Péntek reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, pénteki (2024.08.30.) napon.
2024.08.30. péntek: Napos időre számíthatunk döntően kevés gomoly- és fátyolfelhővel, legfeljebb a nyugati megyékben, illetve az Északi-középhegységben alakulhat ki néhány helyen zápor, esetleg zivatar. Az északkeleti, keleti szél az ország keleti, délkeleti felén megélénkül, de a zivatarokat erős, viharos széllökések is kísérhetik.
A legmagasabb nappali hőmérséklet 32 és 36 fok között várható. Késő estére általában 19 és 24 fok közé hűl le a levegő.
Orvosmeteorológiai tájékoztató: Front nincs, de az ország nagy részén folytatódó kánikula változatlanul tartós stresszt gyakorol mindenkire. Különösen a kisgyermekekre és idősekre jelent veszélyt a meleg.
A következő napon várható időjárás
2024.08.31 szombat: Napos időre számíthatunk néhol gomoly- és fátyolfelhőkkel. Csapadék nem valószínű. Az északi, északkeleti szél többnyire mérsékelt marad. A legmagasabb nappali hőmérséklet 32 és 36 fok között várható.
Friss híreink:
Poloskainvázió jön Magyarországon: méreg helyett így védekezz ellenük
Közeleg az ősz, ami egyben azt is jelenti, hogy egyre sűrűbben találkozhatunk poloskákkal. Rossz hír, hogy most már nemcsak a kertünket, hanem az otthonunkat is megszállhatják. Az enyhe idő ráadásul nekik kedvez, így hozzá kell szoknunk a nemkívánatos vendégeinkhez. Az azonban fontos, hogy ne essünk kétségbe, ha bárhol találkozunk velük, hiszen könnyedén védekezhetünk ellenük kint és bent is egyaránt. Alábbi cikkünkből kiderül, hogy mi a helyzet jelenleg poloskafronton Magyarországon, és, hogy mire számíthatunk a későbbiekben.
Nincs idő várni, cselekedni kell a magyar mezőgazdaságban
Az elmúlt időszakban nagyon jelentős átalakulások zajlottak a magyar agrár felsőoktatásban, ami elengedhetetlennek bizonyult, hiszen nagyon szétaprózódott volt a rendszer. Ezen változtatni kellett, és sikerült is. Van olyan agrár felsőoktatási intézmény, amely zászlóshajója az agrárképzéseknek, egyben egy olyan agrártudományi központtá vált, amely a mezőgazdaság hazai fejlesztését a háttérországát is tudja biztosítani - mondta lapunknak Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora, aki az idei Portfolio Agrárszektor Konferencián is részt vesz majd Siófokon, ahol többek között ezzel a témával is foglalkozni fog.
Hogyan tovább? – sürgősen át kell gondolni a növénytermesztést itthon
A klímaváltozás, a piaci viszonyok és a költségek, a finanszírozás valamint a terményárak változása is abba az irányba hat, hogy a szántóföldi növénytermesztők mihamarabb átgondolják a jelenlegi termelési gyakorlataikat, változtatás nélkül ugyanis nem lehet talpon maradni – mondták el az Agrárszektornak a témában nyilatkozó szakértők. Ahol öntözni lehet, ott minél előbb meg kell oldani ezt, mert óriási előnyt jelent a termelésben, ahol viszont nem, ott a helyspecifikus gazdálkodás, és a jelenlegi gyakorlat megváltoztatása lehet célravezető. A tenyészidő rövidítése, a tőszám csökkentése és az eltérő képességű táblák eltérő kezelése rejt még magában tartalékokat, valamint nem szabad lemondani az alternatív fajok és fajták kipróbálásáról sem.
A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:
Ezek a magyar sztártelepülések viszik ám a prímet: annyi pénzt szednek az utazóktól, elkölteni is nehéz
Az idegenforgalmi adó (IFA) mértéke az elmúlt két évtized során fokozatosan emelkedett: 2003-ban a maximum 300 forint vagy a fizetendő összeg 4%-a volt, míg 2024-től a legmagasabb kivethető összeg vendégéjszakánként 680 forint. Az IFA-ból származó bevételek jól tükrözik a hazai turisztikai forgalmat: 2022-ben például Márokföld lakosonként 199,9 ezer forint bevételt könyvelhetett el, míg Budapest több mint 7,5 milliárd forintot gyűjtött be összesen. Cikkünkben az IFA bevételeinek regionális, vármegyei és települési szintű megoszlását elemezzük a 2022-es adatok alapján. Nem megelpő módon 2022-ben is jellemzően a balatoni települések és borvidékek zsebelték be a legtöbb bevételt IFA-ból.
Íme, a legkülönlegesebb magyar leves: megszereztük nagyanyáink filléres, ősi receptjét
Magyarország sokkal színesebb és összetettebb hely, mint ahogy azt a legtöbben gondolnánk: nagyobb tájegységeinken és vármegyéinken belül számos kistájjal találkozhatunk, amelyek mind megérnek egy-egy mesét. Korábban meglátogattuk már Bácskát, az Őrséget és a Szigetközt, végigkóstoltuk a Felvidék ízeit és Szatmár vidékét, a palóc és a matyó konyhát, megízleltük a Hajdúság, a Kiskunság és Somogy különös ízeit, sőt, még a határon túl is jártunk, Erdélyben – ez alkalommal viszont nem lépjük túl az országhatárt, hanem „itthon” maradunk és ellátogatunk az Ormánság, avagy az Ormányság vidékére.
