A GRACE-műholdak mérési adatai alapján kijelenthető, hogy a szárazföldön tárolt édesvíz átlagos mennyisége, amely magában foglalja a folyékony felszíni vizeket, mint a tavak és folyók, valamint a föld alatti víztartó rétegekben lévő vizet, 2015 és 2023 között 1 200 köbkilométerrel lett alacsonyabb, mint a 2002 és 2014 közötti átlagos szintek – mutatott rá Matthew Rodell, a Surveys in Geophysics szaklapban publikált tanulmány egyik szerzője, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának hidrológusa.

A csökkenés a Brazília északi és középső részén tapasztalt hatalmas szárazsággal kezdődött, amelyet rövidesen nagy szárazságok sorozata követett Ausztráliában, Amerikában, Európában és Afrikában. A vizsgált időszak egyik legjelentősebb eseménye a 2014 végétől 2016-ig tartó El Niño-jelenség volt, amely jelentős befolyást gyakorolt a légköri futóáramlásokra, világszerte átalakítva ezzel az időjárási és csapadékviszonyokat.

A kutatók összességében azt állapították meg, hogy a GRACE-műholdak által megfigyelt harminc legintenzívebb szárazságból tizenhárom 2015 januárja óta következett be.

A szakértők szerint a globális felmelegedés is szerepet játszhat a tartós édesvízhiányban. Mint azt ennek kapcsán Michael Bosilovich, a NASA meteorológusa kifejtette:

A globális felmelegedés hatására a légkörben több vízgőz halmozódik fel, ami szélsőségesebb csapadékot eredményez. Míg az éves összes csapadék- és hómennyiség nem változik drámaian, az intenzív csapadékesemények közötti hosszú időszakok lehetővé teszik a talaj kiszáradását és tömörebbé válását. Ez pedig csökkenti a talaj által elnyelhető vízmennyiséget, amikor esik az eső.

A szakértők arra is rámutatnak, hogy a globális édesvízszintek a 2014-2016-os El Niño-jelenség óta folyamatosan alacsonyak maradtak, miközben a légkörben vízgőz formájában több víz rekedt meg. A jövőt illetően még nem egyértelmű, hogy a globális édesvízszint visszaáll-e a 2015 előtti értékekre, stabilan tartja-e magát vagy ismét csökkenésnek indul. 

Bár okkal gyanítható, hogy mindez a globális felmelegedésnek köszönhető, a modellek bizonytalanságai miatt nehéz a kettőt biztosan összekapcsolni. Tekintettel azonban arra, hogy a modern hőmérsékleti feljegyzések kilenc legmelegebb éve egybeesett ezzel a hirtelen édesvízszint-csökkenéssel, Matthew Rodell szerint nem lehet azt gondolni, hogy mindez véletlen egybeesés lenne.