben történik, mint a múltban bekövetkezett bármely óriási vulkánkitörés esetében történt.
