Hazánk legnagyobb testű, kérődző vadja a gímszarvas (Cervus elaphus). A statisztikai adatok alapján Magyarország vadgazdálkodási és vadászati nagyhatalomnak számít Európában. A legutóbbi vadászati évben 3,2 milliárd forint volt a vadkár Magyarországon. Bár egy személygépkocsi 4-4,5 méter hosszú, a súlya 1,5-2 tonna, mégis könnyen totálkárosra törhet, ha összeütközik a gímszarvas bikával. Ez utóbbi ugyanis akár 250 centiméter hosszú, marmagassága 150 centiméter, testtömege pedig 300 kilogramm is lehet. A fő veszélyforrást itt a magas súlypont jelenti, mert könnyen előfordulhat, hogy a futó, szökellő állat bezuhan a gépkocsi szélvédőjén, és akár súlyos sérülést okozhat a bennülőknek - olvasható a Közlekedésbiztonság oldalán.
De hogy-hogy nem kerülik el az óvatos vadak a zajos utakat?
A megfejtés az, hogy egy-egy szarvasbika a bőgés idején naponta akár 30-40 nősténnyel is párosodhat. Nemcsak az éjszaka, de a nappali világosban is űzik, kergetik az ünőket, ilyenkor a tőlük megszokott óvatosságot is mellőzik. Így nem csoda, hogy a megszokottól eltérő napszakokban is nagyobb eséllyel találkozhatunk velük, akár lakott területekhez közel.
A közútkezelő nem tudja megakadályozni, hogy a vadak is használják a fő- és mellékutakat. A legtöbb, amit megtehet, hogy a jól ismert, ugró szarvas sziluettjét ábrázoló táblát helyez el a veszélyeztetett szakaszokon. Aki járt már ilyen utakon, az tudhatja, hogy a járművezetők magatartását nem igazán befolyásolják ezek a figyelmeztetések. Általában mindenki a maga tempójában halad és ha észre is veszi, higgadtan nyugtázza az ugrásra kész vadak jelentette fenyegetést. Fontos tanács az erős vadállománnyal megáldott-megvert vidékek autósainak:
Mindenkinek ajánlott a biztosításkötés, aki a cikkben korábban felsorolt régiókban lakik, valamint gyakran autózik erdős vidékeken. Ha a vadgázolás traumájától nem is véd meg, de legalább a jármű helyreállításának a nagyját megtéríti a biztosító.