Optimista várakozásokkal készültek az idei szezonra a dohánytermesztéssel foglalkozó gazdálkodók. A beültetett területek tavasszal kifejezetten kedvező képet mutattak, a palánták jól eredtek. A júniusi sok csapadéknak köszönhetően a növények ugyan jól éreztek magukat, ám a bőséges vízellátás miatt szerény gyökértömeget fejlesztettek, ezért a később hirtelen betörő forróság jobban megviselte az ültetvényeket. Egyes területek belvizessé váltak, ami szintén nem kedvezett az állománynak. Az aszály súlyosbodásával a növények növekedése megtorpant, és kényszerérés következett be. A gazdáknak szó szerint versenyt kellett futniuk az idővel, hisz ilyen körülmények között a termés minősége és mennyisége is napról napra gyengülhet - írja közleményében a NAK.
A forró nyár nem csak a gyümölcsösökben hozta előre a szüretet, a dohány törése is hetekkel a szokásos időszak előtt kezdődött meg ebben az évben. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségének körképe szerint a beszállított dohány átvételekor az látszik kirajzolódni, hogy az öntözetlen területeken lévő kultúrákat súlyosabban érintette a nyári forróság, mint az öntözött állományokat, így a kétfajta terület átlagaként egyelőre közepes termésátlagra számítanak a piaci szereplők.
Ez a helyzet is jól mutatja, hogy nemcsak a dohányban, de más kultúrában sem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy mekkora szerepet játszik az öntözés a stabilabb termelési körülmények megalapozásában. A dohány felvásárlása jelenleg is zajlik, a Virginiát várhatóan november végével bezárólag át tudják adni a termelők, aztán indulhat a Burley felvásárlás is decemberben.
A hosszú évek óta tartó területcsökkenés végre megállni és stabilizálódni látszik 2800 hektár körül. Az egyre szélsőségesebbé váló időjárási tendencia miatt abban kevésbé bízhatunk, hogy a következő években kiegyenlítettebb lesz az időjárás, főként a csapadék eloszlása. A megfelelő feltételek teljesülése estén abban lehet optimista az ágazat, hogy az aktív gazdálkodók továbbra is készek lesznek mindent megtenni a jó termésért, csakúgy, mint a szakirányítás, ahol a termelők képviselői, a felvásárlók, a kamara képviselői és az Agrárminisztérium munkatársai is szoros együttműködésben igyekeznek elérni, hogy ez a rendkívül összetartó termelői közösség továbbra is a lehetőségeket legjobban kihasználva részesülhessen a támogatási forrásokból.