A méztermés országrészenként eléggé változó lett – fogalmazott az Agrárszektornak Bezzeg László a Magyar Professzionális Méhészek Egyesületének elnöke. Hozzátette: ahol ősszel kikelt a repce és az időjárási is kedvezett, ott még akár az is adhatott közepes termést de nagyon sok helyen az országban, főleg az Alföldön egyáltalán nem is vetettek. Ha vetettek is, több helyen ki sem kelt, vagy olyan silány minőségben kelt ki, hogy aztán kitárcsázták. Repcéről ezért nehezen, vagy szinte nem is tudtak termést betakarítani a méhészek.
Bezzeg László elmondta, hogy az akác esetében akinek megfelelő állapotban volt az állománya, jól tudott mézet pergetni és ami idén érdekes, vagyis nem általános dolog, hogy a hárspergetés is rendkívül jól sikerült. Ezzel csak annyi a probléma, hogy csak egy részét érinti a méhészeknek, mert például az Alföldről messze vannak a jó hárserdők így sokan oda nem vándorolnak.
A selyemfűméz termés az előző években sem volt számottevő, mert folyamatosan csökken a termőterülete, illetve a még fennmaradt állományokat az aszály sem kímélte. Napraforgó esetében elmondható, hogy összességében a méhészek közepes termést tudtak betakarítani. Ennek ellenére területenként, adottságonként és méhészetenként is nagyon változó ebben az esetben is a termésátlag. Van, akinek jobb és van, akinek pedig gyengébb lett az idei termése – vélekedett a szakértő. Hozzátette:
Nagyon nehéz pontos felmérést készíteni, mert nincsenek rá megfelelő módszerek, tehát ezek általában mind csak becslések az ember saját területi, illetve ismeretségi köréből. Persze nekünk, egyesületi vezetőknek ebből a szempontból annyi előnyünk van, hogy több információ befut hozzánk.
Illés András, az Illés Méhészet tulajdonosa elmondta, hogy gyakorlatilag mindenről átlagos mennyiséget tudtak pergetni. Kivételt jelentenek talán a korai vegyes virágmézek, repcemézek, ott a hideg idő sem segített, a napraforgó viszont még éppen kapott annyi csapadékot, hogy az jó mézhozamot adjon.
Fontos döntés született az ukrán mézről: ez az egész EU-t érinti
Nehéz a helyzet a felvásárlás terén
Ahogyan az Agrárszektor korábban megírta, a magyar méhészeteknek napról napra meg kell küzdeniük a nyomott, alacsony felvásárlási árakkal. Az Ázsiából érkező hamisítványok és az ukrán méz alacsony áraival nagyon nehezen, vagy szinte egyáltalán nem tudják felvenni a versenyt. A KSH adatai szerint 2014-től 2020-ig a felvásárlási árat tekintve nem volt jelentős, drasztikus változás, kilogrammonként 800-900 forint körül mozgott. 2021-re azokban jókora ugrás történt, ebben az évben már átlagosan 1243 forint volt 1 kg méz felvásárlási ára. Az emelkedés 2022-ig tartott, ekkor átlagosan 1412 forintba került 1 kilogramm méz idehaza. 2023-ban viszont óriási árzuhanás történt, a méz felvásárlási ára mindössze 927 forint volt kilogrammonként.
Jelenleg a felvásárlás katasztrofális, gyakorlatilag bizonyos szempontból áll egyes mézfajtáknál
– vélekedett Bezzeg László. Hozzátette: a jelenlegi, nyári időszak alapvetően sem a méz fő szezonja, ilyenkor mindig alacsonyabbak az árak. Szabadságon vannak a mézkereskedők, a mézfelvásárlók is, ilyenkor általában csak felmérik a termést és a helyzetet, hogy kell-e sietni a felvásárlással. Ha nem kell sietniük, mert a raktárakban van méz, az még jobban lenyomja az árakat. Ahogyan korábban lapunk is megírta, újra vám megfizetésével érkezhet ukrán méz az Európai Unióba. Az előzőleg megállapított 44 ezer tonnás vámmentes kvótát a kereskedők ki is használták, ez pedig nagy valószínűséggel ott van a raktárakban.
A felvásárlással kapcsolatos feszültségek évek óta jelen vannak a méhészek életében. Emiatt sokan egyszerűen visszavettek a termelésből, többen inkább bent hagyják telelésre a vegyes-, vagy éppen a napraforgómézet, ugyanis olyan kicsi a különbség a takarmányként használt cukor és a méz ára között, hogy azt mondják a méhészek nincs értelme kipergetni a mézet, majd utána cukorral visszaetetni
- vélekedett Bezzeg László. A szakember elmondta azt is, hogy a több éve tartó nehézségek a méhészek kitartását is csökkentették. Fogynak a tartalékok, a legtöbben minél hamarabb szeretnék eladni a mézet, akár nyomott áron is, hiszen valamiből a családjaikat is fenn kell tartaniuk.
A Bizottsághoz fordultak az uniós méhészek: azonnali lépéseket sürgetnek
Napjainkban rengeteg méhészet fejezi be működését a gazdasági helyzete miatt, tömegesen hagyják el a szakmát és nyomott áron adják el a méheiket is. Egy évet még kibír az ember, kettőnél még van, hogy bizakodik, de most már a harmadik olyan év van, amikor lassan azt mondhatni, hogy nincs remény arra, hogy jó áron tudják eladni a méhészek a megtermelt mézüket. A vegyes méz ára például már önköltségi ár alatt van - fogalmazott az Agárszektornak Illés András.
Exportpiac befolyása
Az Agrárminisztérium korábbi közleményében olvasható, hogy a 15-30 ezer tonnás hazai méztermelés kétharmad része Nyugat-Európába kerül exportálásra, így kulcskérdés számunkra az uniós piacon a tisztességes versenyfeltételek megléte. 160-190 ezer tonna Európán kívüli, harmadik országból érkező importtal versenyeznek az évente 10-20 ezer tonna mézet exportáló magyar méhészek. Feldman Zsolt korábban úgy fogalmazott:
A rendkívül olcsó hamisított ázsiai termékek és az ukrán méz szorítják ki a magyar mézet az exportpiacokról, lecsökkentve ezzel a hazai értékesítési árakat is. Az európai gazdaság gyengélkedése érződik a uniós mézfogyasztásban, nőtt az alacsonyabb minőségű és olcsóbb árfekvésű mézkeverékek iránti kereslet, ami nem kedvez a magyar méznek.
Áramlik ki a magyar méz az országból: itthon már nem kell senkinek?
Méhek állapota
A méhek állapotáról is nehéz általánosan fogalmazni. A pénz hiánya miatt előfordul, hogy a méhészek nem tudják megfelelően kezelni a családokat. Ez sajnos azzal jár, hogy a méhcsaládok állapota folyamatosan romlik, mert a méhészek tőke hiányában nem tudnak megfelelően védekezni például az atkák ellen, vagy megvenni azokat a gyógyszereket, melyekre szükség van az egészséges kondícióhoz. A méhek egészségügyi állapotában az aszály is jelentős szerepet játszik.
Kiderült az igazság a méhekről: nem úgy van, ahogy rengetegen hiszik
Az aszály miatt az ország nagy részén lecsökkent a virágpor mennyisége, ezt pedig semmivel sem lehet pótolni, viszont negatívan hat a szaporodásra és a méhek kondíciójára is. Bezzeg László véleménye szerint ennek ellenére, azok a méhcsaládok, amelyekre megfelelően odafigyeltek, átlagosan jó állapotban vannak. Az Illés Méhészet tulajdonosa elmondta, hogy kockázatot jelent a méhegészségügy elhagyása is, hiszen ha valamilyen fertőzés üti fel a fejét, a méhcsaládokon belül nagyon hamar el tud terjedni.
Erre utaló jeleket is látunk sajnos, gyakorlatilag egyre több a zárlat alatt lévő terület is.
- vélekedett a szakember. Hozzátette: silányabb volt a virágpor minősége, tehát észrevehető, hogy gyengébben megyünk a télbe mint szoktunk, de alapvetően egyelőre nincsen még őszi betelelő veszteségünk. Azt látjuk, hogy egy kicsit gyengébben mennek be a méhcsaládok az őszbe, a télbe, mint szoktak de a megfelelő mennyiségű méz náluk van. Minőségben is sokkal jobb, mert a méhészek annyira gyenge árat kaptak a napraforgómézért vagy a nyári vegyes mézekért, hogy a legtöbben bent hagyták azt telelni és nem cukorral pótolták. Ezen mindig jobb telelni a méheknek. A méhészek a nektár esetleges pótlásához már megfelelő eszközökkel, takarmányokkal tudnak élni viszont a virágpor, a fehérjepótlás az nagyon-nagyon nehéz volt és ez a része itt a Dunántúlon is emberpróbáló feladattá vált - vélekedett Illés András.
