Mindannyian tudjuk, hogy a legtöbb élelmiszer előállítása üvegházhatású gázok kibocsátásával jár, amelyek hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz. Ezek a kibocsátások számos forrásból származnak, például a traktorok üzemanyag-égetéséből, műtrágya gyártásából és a tehenek bélrendszerében található baktériumok működéséből. Összességében az élelmiszer-előállítás az ember által okozott üvegházhatású gázkibocsátások negyedéért felelős - írja a BBC.
Vannak azonban olyan élelmiszerek, amelyek több üvegházhatású gázt távolítanak el, mint amennyit kibocsátanak – ezeket gyakran "szén-dioxid-negatív" ételeknek nevezik. Ezek az ételek jobb állapotban hagyják maguk után a klímát, mint ahogy találták. Több ilyen étel előállítása és fogyasztása segíthet csökkenteni az élelmiszer-fogyasztás szénlábnyomát, és bizonyos esetekben még az ökoszisztémák helyreállítását is elősegítheti. Amikor a növények növekednek, szén-dioxidot vesznek fel a levegőből, de amikor mi (vagy az állatok) metabolizáljuk ezeket a növényeket, ez a CO2 általában visszajut a levegőbe. Azonban a folyamatos kibocsátások miatt szükség van arra, hogy a szén-dioxidot tartósan eltávolítsuk a légkörből, és mélyen az óceánba, sziklákba, talajba vagy fákba tároljuk. Néhány élelmiszer és termelési gyakorlat már képes erre.
Itt a megállapodás a szén-dioxidról: ez az agráriumot is érinti
Vannak próbálkozások a megoldásra
Ahogy korábban az Agrárszektor beszámólt róla, egy kis tasmániai tejüzem nem akármit dobott a boltok polcaira a világon elsőként: egy „környezetbarát” tejet. A vállalat tengeri hínárral etette a tejelő teheneket, melyek így kevesebb környezetkárosító metángázt bocsátottak ki. Az ENSZ szerint az állattenyésztési ágazat a globális metánkibocsátás mintegy 30%-áért felelős. A szarvasmarhák takarmányozásához használt tengeri moszatok és más takarmány-adalékanyagok csökkenthetnék az üvegházhatású gázok kibocsátását, de a magasabb költségek miatt egyelőre nem terjedt el széles körben.
Tengeri hínár
Amikor a tengeri hínár és más makroalgák növekednek, szén-dioxidot vesznek fel. A hínár egyes részei leszakadnak, és a mély óceáni fenékre süllyednek, ahol ennek a szén-dioxidnak egy része tárolódik. Ezek az eltávolítások kilogrammonként viszonylag csekélyek, ezért ahhoz, hogy a hínár alapú élelmiszerek szén-dioxid-negatívak legyenek, a termelési láncnak rendkívül hatékonynak kell lennie, minimális szállítással, csomagolással és feldolgozással. A helyben előállított hínár ezért lehet szén-dioxid-negatív, bár ma ez az esetek kisebb részét jelenti.
Rengeteg vállalkozás tervezi ezt meglépni a jövőben: hódít az új trend
Baktérium alapú termékek
A metánt oxidáló baktériumok egy olyan baktériumcsoport, amely különböző környezetekben fordul elő, és energiához jutás céljából metánt fogyaszt. Ez rendkívül hasznos, mivel a metán erőteljes üvegházhatású gáz: kilogrammonként harmincszor nagyobb melegedést okoz, mint a szén-dioxid egy 100 éves időskálán. Ha ezeket a baktériumokat elfogyasztjuk, metabolizáljuk őket, és eközben szén-dioxid szabadul fel. Ezért az ilyen baktériumokat tartalmazó termékek fogyasztása átalakítja a metánt – egy erőteljes üvegházhatású gázt – egy sokkal kevésbé erőteljes gázra, a szén-dioxidra.
A baktériumoknak azonban más tápanyagokra is szükségük van, például nitrogénre és foszforra, de kutatások szerint ezek a baktériumok képesek hasznosítani újrahasznosított, tápanyagban gazdag hulladékforrásokat, például élelmiszerhulladékot vagy állati trágyát. Az ilyen baktériumokból készült termékek – például fehérjeporok vagy húshelyettesítők – nagy valószínűséggel szén-dioxid-negatívak, bár jelenleg ilyenek nem találhatók a boltokban. 2023-ban azonban a finn Solar Foods cég Szingapúrban piacra dobott egy fagylaltot, amely egy másik baktériumtípusból készült fehérjét tartalmazott, ezzel megmutatva, hogy van potenciál egy baktériumalapú élelmiszerpiac kialakulására
Durva, ami 2024-ben az időjárással történt itthon: erre még sosem volt példa
Áfonya és zeller
A nedves tőzeglápokban az organikus szén gyorsabban halmozódhat fel, mint ahogy lebomlik. Néhány termék termeszthető nedves tőzeglápokon, például áfonya, tőzegáfonya és zeller. Az ilyen módon termesztett élelmiszerek ezért potenciálisan szén-dioxid-negatívak lehetnek, ha az ellátási láncaik is rendkívül szénhatékonyak. Ez azonban általában nem igaz a friss áfonyára, amelyet gyakran műanyag csomagolásban árulnak, és repülővel szállítanak szerte a világban olyan országokból, mint például Peru, így rendkívül magas szénlábnyomú élelmiszernek számítanak. Bár léteznek szén-dioxid-negatív tőzegláp-termékek, ezek jelenleg nagyon ritkák és nehezen azonosíthatók az üzletekben, de ez egy figyelmet érdemlő terület a jövőre nézve.
Diófélék, olívák és citrusfélék
A szántóföldeken történő faültetés szén-dioxidot tárol. Az elmúlt 20 évben a dióféléket termő fák globális területe megduplázódott, és ennek a terjeszkedésnek jelentős része szántóföldeken történt. Még az ellátási lánc teljes figyelembevételével is, a boltokban kapható diófélék átlagosan 1,3 kg CO2-t vonnak ki a légkörből kilogrammonként. Ez a szén-dioxid-megkötés addig tart, amíg a fák el nem érik az érett kort, ami általában 20 év körül történik. Ha a fákat élettartamuk végén tartós faipari termékek előállítására használják, ez a megkötött szén-dioxid még hosszabb ideig tárolódhat.
Fontos hírek jöttek az itthon kapható dióról: erre számíthatnak a magyarok
Regeneratív gazdálkodással előállított élelmiszerek
Számos regeneratív gyakorlat, például a talaj forgatása nélküli művelés vagy sövények telepítése, növelheti a talajban vagy a növényzetben tárolt szén mennyiségét. Néhány vállalat, amelyek ellátási lánca szénhatékony, már azt állítja, hogy termékeik szén-dioxid-negatívvá váltak. Például a londoni sörgyár azt állítja, hogy szén-dioxid-negatív sört gyárt, és ezt egy alapos életciklus-elemzéssel támasztja alá.
Azonban a magas kibocsátású élelmiszerek, például a marhahús esetében a kutatások szerint a regeneratív gyakorlatok valószínűleg nem érik el a szén-dioxid-negativitást.
A szén-dioxid-címkék szükségessége
Jelenleg nagyon nehéz azonosítani a szén-dioxid-negatív élelmiszereket. Ez azonban már megoldás alatt áll. Világszerte bevezetésre kerülnek olyan megbízható szén-dioxid-figyelési és címkézési rendszerek, amelyek figyelembe veszik a termékek teljes életciklusát. Például Új-Zélandon a gazdaságoknak már kötelező számszerűsíteniük az üvegházhatású gázkibocsátásaikat, Franciaországban pedig a kormány egy országos szintű szén-dioxid-címkézési program bevezetését tervezi. Amint ezek a rendszerek teljes körűen működnek és szabályozás támogatja őket, sokkal könnyebb lesz mindenki számára azonosítani a szén-dioxid-negatív élelmiszereket.
Bár a szén-dioxid-negatív élelmiszerek ígéretesek, valószínűleg csak kis részét fogják kitenni étrendünknek. Egyszerűen nem áll rendelkezésre elég olyan termék, amely képes lenne szén-dioxid-negatívvá válni, és a regeneratív gyakorlatok sem tudják ellensúlyozni a magas kibocsátású élelmiszereket. Ezért más stratégiákra is szükség van a szén-dioxid-negativitás eléréséhez.
Ha abbahagyjuk bizonyos területek mezőgazdasági művelését, ezek valószínűleg visszaalakulnak erdővé vagy természetes gyeppé. Így, ha kevesebb földterülettel ugyanannyi élelmiszert tudunk előállítani, a felszabaduló területek szén-dioxidot tudnak megkötni. A BBC cikke szerint az egyik módja a földterületek megtakarításának a terméshozam növelése, vagyis több élelmiszer előállítása ugyanazon a földterületen. Azonban a hozamnövekedés évente általában csak néhány százalék, ami messze nem elegendő ahhoz, hogy elegendő földet szabadítson fel ahhoz, hogy egy termék szén-dioxid-negatívvá váljon. Sokkal erőteljesebb megoldásra van szükség.
Így változhat meg 2025-ben sokak élete: vigyázz, lehet, te is köztük vagy
Egyes termékek annyi földterületet igényelnek az alternatíváikhoz képest, hogy ezek elhagyása jelentős szén-dioxid-kibocsátás csökkentést eredményezhet. Ez azért van, mert a föld kímélése révén több területet szabadítunk fel az újratelepítéshez, amely szén-dioxidot vonna ki a levegőből. Például a marhahús átlagosan 100 m² földet igényel 100 g fehérje előállításához, míg növényi alapú élelmiszerek, mint a bab vagy a tofu, ugyanennyi fehérje előállításához mindössze 5 m² földet használnak.
Szén-dioxid-számláló
Egy vezető klímamodell elemzése szerint, ha mindannyian abbahagynánk az állatok fogyasztását, és végleg áttérnénk növényi alapú élelmiszerekre, 3,1 milliárd hektár mezőgazdasági területet lehetne visszaalakítani erdővé és természetes gyepekké. Ha a bolygónkat az űrből néznénk, átalakulna. Évente nyolcmilliárd tonna szén-dioxidot lehetne kivonni a légkörből körülbelül 100 éven át, ahogy a növényzet újranő és a talajban újra felhalmozódik a szén. Ez az óriási mennyiségű szén-dioxid eltávolítás ellensúlyozná az élelmiszer-termelés összes kibocsátását, és étrendünket szén-dioxid-negatívvá tehetné. A legnagyobb hatást valószínűleg azzal érhetjük el, ha a nagy földigényű - általában hús- és tejtermékek - élelmiszerekről alacsony földigényű - általában növényi alapú - élelmiszerekre térünk át.
Drámai változások jöhetnek: erről jobb, ha mindenki tud
Nem csak az élelmiszertermelés okozza a gondot
Tavaly az Agrárszektor arról számolt be, hogy az ENSZ azerbajdzsáni COP29 klímacsúcsán közzétett globális karbonháztartási (Global Carbon Budget) jelentés szerint 2024-ben a globális szén-dioxid-kibocsátás, beleértve a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó kibocsátást is, rekordmagasságot fog elérni, ami még tovább nehezíti a pusztító éghajlati szélsőségek elhárítását. A kibocsátás legnagyobb hányada szén, olaj a gáz elégetéséből származik: 37,4 milliárd tonna, a tavalyinál 0,8 százalékkal több. A kibocsátás többi része egyebek között erdőirtásból és erdőtüzekből származik.
