Az Agrárszektor 2016 konferencia fontos mérföldkő volt a magyar mezőgazdasági szektor szakemberei számára, hiszen itt kerültek előtérbe a Közös Agrárpolitika (KAP) jövőjét érintő legfontosabb kérdések, valamint a magyar agrárium kihívásai és lehetőségei. A konferencia nyitóelőadásában Joost Korte, az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóságának főigazgató-helyettese átfogó képet adott a KAP jelenlegi helyzetéről és jövőbeli irányvonalairól.
Brüsszelből dícsérték meg a hazai rendszert
Joost Korte beszédében hangsúlyozta, hogy a Közös Agrárpolitika továbbra is az Európai Unió egyik legfontosabb alappillére, amely nem csupán a mezőgazdasági termelésről szól, hanem egy európai életformát is magában hordoz. A mezőgazdaság tehát nem pusztán gazdasági tevékenység, hanem az európai földek egyik legfontosabb felhasználási módja is.
Ez nagyot fog szólni: 2030-ig duplázna a Master Good
Korte optimistán tekintett az európai mezőgazdaság jövőjére, annak ellenére, hogy számos kihívással kell szembenézni. Kiemelte, hogy Magyarország a 2004-es uniós csatlakozás óta jelentős előrelépéseket ért el a mezőgazdaságban, különös tekintettel a munkabérek emelkedésére, bár ezek még akkor is elmaradtak az uniós átlagtól.
A magyar agrárium innovatív megoldásokat hozott, példaként említette a Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszert (MKR), amely segíti a gazdálkodók felkészülését a kihívásokra.
Az innováció volt a kulcs
Korte szerint a jövő mezőgazdaságának négy fő kihívással kell szembenéznie: az ellenállóképesség növelése, a fenntarthatóság biztosítása, az innováció és az egyszerűsítés szükségessége. Az ellenállóképesség tekintetében a kockázatkezelés és a gazdálkodók jövedelmének stabilizálása kulcsfontosságú. Hozzátette:
Az innovatív megoldások szerepe itt elengedhetetlen, mivel az EU nem kíván évente válságcsomagokkal segíteni, helyette inkább hosszú távú megoldásokra törekszik.
A fenntarthatóság terén a mezőgazdaság gyakran kritika tárgya, azonban Korte szerint ez a kép sok esetben túlzó. Az innováció kapcsán elmondta, hogy a gazdálkodók sokszor idegenkednek az új technológiáktól, ezért a támogatások célzott felhasználása elengedhetetlen. Végül pedig az egyszerűsítés jelentőségére hívta fel a figyelmet, hiszen a KAP jelenlegi rendszere túlságosan bonyolult, és ezen az Európai Bizottság hamarosan változtatni kíván.
Kiemelt téma volt a vidékfejlesztés
A konferencia egyik kiemelt témája a vidékfejlesztési pályázatok rendszere volt, amely komoly érdeklődésre tartott számot a résztvevők körében. A szakértők egyetértettek abban, hogy az uniós pályázatok gyorsabb elbírálása és a források mielőbbi beépülése a reálgazdaságba kulcsfontosságú ahhoz, hogy a mezőgazdaság versenyképes maradjon.
Nagy István, akkor még a Földművelésügyi Minisztérium miniszterhelyetteseként beszédében kiemelte, hogy a magyar mezőgazdaság a megelőző években jelentős fejlődésen ment keresztül.
Az ágazat kibocsátása több mint 47%-kal növekedett, ami jól mutatja a termelési struktúrák egészséges átalakulását. Magyarország Európa legnagyobb napraforgó-termelőjévé vált, a kukoricatermés pedig az utóbbi évek legjobb eredményét hozhatja, ami pozitív hatással lesz az állattenyésztési ágazatra is.
A konferencián külön panelbeszélgetés keretében szólaltak meg a rendszerváltás utáni agrárminiszterek, akik eltérő véleményt fogalmaztak meg arról, hogy mi határozza meg leginkább a magyar mezőgazdaság sikerességét.
Míg Torgyán József a politikai érdekérvényesítés hiányát emelte ki, Vonza András a szakértelmet és az időjárást tekintette meghatározónak, Gráf József pedig a szaktudás fontosságára hívta fel a figyelmet.
Alacsony kamatok és beruházási kedv
Az agrárfinanszírozás jövője szintén kiemelt szerepet kapott a konferencián. A szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy az akkori alacsony kamatkörnyezet és az uniós támogatások elérhetősége miatt ideje volt a beruházásoknak. A Növekedési Hitelprogram (NHP) jövője azonban kérdéses, mivel a program kivezetése után új finanszírozási megoldásokra lesz szükség – tették hozzá.
Az élelmiszeripari vállalkozások számára is új pályázati lehetőségek nyíltak akkortájt, amelyek összesen 100 milliárd forint támogatást biztosítottak. Ez a konstrukció különösen a közepes méretű vállalkozások számára volt elérhető, és a magyar élelmiszeripar versenyképességének növelését célozta.
