Szokatlanul pusztító nyári hőség és lényegében permanenssé váló csapadékhiány után az elmúlt napokban a másik szélsőséget tapasztaljuk: az Ausztriában, Csehországban, valamint a Dunántúlon rövid idő alatt lehullott döbbenetes mennyiségű csapadék hatására máris árvízveszéllyel nézünk szembe.
A klímaváltozás következtében egyre inkább tapasztalhatjuk az extrém időjárási események gyakoriságának növekedését. Ennek egyik legkárosabb, ezekben a napokban aktuális hatása a hirtelen lezúduló csapadék, amely gyakran vezet villámárvizek kialakulásához. A villámárvizek nemcsak a városi területeken jelentenek súlyos problémát, hanem a vidéki területeken, nyaralóknál, horgásztanyáknál és ártéri épületeknél is. A gyorsan lezúduló vízáradatok komoly károkat okozhatnak, különösen olyan helyeken, ahol nem megfelelő az árvízvédelem vagy az infrastruktúra.
Sokáig nincs eső, aztán leszakad az ég
A villámárvizek általában intenzív, rövid időn belül lezúduló csapadék következtében alakulnak ki, amit legtöbbször felhőszakadás vagy heves zivatarok okoznak, illetve tavasszal a hirtelen, egy-két nap alatt elolvadó, nagy mennyiségű alpesi hó is táplálhatja ezeket.
Magyarországon az elmúlt évtizedekben egyre gyakoribbak ezek a jelenségek, amelyek többek között a klímaváltozásra, a szélsőségesen egyenetlen csapadékeloszlásra vezethetők vissza. A hirtelen, nagy mennyiségű esővíz gyorsan túlterheli a vízelvezető rendszereket, a föld nem tudja elnyelni a vizet, a folyók és patakok hirtelen megduzzadnak, és áradások alakulnak ki.
Durvul a helyzet a Dunán: rekordközeli vízmennyiség érkezik
A villámárvizek káros hatásai több szempontból is jelentősek. Egyrészt komoly veszélyt jelentenek az emberéletekre, mivel gyorsan, gyakran előre nem látható módon csapnak le. Másrészt jelentős anyagi károkat okoznak, különösen azokon a területeken, ahol az infrastruktúra nem megfelelően van felkészítve az ilyen eseményekre. Fennakadásokat okozhatnak a hirtelen esők amiatt is, hogy egyes, mélyebben fekvő utakat részben vagy egészben járhatatlanná tesznek, ezáltal különösen az elzártabb, félreeső települések megközelítése nehézzé válhat.
Menetrendszerű elöntések
Az ártéri területeken található épületek különösen ki vannak téve az áradásoknak. Az árvizek nemcsak az épületek szerkezetét károsítják, hanem az ott élők mindennapjait is megnehezítik, hiszen az árhullámok megakadályozhatják a közlekedést, elzárhatják a közműveket, és fertőzésveszélyt is jelentenek a visszahúzódó vizek miatt.
Az ártéri vagy annak közelében lévő épületek jellegüket tekintve gyakran nyaralók, illetve horgásztanyák.
Ezek az épületek jellegükből adódóan vízparti területeken, patakok, folyók közelében, sok esetben közvetlenül a partokon találhatók, ahol különösen nagy a veszélye a villámárvizeknek. A hirtelen megemelkedett vízszint könnyen elöntheti az ingatlanokat, súlyos szerkezeti károkat okozva az épületekben, a környezetben és az infrastruktúrában. Az ártéri építkezés Magyarországon elterjedt jelenség, azonban a klímaváltozás hatására ezek a területek még sérülékenyebbé váltak.
Ilyen nyaralók a most áradó Duna mentén is több helyen is vannak. A Szigetközben jellemzően Vének településen, Budapest egyes szakaszain, különösen a Római-parton, a fővárostól délre fekvő településeken, például Dömsödön, valamint délebbre, Baján is vannak olyan nyaralók, illetve horgásztanyák, amelyek veszélyben vannak komolyabb áradás esetén.
A földcsuszamlás embert is ölhet
A közvetlen árvizeken túl a folyóvizektől távolabb is érezteti a hatását a hirtelen lezúduló csapadék, amely adott esetben különösen veszélyes földcsuszamlásokat okozhat. A heves esőzések gyakran vezetnek a talaj fellazulásához, ez elsősorban a dombos vagy hegyvidéki területeken veszélyes. A telítődött talaj könnyen megcsúszik, ami házak, utak, építmények, így gazdasági épületek károsodásához vezethet. Ezekben súlyos károk keletkezhetnek, az utak ideiglenesen járhatatlanná válhatnak, és a földcsuszamlás könnyen követelhet emberéletet is. Magyarországon is találunk ilyen veszélyeztetett területeket, különösen a Dunántúl dombos régióiban.
A vadak is menekülnek
A magas vízállás és az uszadékok nagymértékben befolyásolják az ártéri vadak, így a vaddisznók, rókák, őzek és szarvasok mozgását is.
Megszokott életterük a gyors vízszintemelkedés miatt az elkövetkező napokban drasztikusan leszűkül, ami menekülésre készteti őket, sőt életük akár közvetlen veszélyben is lehet. A biztonságot jelentő szárazulat és táplálék reményében óhatatlan, hogy az áradástól védett lakott területek felé húzódnak majd vissza,
így az ártéri települések lakói az elkövetkező napokban akár több vaddal is szemben találhatják magukat.
A vadállomány túlélése érdekében azzal tehetjük a legtöbbet, ha megőrizzük nyugalmunkat, az állatok az árhullám elvonulásával visszahúzódnak majd megszokott életterükre.
A főváros felé tart az árhullám, napokon belül lezárhatják a Margit-szigetet
Városban és vidéken sem könnyű
A hirtelen lezúduló csapadékok kezelésének egyik legnagyobb kihívása, hogy a meglévő vízelvezető rendszerek gyakran nem tudnak megbirkózni a hirtelen keletkező hatalmas víztömeggel. A csapadékvíz elvezetése különösen a városokban és az olyan területeken problematikus, ahol az urbanizáció vagy a földhasználat változása miatt csökkent a talaj vízfelvevő képessége.
Magyarországon is számos olyan hely van, ahol az árvízvédelmi rendszerek nem képesek hatékonyan megakadályozni az áradásokat, különösen a kisebb településeken és a vidéki területeken. A klímaváltozással járó szélsőséges időjárási események gyakorisága és intenzitása pedig tovább súlyosbítja ezt a helyzetet.
Jó lenne megtartani
Egy lehetséges megoldás a természetes vízvisszatartó területek kialakítása lehet, amelyek segítenek a víz visszatartásában és lassítják az áradásokat. Ezek a területek lehetnek mocsarak, erdők, rétek, amelyek természetes szivacsként viselkednek, elnyelik a vizet és lassítják annak lefolyását a folyókba. Az ilyen rendszerek javíthatják a talaj víztartó képességét, csökkenthetik az árvizek pusztító hatásait, és hozzájárulhatnak a biodiverzitás megőrzéséhez is.
A hirtelen lezúduló csapadék problémája nemcsak a katasztrófák szempontjából jelent kihívást, hanem az agráriumra is komoly hatással van. Az áradások következtében nagy mennyiségű víz folyik le Magyarország folyórendszerein, ami egyrészt károkat okozhat a mezőgazdasági területeken, másrészt elveszett erőforrást jelent az aszályos időszakokban.
A klímaváltozás következtében nemcsak a hirtelen lezúduló csapadék okoz problémát, hanem az egyre hosszabb és intenzívebb aszályos időszakok is. Ez különösen súlyos hatással van a mezőgazdaságra, amely nagy mennyiségű vizet igényel az optimális terméshozamok eléréséhez. Az ilyen időszakokban létfontosságú lenne a korábban lehullott csapadék megfelelő tárolása és hasznosítása.
Sokat lehetne hasznosítani belőle
A víztározók, csatornák és egyéb vízgazdálkodási rendszerek segítségével a hirtelen lezúduló csapadék egy részét vissza lehetne tartani, majd az aszályos időszakokban hasznosítani. Magyarországon különösen fontos lenne a Duna és a Tisza mentén olyan rendszerek kiépítése, amelyek lehetővé tennék a víz visszatartását, hogy azt később az öntözésre, illetve más mezőgazdasági célokra lehessen felhasználni.
Önmagában már a tározók megléte is biztosítja a megfelelő szintű talajnedvességet, vagyis egy közeli tározó már akkor is segít az agrártermelésben, ha abból esetleg nem is emelnek ki vizet. Az egyik megoldás a természetalapú megközelítés lehet, ahol a mezőgazdasági területeken a természetes vízmegtartó kapacitások növelésére törekednek. Ilyen például a fásítással vagy a nedves rétek visszaállításával elérhető vízvisszatartás. Ezek a megoldások nemcsak a vízgazdálkodást javítják, hanem hozzájárulnak a talajerózió megelőzéséhez is, ami szintén fontos tényező a földcsuszamlások és egyéb káros hatások megelőzésében.
