Magyarországon körülbelül 9000 darázsfaj él, de csak 21 folytat társas életmódot, tehát csak ennyi rak fészket és alkot kolóniát. Ez nem sok faj, és ebből a 21-ből is mindössze 5-6 az, ami az emberi környezetben gyakran előfordul
- mondta az InfoRádióban Vas Zoltán, a Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusától, a Magyar Rovartani Társaság alelnökétől. Kiemelte, a darázsfészek alapvetően a papírgyártás eljárásával készül, vagyis a papírgyártást a darazsak találták föl először a földön. Lerágnak rostokat a fákról, a nyálukkal felpuhítják és kihúzzák kis, kartonszerű lemezekké. Mivel ez papír, ezért a nedvességet nem nagyon bírja, ezért a darazsak szeretik esővédett helyre építeni ezeket a fészkeket. Természetes körülmények között odúkba, faodvakba, vagy akár a föld alá. Viszont az emberi épületek, például az ereszcsatornák aljával és más helyekkel nagyon jó esővédett élőhelyeket kínálnak nekik.
Darázsinvázió várhat a magyarokra augusztusban: erre jobb lesz felkészülni
Legnagyobb számban a kecskedarazsak, német darazsak szoktak előfordulni
- közölte Vas Zoltán. A darazsak folyamatosan bővítik a fészket, amelynek jelenlétére a szolnoki esethez hasonlóan a hangjuk utalhat. Ha olyan típusú fészket lát vagy gyanít valaki, ami nem a kis tenyérnyi, egylépes változat, amelynek látszanak a hatszögletű sejtjei, hanem már focilabda, rögbilabda alakú, és egyértelműen külső burka van, annak már nem érdemes nekiállni rovarirtó szakember nélkül - tette hozzá. Vas Zoltán szerint egyébként az csak szubjektív érzet, hogy mostanában több a darázs.
Azon múlik, hogy a környékben éppen létesül-e tavasszal egy fészek. Ezek a fészkek nem telelnek át, tehát minden kolónia elpusztul, ahogy a téli hidegek beállnak. Tehát az, hogy éppen sikerül-e tavasszal ott - és mennyi királynőnek - kolóniát alapítani, az esetleges. Amikor csak néhány darázs van az ember körül, akkor nem érdemes csapkodni, mert ez a faj önmagától nem támad, csak védekezik, ha veszélyben érzi magát
- mondta a Magyar Rovartani Társaság alelnöke.
