Nagy változás várható a Tisza-tónál: ez sok magyar horgászt érinthet

Nagy változás várható a Tisza-tónál: ez sok magyar horgászt érinthet

agrarszektor.hu
A Tisza-tó halgazdálkodási jogának sorsa kérdésessé vált, miután a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) is bejelentette igényét a 2024 végén lejáró jogviszonyra. Tiszafüred polgármestere, Ujvári Imre szerint a jog helyben tartása elengedhetetlen a helyi közösségek és vállalkozások számára. A Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. egyhangú döntést hozott a jog további, 15 évre történő megtartásáról, de a végső döntés az agrárminiszter kezében van.

Sok a kérdőjel a Tisza-tó halgazdálkodási joga körül, amely 2024 végéig van még a jelenlegi tulajdonosánál. Tiszafüred polgármestere, Ujvári Imre szerint a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) is bejelentette igényét a jogosultságra. A településvezető szerint ugyanakkor jobb, ha az ilyen jogosultságok a helyi közösségek kezében maradnak - írta meg a Pecaverzum. A polgármester elmondta, hogy a horgászat és a horgászturizmus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a halgazdálkodási jog megszerzése. Ez a jog jelenleg a Tiszafüred és a tó körüli önkormányzatok, illetve a helyi horgászszövetségek tulajdonában van, de a jogviszony 2024 december végén lejár.

Mi szeretnénk ezt a jogot a következő 15 évre is megkapni, hogy elindíthassuk azokat a fejlesztéseket, amelyeket az idén májusban egy konferencián már bemutattunk. Azonban a budapesti székhelyű Mohosz is bejelentette igényét a Tisza-tó halgazdálkodási jogára

- fogalmazott Ujvári Imre.

A polgármester szerint a halgazdálkodási jog és a horgászat szervezése a Tisza-tó elválaszthatatlan része, és annak a jognak ott, helyben kell maradnia. Mint fogalmazott, az elmúlt 15 évben ez szolgálta a legjobban a helyi közösségek, a helyi vállalkozások és a térség gazdasági fejlődésének érdekeit, és a jövőben ezeket a hatásokat tovább kellene erősíteni. A helyiek elképzelése egy olyan Tisza-tó, ahová elsősorban azok a horgászok és turisták érkeznek, akiknek fontos a természet szépsége és nyugalma.

A Pecaverzum az ügyben sajtómegkeresést küldött a Mohosznak és a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft.-nek, hogy megtudja a felek álláspontját. A Mohosz nem válaszolt a portálnak, a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. azonban igen. Válaszukban azt írták, a Mohosz informálisan már régen bejelentette igényét a Tisza-tó halgazdálkodási jogának hasznosítására. Közölték azt is, hogy az országos szervezet az elmúlt időszakban nyilvánosan és többször is utalt ilyen irányú szándékára. Azt viszont, hogy hivatalosan is benyújtotta-e ezt az igényét, a Mohosz illetékeseitől kell megkérdezni - közölték.

A helyi horgásszövetség azt is közölte, hogy az elmúlt időszakban a társaság jelentős, a szakma és a horgászok által is elismert sikereket ért el a Tisza-tó halgazdálkodásának és horgászatának fejlesztésében. Széleskörű együttműködés és elismerés övezi a társaság munkáját, amelyet az a 83 támogató levél is bizonyít, melyet többek között kisebb és nagyobb önkormányzatok, megyei önkormányzatok, helyi horgászegyesületek, horgászboltok, egyetemek, kutatóintézetek, halas szakmai szervezetek és más, a horgászathoz kapcsolódó vállalkozások adtak át a részükre.

Megvannak a tervek a következő 15 évre is

A Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. szakmai csapata már a következő 15 év hasznosítási koncepcióját is összeállította. A társaság a Tisza-tó körüli kilenc önkormányzat és a helyi horgászszövetség tulajdonában van. A szeptember 30-i taggyűlésén a tulajdonosok egyhangú határozatot hoztak arról, hogy a 2025–2040 közötti időszakban is folytatni kívánják a Tisza-tó halgazdálkodási és horgászati hasznosítását, amelyet a tulajdonukban lévő Kft-n keresztül kívánnak végezni.

A tulajdonosok arról is határoztak a taggyűlésen, hogy tekintettel a Tisza-tó jelentőségére, a belső periféria térség fejlesztési terveire és a kiemelt térséggé nyilvánításának kezdeményezésére, határozatukról tájékoztatják az érintett vármegyék országgyűlési képviselőit, valamint Nagy István agrárminisztert is. A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény értelmében a halgazdálkodási jog mint vagyoni értékű jog az államot illeti meg. Ezt az állam haszonbérleti szerződéssel vagy különleges rendeltetésű halgazdálkodási vízterületek esetén, vagyonkezelési szerződéssel (pl. Balaton), meghatározott időre átengedi.

Címlapkép forrása: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?