2023 őszén 6 repce-, és 9 őszibúza-kísérlet beállítását terveztük, de az időjárás ismét közbeszólt, és elég jelentős veszteséget okozott. Egyik repcekísérletünket az őszi pocokkártétel, másik helyszínünket pedig tavaszi vízállás miatt kellett kizárnunk, a tervezett őszibúza-kísérletek közül pedig olyan tradicionális búzakísérleti helyeken, mint Reménypuszta, Hobol és Debrecen, a szűnni nem akaró októberi-novemberi esőzések miatt nem tudták elvetni a fajtasort. Ez vezetett ahhoz, hogy a betakarítások után repcéből 4, búzából pedig 6 kísérlet adatait tudtuk országszerte értékelni.
Az IKR Agrár Kft. szántóföldi kísérletekkel foglalkozó kollégái nevében szeretném megköszönni minden repce- és búzakísérleti partnerünknek a részvételét és támogatását, ugyanis az ő lelkes közreműködésük nélkül nem valósíthatnánk meg ezt az országban egyedülálló fajtakísérleti hálózatot. Külön kiemelném azoknak a partnereinknek az erőfeszítéseit, akik évek óta, akár mindkét, vagy több növénnyel is vállalják a kísérletezéssel járó többletmunkát: ilyen a Bácsai Agrár Zrt., az Ászári Mg. Zrt., a Pécs-Reménypusztai Kft., a GOLD FARM Kft., a Biharnagybajomi "Dózsa" Agrár Zrt., a Hajdúböszörményi Béke Mg. Kft. és Barecz Mihály egyéni vállalkozó Végegyházán.
Köszönhetően a nemesítőkkel ápolt jó kapcsolatnak, repcekísérleteinkbe 8 jeles nemesítőház – a Corteva, a Bayer, az RAGT, a Limagrain, a Rapool, a Syngenta, a Saatbau Linz és a Lidea Seeds – 20 hibridet delegált, amiből 14 első alkalommal mutatkozott be szántóföldi teszt részeként.
Búzakísérleteinkbe 12 nemesítőháztól kaptunk összesen 32 vetőmagfajtát – a 32-ből 13 újat –, köztük az előbbieken kívül a Marton Geneticstől, a Gabonakutatótól, a KWS búzák képviseletét ellátó Betamag-Trade Kft.-től, az Isterrától, a Tradiscótól, a Karintiától és a szerb nemesítésű búzák képviseletét ellátó Galliform Kft.-től. Ezúton is köszönjük bizalmukat, és reméljük, hogy eredményeink az ő üzleti sikereiket is táplálni fogják.
Az évjáratról
Az utóbbi évek elmaradhatatlan bevezetője, hogy az aktuális évjárat tele volt szélsőségekkel és ebből adódóan izgalmakkal, veszteségekkel. Sajnos ezt a mostani 2023/24. évi tenyészidőre is vonatkoztathatjuk, hiszen az idei sem volt szokványos évjárat. A repcevetések előtti szárazság, majd az azt követő szokatlanul nagy mennyiségű őszi és téli esőzések, az ezután következő kora tavaszi hónapok szárazsága, az április közepén jelentkező -3, -5 fokos fagy, majd a májusi-júniusi nagy esők az ország nyugati és északi részén, párosulva a megszokottnál magasabb hőmérsékletekkel, különleges, bár a szónak nem jó értelmében vett egyedi évjáratot alkottak. Elmondható, hogy ahol az extremitások dacára el tudtak vetni, ott a csapadékos és enyhe őszben és télen az állományok szépen kikeltek és fejlődtek, ezt bizonyítja az Agrárminisztérium december 7-i közlése is, ami szerint az elvetett 174 000 hektár repcének – sajnos ez az 5 évvel ezelőttinek éppen a fele vetésterület – az 53%-a volt jó, 31%-a közepes és csak 16%-a gyenge minősítésű. Hasonló ívet követ az őszi búza is, amely a szokásosnál kevesebb, 870 ezer hektáros vetésterületével, a helyenkénti késői vetések ellenére is jól fejlődött, kifagyástól nem kellett tartani. A termés mennyiségét és a minőséget is jelentősen meghatározta mindkét növénynél a kora tavaszi hónapok szárazsága, ugyanis éppen ebben az időszakban lett volna szükség a csapadékra a repcénél az elágazások kifejlődéséhez, búzánál a bokrosodáshoz, a kalászszámok és a kalászonkénti szemszám differenciálódásához.
A magasabb hőmérsékletek hatására ehelyett túl korán megindultak a repce- és a búza-állományok, így tavasszal csaknem 1 hónapos fenológiai előnyt érzékelhettünk. Hasonlóképpen mindkét növény korábban virágzott a megszokottnál, valamint az érés is korábban következett be a kultúrákban. A termelők nagy része is arról számol be, hogy ebben az évben már akkor az aratás végére érték, amikor más évjáratokban épp csak kezdték a betakarítást. Tulajdonképpen a tenyészidő mindkét növény esetében lerövidült 2-3 héttel, mely a terméseredményeken, illetve a minőségen is éreztette hatását. Az évjárat különlegességét az adja, hogy a tenyészidőben hullott csapadék országszerte, kivéve az Alföld déli megyéit és kísérleti helyszíneink közül Reménypusztát, jelentősen több volt a sokévi átlagnál, mégis a kora tavaszi 3 száraz hónap nyomta rá bélyegét a termésekre. Bár a végleges országos eredményeket nem publikálták, az illetékes mérvadó információk szerint repcéből 2,7, búzából pedig 5,7 t/ ha termést könyvelhetünk el az idei évre. Kísérleteink betakarítása is korábban következett be, és sajnos az itt kapott termések is kisebbek lettek a kedvezőbbnek minősíthető tavalyi évinél.
Lássuk az eredményeket!
Értékelhető őszi káposztarepce-kísérleteinket 2 dunántúli és 2 kelet-magyarországi termőhelyen, konkrétan Ászáron és Reménypusztán, valamint Szihalomban és Végegyházán vetettük el. A 4 kísérlet összesített adatai alapján a 4 hely és a vizsgált 20 hibrid átlagában a termés 3,411 t/ha, 50%-os szárazanyagra számított olajtartalom mellett. Ezek az értékek a tavalyinál 1,3 tonnával kevesebb termést, viszont 0,6%-kal magasabb olajtartalmat jelentenek. Az 1. számú grafikon szerint a Dunántúlon Reménypusztán, Kelet-Magyarországon Szihalomban születtek szép eredmények, ugyanakkor a dunántúli Ászáron középszerű, míg Békésben Végegyházán szerény terméseket mértünk. A 4 kísérlet közül 3 helyen tudtunk olajtartalmat mérni, és a vártnál nagyobb értékeket kaptunk.
A 2. számú grafikon szerint a 3,411 t/ha-os átlag a maximális 3,760 (LID Generoso) és a minimális 3,139 t/ha (LG Aphrodite) szélső értékek között alakult ki. A 4 kísérletben mért legnagyobb termést Szihalomban a PT314 hibrid adta, 5,299 t/ha értékkel, de itt több hibrid is 5 tonna fölött termett, így a másik 2 Corteva hibrid, a PT315 és a PT302, a 2 Lidea hibrid, a Lid Generoso és a Lid Bessito, valamint az LG Armada is. Ezek bizonyítják a bennük lévő nagy terméspotenciált és a jó alkalmazkodóképességet. Az összesített átlagok szélső értékei között a legnagyobb különbség kicsi, mindössze 621 kg/ha, ami átlagosan 31 kg az egyes hibridek között. Ez a fajta összemosódás a nagyon kedvező vagy a nagyon kedvezőtlen évjáratokban szokott előfordulni. Az olajtartalom (szárazanyag %-ban) magas, átlagosan 50%. A trendvonalak lefutása csaknem párhuzamos, ami feloldani látszik a termés és az olajtartalom megszokott ellentétét.
A 3. számú grafikon az olajtartalom szerint kialakult rangsort mutatja be a termésekkel együtt. Eszerint az olajtartalom szintje magas, a 3 kísérlet és a 20 hibrid átlagában 50%. Az átlag 50%-os értéket 9 hibrid múlta felül, köztük a 3 Corteva hibrid, az RGT Paradizze, az LG Arnold és az LG Aphrodite, a LID Bessito, Rapool Desperadja és Manhattane. A hibridek közötti különbsé gek, leszámítva a 2 Corteva hibrid magas értékét, itt is kicsik, az értékek jobbára az 50-49%-os szűk tartományban mozognak. A trendvonalak lefutása nagyon enyhe negatív korrelációt mutat az olajtartalom és a termés között.
A 4. számú grafikonon a vizsgált repcehibridek termés és olajtartalom szerinti pozícióját láthatjuk. Az ábrán jól látszik az adatok tömörülése, főleg az olajtartalomban, a 49-51%-os tartományban. Termésben a 2 új Lidea hibrid, olajtartalomban pedig a 3 Corteva hibrid hozta a legjobb értékeket. Rajtuk kívül a Manhattan, az LG Arnold, az LG Armada és az RGT Paradizze teljesített jól mindkét értékmérő alapján.
Az 5. számú grafikonon a legismertebb, legígéretesebb repcehibridek termőhelyenkénti szórását ábrázoljuk. A grafikonból kitűnik, hogy a hibridek egymáshoz viszonyított teljesítménye néhány kivételtől eltekintve minden termőhelyen nagyon hasonló, ami a kísérletek megbízhatóságára vall. Az is megfigyelhető, hogy a hibridek szórásának mértéke között különbségek vannak. A legstabilabbnak a Desperado, a Manhattan, az LG Ambassador és az Artemis mutatkozik, ezek alkalmazkodóképessége feltehetően jobb a nagyobb szórású hibridekénél, mint amilyen a PT314, a PT302 és az LG Armada.
Összességében megállapíthatjuk, hogy repcekísérleteink idén is sok új ismerethez juttattak bennünket. S bár a repcetermesztési kedv az elmúlt 3-5 évben látványosan csökkent, a jó eredményeket elérő gazdák továbbra is termeszteni fogják ezt a jobb sorsra érdemes növényt. A kereslet mindenesetre stabilnak mutatkozik, hiszen az Európai Unió tagországaiban is csökkent a termőterület, a felhasználás viszont nem, így a repcének mindig van és lesz piaca. A termesztés volumenét egyrészt a növényvédő szerek korlátozásai, másrészt a háborús helyzet okozta piaci lehetőségek változása, de talán leginkább az utóbbi évek száraz időjárása befolyásolta. A felvásárlási árak a 2022. évi csúcshoz képest jelentősen csökkentek ugyan, de még mindig elfogadható szinten vannak. A fajtaválaszték bőséges, a technológia kidolgozott, és a magas színvonalon termesztők továbbra is meg találják majd a számításaikat. Ehhez az IKR Agrár szakemberei speciális mű- és lombtrágyákat, növényvédőszereket, biológiai eredetű stimulátorokat, a kísérletek eredményeire alapozott fajtát és vetőmagot kínálnak, érdemes élni a lehetőséggel.
Őszibúza-kísérleteink adatait 6 kísérleti helyről kaptuk. A Dunántúlon Bácsán, Somogysárdon, Kelet-Magyarországon pedig Szihalomban, Hajdúböszörményben, Biharnagybajomban és Végegyházán beállított kísérletekben egységesen 32 búza- és 1 tritikáléfajtát vizsgáltunk. A termőterület országos szinten ugyancsak csökkent – idén már 2. éve van a korábban szokásos 1 millió hektár alatt –, aminek oka idén sok esetben az őszi extrém csapadékos időjárás miatt elmaradt vetés, másrészt a piaci helyzet hozta bizonytalanságok, az alacsony termelői árak voltak. Az előzőkben tárgyaltak szerint az időjárási anomáliák miatt lerövidült tenyészidő ellenére országos szinten a termések nem sokkal maradnak el a tavalyitól. A kora tavaszi szárazság egyetlen pozitívuma a kórokozók és a kártevők fertőzési nyomásának korlátozása volt, de a kalászképződés és érés idején leesett nagy mennyiségű esők nem tettek jót a minőségnek.
A kísérletekben kialakult termésszintekről és a legfontosabb minőségi jellemzők értékeiről a tájékoztatást, mely bemutatja a termőhelyenkénti fő átlagértékeket. A 6. számú grafikon mutatja, hogy a 6-ból 3 kísérletben, Szihalomban, Somogysárdon és Bácsán magas, egy kísérletben, a hajdúböszörményiben jó, és 2 kísérletben, Végegyházán és Biharnagybajomban közepes szintű terméseket kaptunk.
A 6 hely és a 33 fajta átlagában kialakult 7,776 t/ha termés olyan kiugró eredményeket takar, mint például a Szihalomban mért 11,164 t/ha termés a Palmeo esetében, vagy ugyanitt a Lid Novic fajta 4,192 tonnás minimum termése. Ugyanígy a fehérjetartalom esetében a kialakult 11,8%-os, vagy a sikértartalom 23,6%-os átlagértéke elfedi a szélső értékeket, ami fehérjében a Biharnagybajomban, a Christoph fajtánál mért 14,9%-os maximum, illetve a Bácsán a Windo fajtánál mért 8,7%-os minimumérték. Sikértartalomban a maximumot ugyancsak a Christoph fajtánál mértük, 31,7%-ot Biharnagybajomban, és a 15%-os minimum értéket ugyancsak Bácsán a Windo fajtánál. Érdekes, hogy a fehérje- és sikértartalomban a legmagasabb értékeket adó Biharnagybajomban a leggyengébb hl-tömegeket mértük, itt kaptuk a legkisebb értéket: 62,8 kg-t az Mv Nádor esetében, míg a legjobbat Somogysárdon, ugyancsak a Christoph fajtánál.
A 7. sz. grafikon a termés alapján kialakult rangsort és a fehérjetartalmakat mutatja. Látható, hogy a 6 kísérlet termésátlaga 7,776 t/ha, mely közel 2,1 tonnával nagyobb az országos átlagnál, ami utal a kísérletekben alkalmazott gondos technológiákra. A maximum és a minimum értékek között 2,033 t/ha a különbség, ami búzafajták esetében teljesen reális. A fehérjetartalom átlagosan 11,8%, és látható, hogy a magas értékek a szerényebb termésekhez tartoznak, ami utal a termés és a fehérjetartalom közti határozott negatív korrelációra.
Örömmel nyugtázhatjuk, hogy a kiemelt búza fajtakínálatunkban szereplő fajták, mint a Complice, a Pibrac, vagy a saját előállításban termelt Passion, a Falado és a Rubisco is átlagon felül termett, a kiváló minőségű Mv Nádor pedig alig marad el az átlagtól. Ugyanakkor a nemesítést dicséri, hogy a legjobbak között új fajták is szerepelnek, mint pl. a KWS Rhum, a Providence, a Palmeo, a KWS Ultim és a GK Hortobágy. A biológia előrehaladás bizonyítására a 8. számú grafikon szolgál.
Az egyik legfontosabb fajtaválasztási szempont a stabilitás, a különböző termesztési viszonyokhoz való alkalmazkodás. Ennek megítélésére a különböző termőhelyeken adott termések szórása szolgál. A 9. számú grafikonon bemutatjuk néhány jól ismert és néhány új búzafajta termésszórását, amely szerint a legkisebb szórást az Mv Nádor, a Falado, a Pibrac és a KWS Rhum, míg a legnagyobbat a Complice, a Palmeo és a Providence mutatja.
A 10. számú grafikon a sikértartalom szerint kialakult fajtasorrendet mutatja a termésekkel együtt. A 4 kísérleti helyről származó sikértartalom adatok összesítéséből kapott sikér átlag 23,6%, mely a 27,7% maximum (Christoph) és a 20,9% minimum (LG Arlety) szélső értékek között alakult ki. Összességében a sikértartalom mértéke ebben az évben is nagyon mérsékelt, és a malomipari 26%-os határértéket idén is csak 4 fajta érte el, a Christoph, a KWS Criterium, az Mv Nádor és a Maurizio. A trendvonalak ellentétes irányú lefutásából jól látható, hogy a magasabb sikértartalmak a gyengébb termésekhez tartoznak.
A 11. számú grafikonon a búzánál (is) fontos minőségi paraméter, a hl-tömeg szerinti fajtarangsort láthatjuk a termések feltüntetésével egyidejűleg. A 4 kísérlet mintáinak átlaga szerint 74 kg/hl a 33 fajta átlagos hektolitertömege, ami 1,7 kg-mal jobb a tavalyinál. A javító minőséghez szükséges 78 kg-os határértéket csak 1 fajta, a Christoph, a malomipari I.-es besoroláshoz előírt 76-kg-os értéket is csak 2 fajta, a KWS Criterium és az LG Astrolabe érte el. A termés és a hl-tömeg között is érvényes ugyan a negatív összefüggés, de ebben több a korreláció-törő fajta, pl. a Providence, a Pibrac, a Falado, a KWS Rhum, melyeknél a magasabb hl-tömeg- értékekhez nagyobb termések is társulnak.
A 12. számú grafikonon a vizsgált őszibúzafajták termés és sikértartalom szerinti pozícióját mutatjuk be. Az ábrán az átlaghoz tartozó vízszintes vonal a termőképesség, a függőleges pedig a sikértartalom szerint osztja ketté a mezőket. A felső mező jobb oldalán azok a fajták találhatók, melyek a termés és a sikértartalom alapján is jók vagy kiemelkedők, a bal felső oldalon viszont a jó termésűek, de gyengébb minőségűek. Értelem szerűen a jobb alsó szektorban láthatók az átlag alatti termésűek, de jó, vagy nagyon jó minőségűek, míg a bal alsó részre a termés és a minőség szerint is átlag alattiak kerültek. A számunkra leginkább érdekes két felső mezőbe tartozik az átlagnál jobb termésű és jobb minőségű, a Pibrac, a Falado, GK Szatmár, a GK Hortobágy, míg az átlagnál jobb, vagy kiemelkedő termésű, de kissé gyengébb minőségű fajták, mint a KWS Rhum, a Providence, a Palmeo, a KWS Ultim, a KWS Flexum, a Complice, a Passion és a Rubisco. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy az IKR Agrár által ajánlott fajták mindegyike ebbe a két csoportba tartozik az MV Nádor kivételével, mely viszont kiváló minőségéről és stabilitásáról híres.
A fentiekre hivatkozva úgy ítéljük meg, hogy az idei búzakísérletek is eredményesek voltak. A legfontosabb, hogy megismerhettünk néhány, az eddigieknél jobb terméspotenciállal és alkalmazkodóképességgel bíró új fajtát, melyek az előrelépés zálogai lehetnek a közeljövőben. Az elérhető fajtaválaszték, azaz a hivatalos ajánlati lista búzában is nagyon gazdag: konkrétan 169 fajta közül választhat a magyar termelő, s ehhez jön még az EU-listáról elérhető több, mint 2 200 fajta. Mindenképpen olyan fajtát kell választani, amit ismerünk, aminek valós eredményeiről meggyőződhetünk. Ehhez szeretnénk támogatást nyújtani fajtabemutatóinkkal, szakmai beszámolóinkkal. Manapság, az egyre inkább intenzívebbé, igényesebbé váló termesztés során a fajták (a genetika) szerepe felértékelődik. Míg extenzív feltételek között a fajta csak mintegy 5%-kal befolyásolja a termesztés eredményességét, addig a kutatási adatok szerint intenzív technológia esetén ez az arány akár 20% is lehet. Érdemes tehát a termesztési céljainknak legmegfelelőbbet választani!
dr. Kiss Erzsébet, Pálfi Balázs
(x)
