A jelenleg hatályos de minimis rendelet értelmében a tagállamok három pénzügyi évet felölelő időszakban kedvezményezettenként legfeljebb 20 000 EUR (ha a tagállam központi nyilvántartással rendelkezik a csekély összegű támogatások nyilvántartásba vételére, 25 000 EUR) összegű támogatást nyújthatnak a mezőgazdasági ágazatban anélkül, hogy e támogatást a Bizottság jóváhagyása érdekében előzetesen be kellene jelenteniük. A verseny esetleges torzulásának elkerülése érdekében a kedvezményezettenkénti felső határokon túl valamennyi uniós tagállamra az ilyen támogatásokkal kapcsolatos maximális nemzeti összeg (úgynevezett „nemzeti korlát”) vonatkozik - olvasható az Európai Bizottság oldalán.
Itt az új pályázati felhívás: milliárdokat osztanak szét, sok magyar érintett
A ma elfogadott módosítás a következő változtatásokat tartalmazza:
- Három pénzügyi évet felölelő időszakra nézve és vállalkozásonként 25 000 EUR-ról 50 000 EUR-ra emeli a csekély összegű támogatás felső határát, többek között a szerzett tapasztalatok, a piaci fejlemények, az elmúlt években tapasztalt rendkívüli ágazatspecifikus infláció, valamint a rendelet hatályának megszűnéséig várható infláció figyelembevétele érdekében.
- Kiigazítja a nemzeti korlátokat, amelyek kiszámítása a tagállamok mezőgazdasági termelésének értéke alapján történik. A nemzeti felső határokat a nemzeti mezőgazdasági termelés 1,5%-áról e termelés 2%-ára aktualizálja, a 2012–2017-es referencia-időszakot pedig kiterjeszti a 2012–2023-as időszakra. Ennek révén figyelembe vehető a mezőgazdasági termelés értékének különösen az elmúlt években tapasztalt növekedése, ami az összes tagállam tekintetében emeli a nemzeti korlátot.
- Törli az ágazati felső határt, amely megakadályozta a tagállamokat abban, hogy a nemzeti korlát 50%-át meghaladó mértékben nyújtsanak csekély összegű támogatást ugyanazon termékágazat számára.
- Bevezeti a csekély összegű támogatások nemzeti vagy európai szintű kötelező központi nyilvántartását. Ez növeli az átláthatóságot és csökkenti a jelenleg saját nyilatkozatot készítő mezőgazdasági termelők – főként a mikrovállalkozások – adminisztratív terheit. Ezentúl nem lesz szükség arra, hogy maguk ellenőrizzék a szabályok betartását (jelenleg a központi nyilvántartásokat a tagállamok önkéntes alapon alkalmazzák).
- 2032. december 31-ig hosszabbítja meg a felülvizsgált mezőgazdasági de minimis rendelet hatályát.
A KAP-on túl is van élet: ezeket a lehetőségeket alig ismerik a gazdák
A ma elfogadott módosítással a tagállamok szélesebb körben tudják majd egyszerű, gyors, közvetlen és hatékony módon támogatni a mezőgazdasági termelőket, mivel az ilyen csekély összegű támogatást nem kell bejelenteni a Bizottságnak, és a Bizottságnak azt nem kell jóváhagynia. E módosítással párhuzamosan a Bizottság további lépéseket is tett az uniós mezőgazdasági termelők helyzetének megerősítésére: javaslatot tett a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló rendeletben (KPSZ) meghatározott jelenlegi jogi keret célzott módosítására, valamint a tisztességtelen forgalmazói magatartás elleni, határokon átnyúló jogérvényesítésről szóló új rendeletre.
Előzmények
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének (3) bekezdése előírja a tagállamok számára, hogy minden állami támogatást jelentsenek be az Európai Bizottságnak, és e támogatásokat csak a Bizottság általi jóváhagyásukat követően hajtsák végre. Az állami támogatásokról szóló uniós felhatalmazó rendelet lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy az állami támogatások bizonyos kategóriáit összeegyeztethetőnek nyilvánítsa az egységes piaccal és mentesítse a Szerződésben előírt bejelentési kötelezettség alól.
Hatalmas bejelentést tett Nagy István: jönnek az új támogatások
A mezőgazdasági de minimis rendelet legutóbbi, 2019-es felülvizsgálata 2027. december 31-én vesztette volna hatályát. Az elmúlt években tapasztalható inflációs nyomásra és a jelenlegi – többek között a mezőgazdasági ágazatot érintő magas nyersanyagárakkal jellemzett – helyzetre tekintettel a Bizottság 2024 májusában megkezdte a mezőgazdasági de minimis rendelet felülvizsgálatát. A felülvizsgálat magában foglalta a 2024 júniusában indított nyilvános konzultációt, valamint a tagállamokkal 2024 júliusában és októberében tartott találkozókat. A konzultáció és a találkozók során számos érdekelt fél kérte az egyéni, illetve a nemzeti felső határ megemelését az infláció és a piaci fejlemények fényében. Emellett sok érdekelt fél rugalmasságot kért, hogy megfelelően tudjanak reagálni a gyorsan kialakuló piaci válságokra és az éghajlatváltozás miatt egyre gyakrabban előforduló természeti katasztrófák okozta válságokra.
