A 2014-es Portfolio Agrárszektor Konferencia több kulcsfontosságú kérdést érintett a hazai agrár- és élelmiszeripar jövőbeli kilátásaival kapcsolatban. A rendezvény egyik központi témája a hatékonyság növelése volt, amely a szakértők szerint a hazai állattenyésztés és az erre épülő élelmiszeripar legfőbb kitörési pontja lehetett.
A konferencián elhangzottak világossá tették, hogy a 2015-2020 közötti időszakban elérhető nemzeti és uniós agrártámogatások jelentőségét már egy évtizeddel ezelőtt felismerte a szakma.
Nem elég növekedni, hatékonyabbnak kell lenni
Fórián Zoltán, akkor a Takarékbank Agrár Központjának szakértőjeként kiemelte: a hatékonyság növelése mellett a teljes integráció kiépítése is elengedhetetlen a hazai mezőgazdaság versenyképességének javításához. A 212 milliárd forintos plusztámogatás a nemzeti költségvetésből és a 300 milliárd forintos élelmiszeripari fejlesztési program komoly lehetőséget kínált az ágazat számára.
A piaci szereplők számára az egyik legnagyobb kihívás annak biztosítása volt, hogy a kilátásba helyezett támogatásokat valóban hatékonyan tudják felhasználni.
Feldolgozva többet ér
Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkáraként rámutatott, hogy a fejlesztési források jelentős részét a feldolgozóiparra kell fordítani, hogy Magyarország ne élőállatot és gabonát, hanem lehetőleg minél inkább feldolgozott termékeket exportáljon.
Ez az irányvonal erősíti az élelmiszeripart, és segít növelni az ágazat termelékenységét, amelynek következményeként a hazai termelők versenyképesebbek lehetnek a nemzetközi piacon.
Az uniós támogatási rendszerben azonban több ágazat, így a sertés- és baromfiágazat is kimarad a támogatási körből. Feldman Zsolt ugyanakkor megnyugtatta a résztvevőket, hogy a támogatási rendszer véglegesítésekor még lesz lehetőség a módosításokra, így a nagyvállalatok is a programok kedvezményezettjeivé válhatnak.
Megvoltak a lehetőségek, de tudott élni velük a magyar mezőgazdaság?
A tenyészállatok fontossága
Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezetője hangsúlyozta, hogy a tenyészállat-előállítás kérdése kevés figyelmet kapott, pedig ennek fejlesztése elengedhetetlen volt ahhoz, hogy Magyarország ne legyen kiszolgáltatva a külföldi piacoknak. A tenyésztés-szervezésre és az ehhez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésére is jelentős forrásokat kellett volna biztosítani.
A nagyokra is gondolni kellene
A nagyvállalatok képviselői, mint Magyar József, a Hungerit Zrt. vezérigazgatója, és Éder Tamás, a Bonafarm Csoport vállalati kapcsolatok igazgatója, arra figyelmeztettek, hogy az élelmiszeripari fejlesztési programok és pályázatok strukturálása nem kedvez a nagyvállalatoknak, amelyek így hátrányba kerülhetnek a versenytársakkal szemben.
A nagyvállalatok is versenyeznek a tömegtermék-piacokon, és szükségük lenne a megfelelő támogatásokra a működési hatékonyság javításához – hangzott el.
Ehhez kapcsolódott Erdélyi István, a Gallicoop Zrt. elnök-vezérigazgatója kiemelte, hogy az akkor bejelentett támogatások példátlan mértékűek, de a nagyvállalatok és a kkv-k közötti támogatási különbségek kezelése továbbra is megoldandó kérdés maradt. Az ágazat szereplői szerint az integráció, a termelés és a feldolgozás összhangjának megőrzése kiemelt fontosságú a sikeres jövő érdekében – hangzott el egy évtizeddel ezelőtt.
