Brazília évente több mint 170 millió tonna szóját termel, megelőzve ezzel az Egyesült Államokat is. Az ország hetente átlagosan egymillió tonnát szállít Kínába, miközben a hazai fogyasztás elenyésző. Ennek következtében a szója és a belőle készült termékek luxuscikknek számítanak a brazil piacon. Az ország gasztronómiai központjában, São Paulóban néhány előkelő étterem már felfedezte a szójában rejlő lehetőségeket. Kreatív séfek tofuból és edamaméból készítenek különleges fogásokat, amelyeket gondosan komponált tálalással kínálnak vendégeiknek.

A szója alacsony hazai fogyasztásának egyik oka a brazil étkezési kultúrában keresendő. A helyiek hagyományosan rizst és babot fogyasztanak napi rendszerességgel, míg a szójababot egzotikus növénynek tekintik.

Brazíliában megszoktuk, hogy minden nap rizst eszünk babszemekkel - de a szójababra nem igazán tekintünk ugyanígy

- magyarázta Lucinete Magalhaes, egy São Pauló-i étterem vendége.

A brazil szójatermesztés az 1970-es években indult fejlődésnek, amikor új technológiák lehetővé tették a növény termesztését az ország belső területein. Azóta a termelés folyamatosan nőtt, ami azonban környezeti problémákhoz is vezetett, hozzájárulva az Amazonas esőerdő és a Cerrado szavanna erdőirtásához. A brazil szója mintegy 98%-a genetikailag módosított (GMO), ami tovább csökkenti a hazai fogyasztók érdeklődését. A válogatós vásárlók számára kínált tofu és szójatej előállításához a cégek drága, biogazdálkodással termesztett, nem génmódosított szójababokat használnak, vagy akár Japánból importálnak alapanyagot.

Az Agromeris mezőgazdasági tanácsadó cég szerint Brazília az egyetlen jelentős piac, ahol a szójababból készült élelmiszerek fogyasztása csökkenő tendenciát mutat. A helyzet paradoxonját jól szemlélteti, hogy míg a brazil szupermarketekben egy minimálbérből élő vásárlónak egy egész napi fizetését kellene kiadnia 250 gramm tofuért, addig az ország hatalmas mennyiségben exportálja a szóját állati takarmányozás céljából.