A 2017-es Agrárszektor Konferencián már több előadás is foglalkozott az Európai Unió új Közös Agrárpolitikájával, amely a 2020 és 2027 közötti időszak agrártámogatásainak alapját adja. A rendezvényen emellett kiemelt téma volt az állattenyésztés hazai és európai helyzete, valamint a kor nagy kihívásai, a madárinfluenza terjedése, valamint az afrikai sertéspestis hazai felbukkanása is. Emellett szó esett arról is, hogy mit hozhat a mezőgazdaságnak a digitális agrárstratégia, milyen hatása lehet az ágazatra az okoseszközöknek és az agrárinformatikának, és az öntözésfejlesztés jövőjéről is hasznos információkat tudhattak meg a résztvevők.
Állattenyésztés: fejlesztések nélkül nem fog menni
Komoly nevek kaptak díjat: ők lettek az agrárium legjobbjai 2018-ban
Rengeteg volt még a kérdőjel az új Közös Agrárpolitika körül
Dusan Chrenek, az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának vezető szakértője arról beszélt, hogy több mint 2700 milliárd forintot kap majd Magyarország a közvetlen kifizetésekből 2020 után, és hogy nagyobb támogatás jut majd a kis és közepes méretű gazdaságoknak, így versenyképessebbé válhatnak a nagyobb farmokkal szemben. Phil Hogan mezőgazdasági és vidékfejlesztési uniós biztos videóüzenetében pedig úgy fogalmazott, hogy az Európai Bizottság 2020 utáni időszakra szóló javaslatai azt célozzák, hogy a KAP egyszerűbbé és korszerűbbé váljon, valamint a források elosztása célzottabb és igazságosabb legyen, ám a meghívott szakemberek inkább szkeptikusak voltak.
A szakértők összeségében nem tartották rossznak az új Közös Agrárpolitika célkitűzéseit, ám a célokhoz vezető eszközöket erősen kritizálták, hozzátéve, hogy a nagyobb környezeti, állatjóléti, digitalizációs és egyéb elvárások mellé nem egy szűkebb, hanem egy tágabb büdzsét illet volna tenni. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára szerint, ha reálárakon számolnának, akkor a közvetlen támogatási boríték 2020 és 2027 között 16%-kal maradna el az akkoritól.
Páczay György, az Európai Parlament agrárszakértője és Kis Miklós Zsolt agrárminisztériumi államtitkár pedig arról beszéltek, hogy az uniós támogatások csökkentését milyen eszközökkel lehetne megakadályozni, vagy legalábbis minimalizálni.
Nyerünk vagy bukunk az új Közös Agrárpolitikával?
Napirenden volt az öntözésfejlesztés és a vízpótlás is
Feldman Zsolt beszélt arról is, hogy évek óta erős az igény az öntözésfejlesztésre, és hogy a 2018-as év végére összeállt egy szakmai csomag, amelyben évi 17 milliárd forint támogatásról döntött a kormány, és amely 2030-ig 170 milliárd forintot jelent majd az ágazatnak. Ezzel kapcsolatban Tanczné Óvári Csilla, az Agrárminisztérium osztályvezetője elmondta, hogy Belügyminisztériummal együttműködve készül az öntözésfejlesztési stratégia, és hogy létre fog majd jönni egy öntözési ügynökség is, amely a 17 milliárd forintnyi éves fejlesztési forrás felhasználását is koordinálja. Az öntözött területeknek nemcsak a méretével, hanem minőségével is baj van: a 2%-nyi terület öntözésének egy része korszerűtlen, vízpazarló, energia- és vízhatékonysága is gyenge - mondta el Kövesdi Ádám. A Magtár Kft. öntözési iroda vezetője szerint a pályázatok elhúzódó elbírálása nehéz helyzetbe hozta azokat a gazdákat, akik már abban az évben be akarták indítani a beruházást.
Ezernyi elszalasztott lehetőség - vízpótlás híján
A Nemzeti Fehérjeprogram nem támaszkodhat csak a szójára
2017-ben elindult a Nemzeti Fehérjeprogram, hogy javítsa Magyarország önellátottságát a fehérjetakarmányokból. Ezzel kapcsolatban volt egy célkitűzés, hogy Magyarországon 230 ezer hektáros területen termesszenek szóját. Ez Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója szerint irreális elképzelés volt, szerinte a reális vetésterület 100 ezer hektár lehetett, de az is csak öntözéssel együtt.
A szekember szerint szója önmagában nem jelenthet megoldást, és fontos lenne azoknak a melléktermékeknek a használatára is koncentrálni, mint amelyek a kukorica, a napraforgó, vagy a repce ipari felhasználása után keletkeznek. Magyarország számára ugyanakkor szintén perspektíva lehet a rovarfehérje, ami akár több százezer tonna színtiszta fehérje előállítására is lehetőséget adhatna évente - tette hozzá Gyuricza Csaba.
Nemzeti Fehérjeprogram: a rovarfehérje lehet a megoldás?
2018-ban jelent meg az afrikai sertéspestis Magyarországon
Bár az állattenyésztési ágazat a járványokhoz és a piaci krízisekhez már-már hozzászokott, de a fogyasztók fejével kevesen képesek gondolkodni. Erről Fórián Zoltán, az Erste Bank Agrár Kompetencia Központjának vezető agrárszakértője beszélt, aki akkor úgy látta legújabb támadás a vásárlókon keresztül fogja érni a húsipart. Bognár Lajos, az országos főállatorvos az afrikai sertéspestis kapcsán elmondta, hogy Magyarországra április 19-én érkeztt meg a vírus, és azóta már nemcsak Nógrád megyében, de Borsodban és Hajdú-Biharban is kimutatták a jelenlétét. A szakember szerint ugyanakkor a járvány igazi problémáját nem az elhullás jelenti, hanem a kereskedelmi következmények: az exportkorlátozás és az árcsökkenés a belpiacon.
Fórián Zoltán szerint a sertéspiacnak nemcsak veszélyt, hanem esélyt is jelent az afrikai sertéspestis, ugyanis a jobb menedzsmentintézkedések, a hatékonyabb üzemméretek kialakulása javítják a versenyképességet egy olyan környezetben, amikor erre más országok nem feltétlenül képesek. A szakember szerint mindeközben a baromfipiacon élőződött az európai verseny. Fórián Zoltán úgy látta, hogy világszinten a baromfihús-kibocsátás 2027-ig harmadával nőhet, ami pedig észszerűvé teszi a piaci koncentrációt.
Folyamatos a krízishelyzet - Hogyan kezelik az állattenyésztési ágazatok?
Miért emelkedett a műtrágya ára, ha nagy a verseny a piacon?
Aranyosi Károly, az IKR Agrár Kft. kereskedelmi üzletág igazgatója szerint sokáig nem volt igazi verseny a műtrágyapiacon, a piac támogatása miatt ugyanis a műtrágyagyárak korábban védettséget élveztek. Mintegy 10 éve azonban ez megváltozott, amikor az import műtrágya megjelent a piacon, így megindult a piaci verseny. A versenyhez azonban keresletre is szükség van, ami az innovációt is ösztönzi. A szakértő szerint tíz éve még senki nem gondolta volna, hogy fajtabúzákból 8-9 tonnás termésátlagokat akarnak majd elérni a termelők, de a kereslet már indokolja. Pesti Csaba, az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Információs Rendszerek Igazgatóságának vezetője szerint a gazdák 2018-ban 2,5-szer annyit költöttek műtrágyára, mint az Európai Uniós csatlakozás évében, vagyis egyértelműen látszott, hogy a műtrágya ára a mezőgazdasági termékek árához igazodott. Ami azt jelentette, hogy ha a termelőknek volt pénze műtrágyára, az megjelent a műtrágyapiacon is.
Miért emelkedik a műtrágya ára, ha tombol a verseny a piacon?
2018-ban a szakemberek úgy látták, a Közös Agrárpolitika támogatási rendszerének kérdései mellett a következő időszak az öntözésfejlesztésről, a generációváltásról és az agrárium digitalizációjáról fog szólni. Emellett az afrikai sertéspestis és a madárinfluenza elleni védekezés és a megelőzés fontosságát hangsúlyozták, ahogy a hazai élelmiszeripar lehetőségeit és kihívásait is számba vették.
