Az Európai Bizottság múlt heti ülésén azt a javaslatot terjesztette elő, hogy a mezőgazdasági tartalékból 119,7 millió eurót különítsenek el a bolgár, német, észt, olasz és román mezőgazdasági termelők közvetlen támogatására, akiket a tavaszi és kora nyári rendkívüli kedvezőtlen éghajlati jelenségek érintettek. A Bizottság 10,9 millió eurót javasolt Bulgária, 46,5 millió eurót Németország, 3,3 millió eurót Észtország, 37,4 millió eurót Olaszország és 21,6 millió eurót Románia számára - írja a FruitVeb.
Ezt a forrást az említett országok azon mezőgazdasági termelőinek kártalanítására szánják, akik az időjárási viszonyok miatt terméskiesést szenvedtek el, de a fenti összegek akár 200%-ban kiegészíthetők nemzeti forrásokkal.
Az előterjesztés szerint a nemzeti hatóságoknak 2025. április 30-ig kell szétosztaniuk ezt a támogatást, egyben biztosítaniuk kell, hogy a végső kedvezményezettek a mezőgazdasági termelők legyenek. Az érintett tagállamoknak 2024. december 31-ig kell értesíteniük a Bizottságot az intézkedések végrehajtásának részleteiről, nevezetesen az egyedi támogatások odaítélésének meghatározására szolgáló kritériumokról, az intézkedés tervezett hatásáról, az április végéig havi bontásban történő kifizetésekről, valamint a nemzeti keretből nyújtott kiegészítő támogatás mértékéről. A bejelentésnek tartalmaznia kell a támogatás versenytorzító és a túlkompenzációs hatásainak elkerülése érdekében hozott nemzeti intézkedéseket is.
Jönnek az új pályázatok: ezek a magyar termelők kaphatnak a milliárdokból
A Bizottság javaslatát valamennyi tagállammal megvitatják, mielőtt az október 7-i ülésén döntenének annak jóváhagyásáról. Mivel a nyár második felében más tagállamok mezőgazdasági termelőit is sújtották a szélsőséges időjárási események, a Bizottság mérlegelni fogja, hogy ezek a károk is indokolják-e az uniós szolidaritás biztosítását. A Közös Agrárpolitika (KAP) 2023-2027 közötti időszakra szóló programja évente legalább 450 millió eurós mezőgazdasági tartalékot tartalmaz a piaci zavarok vagy a termelést vagy az elosztást érintő rendkívüli események kezelésére. A mezőgazdasági tartalék aktiválásához a tagállamoknak jelentést kell küldeniük a Bizottságnak, amelyben alátámasztják kártérítési igényüket, és bemutatják a rendkívüli időjárási esemény vagy egyéb okból bekövetkezett kár mértékét.
Az idei, 2024-es év első felében Olaszország déli területein és különösen a szigeteken szokatlanul meleg hőmérsékletet és szárazságot tapasztaltak, amire korábban nem volt példa. Ez egyaránt hatással volt a gyümölcs- és zöldségfélék, a bor és a szántóföldi növények termelésére. Bulgáriát is komoly nyári aszály sújtotta, amely a tavasszal vetett növényeknél, különösen a kukoricánál és a napraforgónál okozott terméskiesést. Júliusban Romániát hőhullámok, aszály, de heves viharok és jégeső is sújtotta, ami a szántóföldi növények és az olajos magvak termelését vetette vissza.
Nyílnak a pénzcsapok: milliókat osztanak szét itthon, sok termelő örülhet
Áprilisban a fagyok Németország egyes részein jelentősen károsították a gyümölcsösöket és a szőlőt, miután azok az enyhe márciusi hőmérsékletet követően a szokottnál korábban indultak fejlődésnek. Észtországot rendkívüli időjárási ingadozások sújtották: a decemberi és januári fagyok és hideg időszakok után márciusban szokatlanul meleg volt, majd fagy és jégeső, később pedig a nyár folyamán intenzív esőzések és áradások következtek. Júliusban a mezőgazdasági tartalék egy részét már kiutalták Ausztriának, Csehországnak és Lengyelországnak, amelyek hasonló kedvezőtlen éghajlati jelenségekkel szembesültek, valamint Portugáliának, amely a bortermelők esetében komoly piaci zavarokkal küzdött. Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztos elmondta:
A KAP mezőgazdasági tartalékából 120 millió euró elkülönítésére irányuló javaslat a rászoruló mezőgazdasági termelőkkel való uniós szolidaritás határozott kinyilvánítását jelenti. Ez a juttatás, amely akár 200%-ban kiegészíthető nemzeti forrásokkal, jelentős támogatást nyújthat a termés- és jövedelemkiesést elszenvedett mezőgazdasági termelőknek. Gazdáink nem állnak egyedül az éghajlatváltozás elleni küzdelemben – számíthatnak az Európai Bizottság támogatására, hogy reagálhassanak a válságokra, alkalmazkodhassanak az új kihívásokhoz, és megvédhessék gazdaságaik és családjaik jövőjét.
