A 2017-es Agrárszektor Konferencián több előadás is az állattenyésztési ágazat kihívásaival foglalkozott. Az egyik legfontosabb megállapítás az volt, hogy az ágazatban tapasztalható szakemberhiány hosszú távú fenntarthatósági problémákhoz vezethet, mivel a fiatalok számára nem vonzó ez a szektor. Emellett a fogyasztói szokások átalakulása is kihívást jelent: egyre többen választanak egészségtelenebb italokat, mint a light üdítők, a tej helyett, ami egy hosszú távon fenntarthatatlan trend.
Nem optimális, de legalább stabil
Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója 2017-et a stabilizálódás évének tekintette, különösen a tejágazatban, ahol a tej ára stabil maradt, habár ez a gazdák számára még mindig nem jelentett optimális szintet.
A tejágazat teljesítményének egyik kulcsa az összefogás volt, amely lehetővé tette a piaci egyensúly fenntartását. Azonban a sertéságazat kilátásai vegyesek voltak. Míg 2015-ben mélyponton volt az ágazat, a kínai piac nyitása lehetőséget biztosított a fellendülésre, de a 2017 végén bekövetkezett árcsökkenés újra bizonytalanságot hozott.
Régi szép idők? - ilyen volt a csúcson a magyar agrárium
A konferencián szóba került a juhágazat is, ahol az alacsony felvásárlási árak és a szakemberhiány nagy kihívásokat jelentettek. Bár a juhállomány akkor már öt éve növekedett, sok gazda a kedvezőtlen gazdasági körülmények miatt mérlegelte, hogy felhagy a juhtenyésztéssel.
Járványügyi biztonság nélkül nincs versenyképesség
Az állattenyésztési ágazatban a járványok elleni védekezés kritikus fontosságú. Fórián Zoltán, az Erste Bank agrárszakértője kiemelte, hogy a versenyképesség fenntartásához elengedhetetlen a jó állategészségügyi helyzet. A globalizálódó piacok egyre inkább fokozzák a járványveszélyt, különösen a növekvő üzemméretek miatt.
A madárinfluenza, sertésinfluenza és a tejelő marháknál jelentkező tőgyegészségügyi problémák mind komoly kihívásokat jelentenek, amelyek megoldása nélkül nincs fenntartható versenyképesség.
A kerekasztal-beszélgetés során Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke kifejtette, hogy a madárinfluenza komoly veszteségeket okozott Magyarországon, mintegy 20 milliárd forintot. Az állatállomány jelentős részét ki kellett irtani, és a vágóhidak is súlyos kapacitásvesztést szenvedtek. Bár a piac lassan korrigál, a madárinfluenza utáni helyreállítás hosszabb távú folyamat és számos telep még mindig üresen áll.
Ez nagyot fog szólni: 2030-ig duplázna a Master Good
Vidékfejlesztés és a 2018-as kilátások
A Vidékfejlesztési Program keretében több jelentős pályázati kiírás is megjelent 2017-ben. Mezei Dávid, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési helyettes államtitkára kiemelte, hogy az elfogadott program keretében több mint 1 315 milliárd forint állt rendelkezésre különböző fejlesztésekre. A támogatások egy részét energiahatékonysági beruházásokra és borszőlő ültetvények telepítésére fordítják.
Az ágazati szakértők azonban eltérően ítélték meg a program eredményeit. Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkár-helyettese kritikus volt a pályázati kiírások gyakori módosításai miatt, míg Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint a rugalmasság kulcsfontosságú, ha egy pályázati rendszer sikeresen kíván működni.
Az akkori előrejelzések alapján a szakemberek úgy látták, a 2018-as évben további beruházásokra és fejlesztésekre lesz szükség, különösen a minőségirányítási rendszerek és az állategészségügy területén. Kiemelték: a sertéságazatban kiemelt figyelmet kell fordítani az afrikai sertéspestis megelőzésére, amely komoly veszélyt jelent a kelet-európai régióban.
