A tenyészidőszakban mindösszesen 254 mm eső esett, amelyhez párosult a folytatódó magas hőmérséklet, a szokatlanul állandósuló szélmozgás.
Magyarországon nem jellemző a kiegyenlített, homogén táblák rendelkezésre állása. Ilyen időjárási anomáliák mellett a táblákon a növényállomány is kiegyenlítetlen lesz, amelyet jól érzékeltet a 2024. augusztus 24-én készített fotó.
Ez amellett, hogy a termés mennyiségére is nagy hatással bír, számos más probléma gyökere lesz/lehet. A korán leforduló csövek a kombájnadapter érintésére lehullhatnak, a gyengén termékenyült csövek cséplése nehézzé válik. A kukorica aratása rekordkorán megkezdődött, amely komoly felkészültséget igényel a termelők részéről.
Kell-e szárítani és hogyan?
A nedvesebb táblarészeken a szemnedvességméréseink szerint 10%-kal is meghaladja a megsült foltokon termett magét. A szárítás után betárolt termény fokozott, rendszeres ellenőrzést követel. Nyilvánvaló, hogy a garmadában tárolt magban a nedvesebb foltok gyorsan bemelegednek és nagyon nem kívánatos folyamatok indulnak be.
Száraz időjárás esetén fokozott esélye van az Aspergillus flavus gomba fertőzésének, amely az aflatoxin-szennyezéshez vezet. Kísérletünkben folyamatosan felvételezzük a betegségek megjelenését is, azonban Aspergillus fertőzést a mai napig nem találtunk.
Mint tudjuk növénytermesztésünk egyoldalú, amely kalászos-kukorica-napraforgó túlsúlyt jelent. A 2022-es és az idei év rendkívül száraz időjárása miatt a kukorica termesztése kockázatossá vált. Nagyon nehéz tervezni, hogy ezt a kockázatot miképpen lehet kivédeni, csökkenteni. Alapvetően a termelők eldöntik, hogy az elmúlt évek termesztési tapasztalata alapján abbahagyják a termesztést vagy csökkentik a kukorica vetésterületét. Mivel nagyon nehéz rövid távon a termelési szerkezetet átalakítani, így a fajtahasználat (vetés- és érésidő) és a technológiai változtatás mellett egy csökkentett vetésterülettel tudnak a jövőben dolgozni.
A fajtaválasztás terén adott lehetőség a korai vetés, a szuperkorai, igen korai hibridek választása és a tőszám csökkentése.
Nagyparcellás kísérletünket 2024. április 12-én vetettük el, és folyamatosan végezzük a jellemző paraméterek felvételezését. A 2024. augusztus 27. napján végzett értékelést a következő grafikonokon mutatjuk be.
A fotók (a nagyparcellás kísérlet helyén készültek augusztus 21-én) és eredmények alapján levonható következtetések, amelyek azonban az idei időjárási körülmények mellett értelmezhetők:
- a korai vetéssel és a nagyon korai hibridekkel kikerülhető a virágzás időszakában fellépő hősokk,
- a nagyparcellás eredmények alapján kijelenthetjük, hogy e hibridek teljesítménye megfelelő, a köztermesztésbe vonásuk – ha részben is –, de indokolt,
- a megtermékenyülés nem szenvedett kárt, a csövek teljes egészében megtermékenyültek és a szemek ki tudtak telni,
- szárszilárdsági hibát nem találtunk,
- a hibridek között a nedvesség–FAO-szám ábra alapján mértékadó különbség van, a Hanga és MGT 275 hibrid közötti különbség különösen szembetűnő,
- a szuperkorai és igen korai hibridek között éles határ húzható a nővirágzás időpontja és a termés alakulása tekintetében,
- az MGT 275 teljesítménye a szemnedvességtermés összefüggésében különösen figyelemre méltó a Simonetta, Zora, Hanga, hibridekkel szemben.
További információk és a kísérlet megtekintése (Komárom-Esztergom vármegye, Nagyigmánd-Farkaskút területén), konzultáció:
Csákány Zsolt, mobil: 06-30/948-8116, csakany@hungaroseed.hu
Goór Szilvia, mobil: 06-30/678-3553, goorsz@hungaroseed.hu
Szerkesztette: Goór Szilvia, Takács Géza
(x)
