Közeledik a 2025-ös év, amikorra fontos újrafeldolgozási célértékeket kell elérnie az uniós tagállamoknak. A csomagolásról szóló 94/62/EK irányelv határozza meg azokat a célértékeket, amelyeket a jövő év végére el kell érni. Ilyen sarokköveket nem csak 2025-re, 2030-ra is felállítottak a dokumentumban - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán. 2025-re az alábbi teljesítményt várja az EU a tagországoktól: legkésőbb 2025. december 31-ig az összes csomagolási hulladék legalább 65 tömegszázalékát dolgozzák fel újra; illetve legkésőbb 2025. december 31-ig a csomagolási hulladékban lévő, az alábbiakban felsorolt anyagok újrafeldolgozása vonatkozásában teljesítik a következő, tömegszázalékban kifejezett minimális célértékeket:
- a műanyagok esetében 50 tömegszázalék;
- a fa esetében 25 tömegszázalék;
- a vasfémek esetében 70 tömegszázalék;
- az alumínium esetében 50 tömegszázalék;
- az üveg esetében 70 tömegszázalék;
- a papír és a karton esetében 75 tömegszázalék.
A fentieken kívül a hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelvben pedig azt rögzítik, hogy a települési hulladék újrahasználatra való előkészítését és újrafeldolgozását minimum 55%-ra kell növelni. Ezen kívül az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak elkülönített gyűjtését, megfelelő kezelését és célokat határoz meg.
2023. június 8-án az EU Bizottság közzétett egy Early Warning Report-ot, ami lényegében egy átfogó jelentés arról, mennyire tartják valószínűnek, hogy a tagállamok elérik a fenti célértékeket. A jelentés emellett tartalmazza annak az előzetes értékelését, hogy a tagállamok mekkora valószínűséggel teljesítik a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK irányelv 5. cikkének (5) bekezdésében meghatározott célkitűzést, vagyis azt, hogy 2035-ig 10% alá csökkentik a települési hulladék lerakását. A jelentést bizottsági szolgálati munkadokumentumok egészítik ki, amelyek országspecifikus információkat tartalmaznak és ajánlásokat fogalmaznak meg azon tagállamok számára, melyek esetében fennáll a kockázata annak, hogy nem teljesítik a 2025-re kitűzött, a települési hulladék és az összes csomagolási hulladék újrahasznosításra való előkészítésére és újrafeldolgozására vonatkozó célértékeket.
A Bizottság kiemelte, hogy 9 tagállam jó úton halad, hogy 2025.-re elejére a települési hulladék újrahasználatra való előkészítésére és feldolgozására vonatkozó 55%-os, valamint az összes csomagolási hulladék újrafeldolgozására vonatkozó 65 %-os célértékeket (Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Hollandia, Luxemburg, Németország, Olaszország és Szlovénia), ellenben 10 tagállam esetében úgy látták, hogy fennáll a kockázata annak, hogy nem érik el a megfelelő teljesítményt, sajnos ezek között szerepelt Magyarország is. A csomagolási hulladékok újrafeldolgozását tekintve úgy látták, hogy Magyarországon a műanyagok és üveg anyagspecifikus célértékek teljesítése van veszélyben.
A támogató dokumentumok kiadását követően azonban a Bizottság megállapította, hogy valójában még a 2008. végéig kitűzött célokat (összes csomagolási hulladék 55-80%-ának újrafeldolgozása, ezen belül a ráták részletesen: üveg 60%, papír és a karton 60%, fémek 50%, műanyagok 22,5% és fa 15%) sem sikerült maradéktalanul teljesíteni.
A fentieken túl az is szerepel a 2024. júliusi szabálysértési csomag ügyeinek leiratában, hogy általános problémát jelentett az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv (WEEE - 2012/19/EU irányelv) betartása is. Ez úgy rendelkezik, hogy 2019-től a tagállamok által évente elérendő minimális begyűjtési arány az érintett tagállamban az előző három évben forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezések átlagos tömegének 65%-a, vagy a tagállam területén keletkezett elektromos és elektronikus berendezések hulladékának 85%-a. A tagállamok többsége nem tudott elegendő mennyiséget begyűjteni az elektromos és elektronikus berendezések hulladékából elkülönítetten, így sajnos nem érte el az uniós célt.
Mindezek miatt az Európai Bizottság felszólító levelet küldött mind a 27 tagországnak, melyben felhívja a figyelmet, hogy fokozniuk kell végrehajtási erőfeszítéseiket a kötelezettségek teljesítése érdekében. Ez a jogsértési (kötelezettségszegési) eljárás első lépése: a „hivatalos felszólító levél” kiküldése. Az érintett tagállamoknak ilyenkor két hónap áll rendelkezésére a Bizottság által feltárt hiányosságok orvoslására, és válaszlevél megküldésére. Ha az EU Bizottság nem elégedett a válasszal, és arra a következtetésre jut, hogy a tagállamok nem teljesítik az uniós jog szerinti kötelezettségeiket, a Bizottság az eljárás második szakaszába léphet. Ilyenkor „indokolással ellátott véleményt” küld, ami egy hivatalos kérelem az uniós jog betartására. Ha a tagállamok az indokolással ellátott vélemény kiadásától számított két hónapon belül nem tesznek eleget, a Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága (EUB) elé utalhatja.