Idén nyáron teljesen kiszáradt a Balástya közelében található Őszeszéki-tó. A 71 hektáros horgásztóban egy csepp víz sem volt található, holott számos kedvelt halfaj élt vizében, és a térségben 143 védett, valamint fokozottan védett fajt tartanak számon. Nem messze innét, a mórahalmi Nagyszéksós-tó is kiszáradt, ahogy eltűnt a víz a Kakasszéki-tavakból is - olvasható az Index oldalán. Kozák Péter, az Alsó-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője szerint bár
az aszály természetes jelenség, azonban a klímaváltozás egyik következményeként előfordulási gyakorisága és tartóssága is nőtt. További fontos jellemző, hogy gyorsabban alakul ki, mint a korábbi években, aminek egyik oka a hirtelen felmelegedés, a sokévi átlagértékeknél jelentősen magasabb napi maximum-hőmérséklet.
A szakember hozzátette, hogy Magyarországon ugyan átlagosan minden második-harmadik év aszályos, ezek erősségében és kiterjedésében jelentős különbségek lehetnek. A 2022-es aszály például nemcsak hazánkban, hanem az egész európai kontinensen rekordot döntött, míg 2024-ben ugyan valamivel kisebb volt az aszály erőssége, azonban térbeli kiterjedése nagyobbnak bizonyult.
Szubmediterrán éghajlat a Kárpát-medencében
A hosszan tartó aszályos időszakban az alföldi folyók vízszintje alacsonyan van: a Maros több pontján szinte lábon át lehet kelni a folyón. Kozák Péter szerint a hidrológiai aszály elérte a folyókat is, azonban vízszintjeik még nem kritikusak. A Maroson fellelhetőek időnként homokpadok, az Alsó-Tiszán viszont egyáltalán nem fordulhat elő ilyen állapot.
A lábbal való átkelést sehol nem javasoljuk, bármilyen csábító egy homokpad a Maros vagy a Tisza mentén. Tudni kell, hogy a homokpadok közvetlen közelében akár olyan mélységek is kialakulhatnak, amelyek közvetlen életveszélyt okozhatnak
- figyelmeztetett Kozák Péter.
Most már biztos: sürgős megoldás kellene a magyar földek súlyos vízhiányára
Sipos György, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszékének vezetője arról beszélt, hogy a globális felmelegedés következtében a francia gazdák már Dél-Angliában vásárolnak földeket, méghozzá azért, hogy megkezdjék a szőlőtermesztést a szigetországban. A szakértő hozzátette, hogy
a Kárpát-medencében az éghajlat szubmediterránná válik, ami azt hordozza magában, hogy az őszi és téli időszak csapadékosabb, ugyanakkor a nyár jóval szárazabb lesz.
A folyószabályzások előtt Magyarország mostani területe vízjárta táj volt, de a gazdasági érdekek miatt egyre több területet vontak be mezőgazdasági művelésbe. Sipos György szerint százötven éve még nem voltak tisztában a kis jégkorszak vagy a klímaváltozás fogalmaival, de érintőlegesen már akkor felvetődött, hogy egyszer majd hiányozhat a víz a tájból. De hogy ennyire, azt nem gondolták volna - tette hozzá a tanszékvezető.
Jó tanács a háztulajdonosoknak és a gazdáknak
Az ATIVIZIG igazgatója szerint a településeknek és az ingatlantulajdonosoknak növelniük kellene a beszivárgó és a zöldfelületek területét, valamint a belterületeken záportározókat kellene kialakítani. Kozák Péter emellett azt javasolta, hogy a mély fekvésű területeket - a mezőgazdasági művelésből kivonva - meg kellene hagyni vízjárta területnek. A mezőgazdasági földeken pedig úgy kellene növelni a talaj vízmegtartó képességét, hogy a gazdák szerves trágyát használnak, a mélyszántás helyett pedig úgynevezett bolygatás nélküli művelési módra térjenek át.
A meglévő tavak, tározók, mély fekvésű területek vízzel való feltöltésével is lehetne biztosítani a víz természetes hasznosulását. Utóbbinál nagy gondot okoz, hogy ezek jellemzően több tulajdonost érintő magánterületek, s csak teljes egyetértés esetén lehet az adott földet elárasztani.
A folyó menti területeken a főmeder állandósult alacsony vízszintjei nem képesek elegendő vízzel ellátni a régi víz járta területeket, sőt inkább megcsapolják a környező felszín alatti vizeket, aminek következtében a talajvízszintek is süllyednek
- magyarázta az Kozák Péter.
Az árvizek idején ugyan van lehetőség a víz mentett oldalra történő kiengedésére, azonban ez a hidrológiai adottságok miatt csak rövid ideig lehetséges. Az így beadott vízkészlet nem teszi lehetővé elegendő víz biztosítását a kiszáradó területeken - tette hozzá a szakember.
Kemény szavak: teljesen át kell gondolni a szántóföldi termelést
Fel kell készülni újra az árvizekre
Az SZTE tanára szerint az éghajlatváltozásban megfigyelhető egyfajta ciklikusság. Az 1970-es évek egy árvizes időszak volt, míg az 1980-as, 1990-es évek viszonylag száraznak számítottak. Az ezredforduló megint csapadékosabb, árvizes időszakot hozott. Sipos György szerint valószínűleg az aszályos évek után újra kialakulnak árvizes időszakok is, a két jelenség ugyanis nem zárja ki egymást az egyre szélsőségesebbé váló éghajlat következtében. A tanszékvezető szerint ugyanakkor készülni kell a nagy árvizekre is.
Most kell lépnünk!
- jelentette ki Sipos György.
A tudós szerint a döntéshozók is csak akkor hozhatnak felelős döntéseket, ha minden információ a birtokukban van. Mint mondta, nem riogatni kell, hanem a politikát, a gazdaságot és az állampolgárokat felkészíteni a változásra, hogy később helyes döntéseket hozhassanak. Az SZTE tanszékvezetője szerint a Föld nem esik kétségbe attól, hogy három Celsius-fokkal melegebb lesz az átlaghőmérséklet. Az úgynevezett kréta időszakban és az azt követő paleocén időszakban a sarkvidéki területeken a jégsapkák helyett trópusi erdők voltak.
A mediterrán jellegű éghajlattal a csapadék egy jelentős része ősszel és télen hullik, míg a nyarak forróbbak és szárazabbak. Ez nem kedvez az évszázadok alatt kialakult mezőgazdasági kultúránknak. Ezért kell váltani. Biztos vagyok benne, hogy nagy kihívások előtt állunk, leginkább a vízgazdálkodásban érintettek, mert vízre egyre nagyobb igény lesz
- emelte ki Sipos György.
