Az Agrárszektornak most a Corteva Agriscience, a KWS és a RAGT beszélt arról, hogy Magyarországon nincsenek egyszerű helyzetben a termelők, a klímaváltozásra és az árrobbanásokra pedig valamilyen választ kell adni. A pályázatok sok esetben segítséget nyújthatnak, ám még így is lesznek olyan gazdálkodók, akik nem fognak talpon maradni, és lehúzhatják a rolót. Egyben kiderült az is, hogy talán érdemes lenne a kukoricán és a búzán kívül más növényekben is gondolkozni.
Ilyen növényt keres most rengeteg gazda: ez a jövő a magyar földeken?
Sólyom János: „A gazdálkodók hangulata és a vetési kedve régiónként változó”
Sólyom János, a Corteva Agriscience vetőmag termékmenedzsere arról beszélt, hogy az aszályos körülmények nem feltétlenül indukálják a 400 alatti FAO számú hibridek iránti érdeklődés növekedését, hiszen az elmúlt években megnőtt a hőösszeg, megnőtt a napsütéses órák száma az országban, így a hosszabb tenyészidejű hibridek is beérnek.
A 400-nál magasabb FAO számú kukorica hibridek emellett nagyobb termést ígérnek genetikailag, ha az időjárási körülmények megfelelőek, de a gazdálkodóknak számolniuk kell a szárítási költséggel. Az igaz, hogy a korai érésű hibridek iránt mindig is nagyobb volt a kereslet a hazai piacon, de az utóbbi három évben nem látható szignifikáns növekedés az érdeklődést tekintve.
A szakember egyben kiemelte, önmagában a magasabb tőszámmal, csíraszámmal elvetett kukorica nem fog magasabb hozamot teremni. Azt, hogy a termelő mekkora tőszámmal vesse a kukoricát sok mindentől függ, például a terület, a talaj adottságától, az öntözés és műtrágya használat mértékétől. Ezeket figyelembe véve egy adott hibridet Kelet-Magyarországon egy aszály sújtotta térségben más tőszámmal javasolt elvetni, mint egy onnan az északra található Hajdú-Bihar vármegyében a löszháton.
Aggasztó hírek jöttek a kukoricáról, szójáról: ezt meg fogja érezni a gabonapiac
A Cortevánál például minden esetben a gazdálkodók igényeit figyelembe véve ajánljuk a technológiát. Mutathatunk utat a termelőknek a saját, belső következtetéseink alapján, de a gazdálkodói körülményeket felmérve, az igényeiket körbejárva alakul ki az, hogy milyen FAO számot ajánlunk végül.
Mint megtudtuk, a gazdálkodók hangulata és a vetési kedve régiónként változó. Ahol az aszály kevésbé sújtotta a területet, ott magasabbak lettek a hozamok és nagyobb a kedv a kukorica vetését illetően. Sólyom János szerint az viszont általánosságban kijelenthető, hogy érdemes több hibridet vetni, eltérő tenyészidővel, annak érdekében, hogy a virágzási időben érkező hőstressz negatív hatásának kockázatát csökkentsük. Emellett érdemes olyan hibrideket választani, ami a virágzáskori hőstresszt az átlagosnál jobban viselik.
Az látható a piacon, hogy összességében valamennyi vetésterület csökkenésre lehet számítani kukoricában az idei évben, de jelenleg nincs olyan növény, ami nagy területen helyettesíteni tudja ezt a fő kultúrnövényt. A Corteva partnereinek visszajelzése alapján, a gazdálkodók keresik azokat az innovatív megoldásokat és technológiákat, amelyekkel támogatni tudják a kukorica fejlődését és a termés biztonságát, hogy a jelenlegi klimatikus viszonyok között is magas hozamokat tudjanak elérni.
Ez a módszer jelenti a jövőt? Sok gazda már így csinálja a magyar földeken is
Nagy Csaba (KWS): „Szokások helyett, kockázatmérlegelés”
Alapvetően a magyarországi kukoricatermesztés döntő többségét a korai érésű fajták adják sok-sok éve. Ezek azok a fajták, melyeknek a FAO száma 300 és 399 közé tehető. Ha megnézzük az elmúlt 10 év top kukoricahibridjeit, az első 5 „helyezett” szinte biztos, hogy a korai érésű fajták közül kerül ki. A korai éréscsoport modern hibridjei termőképességben már igazi kihívói a középérésű csoportnak, míg a betakarításkori szemnedvesség tekintetében biztonságot jelentenek a saját szárítási kapacitással nem rendelkező gazdálkodóknak is
- kezdte Nagy Csaba, a KWS marketing és kommunikációs vezetője.
A szakember elmondta azt is, hogy az elmúlt években tapasztalható változékony időjárási körülmények is az ilyen hibridek felé terelik a termelőket. Fontos kiemelni, hogy a gazdálkodóknak a hibridek kiválasztása során legfontosabb szempont saját termelési adottságaik mérlegelése kell legyen. Ha az elmúlt évek eredményeit számba vesszük, sokkal pontosabban mérhetjük fel, hogy az ideális választás számunkra a csúcstermő képesség vagy a szűkös körülményekhez való alkalmazkodás, mint fő szempont. A KWS kukoricahibrid kínálata pontosan ezen kockázat mérlegelési elv mentén épül fel. Továbbá beszélt arról is, hogy a klímaváltozás mellett a koronavírus-járvány és az energiaár-robbanás is nagy kihívás elé állította a termelőket és az ágazat szereplőit, és „most már alapos mérlegelés szükséges minden döntést megelőzően”. A kukoricahibridek magas terméspotenciáljának kihasználásában az öntözés is kulcskérdés:
Sajnos Magyarországon továbbra is nagyon alacsony az öntözöttség. Bár egyre több az öntözési közösség itthon, komolyabb áttörést még nem hozott el a földeken. A klímaváltozás és aszály menedzsment kizárólag komplex szemléletben lehet sikeres. Az öntözés, a vetésforgó átgondolása, alternatív növények termesztése egy-egy elem, amivel csökkenthetjük a kockázatot. Az biztosan a legrosszabb megoldás, ha nem vesszük figyelembe a markáns változásokat, és mindent a korábbi évek gyakorlata szerint csinálunk.
Veszélyes anyag kerülhet az élelmiszerekbe: ezt jó, ha mindenki tudja
Ami a tőszámokat illeti, ugyancsak a saját adottságok, termelési lehetőségek, technológiai színvonal, amit számba kell vennie a gazdálkodónak. A visszatérően aszályos kukoricatermesztő körzetekben például egy lépés a termésbiztonság felé, ha meg tudunk barátkozni az alacsony, 60.000 tő/ha tartománnyal.
A KWS-nél végzett tőszámkísérletek lehetőség szaktanácsadóik kezében, hogy a gazdálkodóval közösen a termőképességet, az ökológiai és ökonómiai adottságokat számba véve nyújtsanak ajánlást. Látható az is, hogy hazánk egyes területein a kukorica már nem termeszthető jövedelmezően. Kis humorral úgy is mondhatnánk, a kukorica tőszámát a nullára kell csökkenteni, és az aszályt jobban toleráló növényre kell váltani, nincs mese.
Mindezek tudatában Nagy Csaba kifejtette, hogy jelenleg a mezőgazdasági iparágban nem lehet jónak nevezni a hangulatot. A felgyorsult környezeti változások mellett a geopolitikai hatások is befolyásolják az ágazati folyamatokat, tovább növelve a nehezen kiszámítható és gyors események gyakran negatív hatását.
Egyre több birtokösszevonás történik, ami abból a szempontból érthető, hogy egy nagyobb szervezet mind gazdaságilag mind a termelés szempontjából válságállóbb. Egy kis-közepes gazdálkodót a területén visszatérő aszály pár egymást követő év után teljesen ellehetetlenít. Mindennél jobban felértékelődik a saját területünk és gazdálkodási gyakorlatunk alapos elemzése.
Nincs mese, lépni kell: csak így lehet nyereséges a magyar kukoricatermesztés
RAGT: „Szükség van új növényekre is itthon”
A RAGT lapunknak elmondta, hogy 2022 utáni súlyos aszály és a Covid-időszak alatt tapasztalt jelentős gázáremelkedés következtében a gazdák érthető módon a rövidebb tenyészidejű növények irányába mozdultak el. Ennek egyik oka a szárítási költség csökkentése, míg a másik nagyon lényeges szempont, hogy a kukorica fejlődése a nyári aszály idejére minél későbbi fázisába jusson.
Ezt valamelyest tudjuk szabályozni a korai vetéssel is, amennyiben az időjárás engedi. A 2020-as évek elején a gazdálkodók akár 100 FAO egységgel is visszavettek a kukoricák érésidejében a korábbihoz képest. Ez a nemesítő házaknak azt eredményezte, hogy a FAO 450-es éréscsoportú szemes kukorica vetésterülete csökkent, míg a FAO 380-as csoporté nőtt. Hasonló változás volt megfigyelhető 2019-ben is, amikor a FAO 500-as anyagok területe 14 %-ról, 8-9%-ra csökkent. Most a FAO 400-as éréscsoport aránya csökkent hasonló arányban, míg a 400 alatti éréscsoportok területe nőtt meg ugyan ennyivel.
Megvannak a győztesek: ők lettek a 2024-es év legjobb kukoricatermesztői
Kiemelték, az ajánlott FAO értékek és csíraszámok nagyon eltérőek lehetnek. Magyarországon a legnépszerűbbek a FAO 350-400 közötti csoportba tartozó kukoricák, mivel az ország északi és déli részén is biztonsággal tudják termeszteni a gazdálkodók. Ugyanakkor a célok és a környezeti tulajdonságok eltérőek: a lazább, homokosabb területen ennél jóval korábbi érésű kukoricákat vetnek, míg a déli, jó adottságú területeken még mindig használják a FAO 500 feletti éréscsoportba tartozó anyagokat is.
A csíraszám meghatározása szintén nagymértékben függ a talaj és természeti adottságoktól: a lazább és gyenge minőségű területeken a gazdálkodók helyenként a 60.000 szem/ha vetésszámot alkalmaznak, míg a jó, akár öntözhető táblákban, különösen, ha korai érésű kukoricát használnak, akár 90.000 szemet is vethetnek. Országosan jellemzően a 65-72.000 szem/ha közötti vetésszámot alkalmaznak, azonban a 2022-es aszályt követően ez az érték csökkent. Az alacsonyabb tőszám kedvezőbb lehet aszályos körülmények között, mivel a kukorica ilyen esetben jobban teljesít. Ennek következtében a magyar gazdák az átlagosnál alacsonyabb tőszámot próbáltak ki, ami átlagosan 2.000-3.000 maggal kevesebb vetést jelentett hektáronként. A 2023-as telet követően azonban a vetőmag-norma ismét visszatért a megszokott szintre. A szektorban tapasztalható hangulatról pedig a RAGT sem tudott sok jót elmondani:
A helyzet nem túl biztató. Vannak olyan országrészek, ahol 3-4 éve nem lehet gazdaságosan termelni. 2024-ben a kukorica esetében nemcsak a csapadék hiánya okozott gondot, hanem a toxin mennyisége is. Ez különösen súlyos gondot jelentett azokon a területeken, ahol a termés is gyenge volt. Szerencsére mára a toxinos kukoricának is megindult a piaca, így a gazdák el tudják adni. Az árak lassan segítenek enyhíteni az átlagos területeken tapasztalható terméskiesés okozta bevételcsökkenést, de ahol csak 2-3 tonna kukorica termett hektáronként, ott komoly a baj. Sajnos jellemzően ezek a területek szenvednek évek óta a csapadék hiányától. Az Agrár-környezetgazdálkodási Program (AKG) most induló támogatása sok gazdának nélkülözhetetlen bevételi forrássá vált.
Petőházi Tamás: profitmaximalizálás helyett biztonsági játékot kell játszani
Magyarországon a legnagyobb vetésterülete a búzának, kukoricának, napraforgónak, árpának, repcének és szójának van, hiszen ezen növények termesztésére, értékesítésére van leginkább Magyarország felkészülve. Ennek ellenére mindenki számára fontos lenne az új növények bevonása, hiszen ez nemcsak a gazdák biztonságos megélhetését, hanem az egész szektor stabilitását is szolgálná - ehhez viszont a piacokat kellene megteremteni először.
Az egyik ígéretes új kultúra a cirok, de más, hasonló növények bevezetése is szükséges lenne. Nem szabadna, hogy az legyen a megoldás, hogy a támogatások megszerzéséért olyan növényeket termesszenek, amelyeket végül be sem takarítanak. Ez a gyakorlat nemcsak Magyarország, hanem az Európai Unió versenyképességét is gyengíti. Eközben nagy felelősség hárul a nemesítőinkre, mivel a kukorica várhatóan hosszú távon is az egyik legfontosabb kultúránk marad. A mesterséges intelligencia máris felgyorsította a nemesítési folyamatokat, lehetővé téve az emberi szaktudás hatékonyabb felhasználását. A környezet és az időjárás gyors változásaira gyors választ kell adnunk. Ez a feladatunk, és meg fogjuk oldani!
