A magyar kiskereskedelmi szektor adózási rendszere komoly aggályokat vet fel az Európai Unió alapelveivel kapcsolatban. Az Európai Bizottság vizsgálata rámutatott arra, hogy a jelenlegi szabályozás nincs összhangban az EU működéséről szóló szerződés 49. és 54. cikkében rögzített letelepedési szabadság elvével
- közölte az Európai Bizottság. Hozzátették: a probléma gyökere a kiskereskedelmi adózás jelenlegi struktúrájában rejlik.
Ez a rendszer ugyanis hátrányosan érinti a Magyarországon integrált vagy kapcsolt vállalkozásként működő, külföldi irányítású kiskereskedelmi cégeket. Ezekre a vállalkozásokra ugyanis magas és erősen progresszív adókulcsok vonatkoznak, amelyek alapját az árbevétel képezi.
Ezzel szemben a hasonló méretű, de franchise-rendszerben működő hazai kiskereskedők, akik saját márkanevük és logójuk alatt tevékenykednek a magyar piacon, mentesülnek ezektől a magasabb adóterhektől.
Ennek oka, hogy az ő árbevételüket adózási szempontból nem konszolidálják. Brüsszel megjegyzi azt is:
Ez a különbségtétel jelentős versenyhátrányt okoz a külföldi irányítású vállalkozásoknak, és potenciálisan sérti az EU-s jogszabályokat. Fontos megjegyezni, hogy ez a probléma kizárólag Magyarországot érinti, más tagállamokban nem merült fel hasonló aggály.
Az ügy rávilágít arra, hogy sürgős szükség van a magyar kiskereskedelmi adózási rendszer felülvizsgálatára és az EU-s normákhoz való igazítására. Ez nem csak jogi kötelezettség, de a tisztességes verseny és a gazdasági fejlődés szempontjából is kulcsfontosságú lépés lenne.