A magyar mezőgazdaság által megtermelt nyersanyagok nagy részét 2023-ban is az élelmiszeripar dolgozta fel, másik részét feldolgozatlanul vitték ki az országból. A Nemzeti Adó- és Vámhatóság (NAV) adatbázisának 2023-as előzetes adatai szerint az élelmiszeripari szakágazathoz sorolt vállalkozások száma 2023-ban 3892-re csökkent, ami 5,1 százalékos visszaesést jelent 2020-hoz képest - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Agrárstatisztikai Információs Rendszerének (ASIR) adatai alapján készült legfrissebb jelentésben. Emellett közel 2 százalékkal mérséklődött az élelmiszeripari cégek statisztikai állományi létszáma is, míg az értékesítés árbevétele 56,1 százalékkal, és az export árbevétele pedig 57,1 százalékkal növekedett tavaly 2020-hoz képest.
Az élelmiszeripari vállalkozások többsége 91,4%-uk a kis- és mikrovállalkozásokhoz tartozott, míg a többi 8,6 százalékon a nagy és közepes méretkategóriába sorolt cégek osztoztak. Ugyanakkor az árbevétel túlnyomó többségét, mintegy 90,7 százalékát, az exportárbevételnek pedig 96,2 százalékát - és az átlagos statisztikai állományi létszám 76,3 százalékát - a közepes és nagyvállalatok adták. A jegyzett tőke arányában az élelmiszer-, ital- és dohánytermékgyártás vállalkozásai 46,3 százalékban külföldi tulajdonban voltak 2023-ban. A maradék 53,7 százalékon a hazai társasági 31,7 százalékkal, a hazai magán 16,2 százalékkal, míg az állami, az önkormányzati és hazai nonprofit tulajdon 4,3 százalékkal osztozkodott, a NAV 2023. évi előzetes adatai alapján.
Az infláció, az alapanyag-, illetve energiaárak és a munkaerőköltség drasztikus növekedése, valamint egyes szakágazatok munkaerőhiánya nagy erőfeszítéseket követelt 2023-ban és követel jelenleg is a termelőktől, feldolgozóktól. Ez hatással van a fogyasztókra is, mivel folyamatosan emelkedtek és emelkednek az élelmiszeripari termékek fogyasztói árai, így bizonyos termékeknél visszaesett a fogyasztás.
A húsiparba tartozott az élelmiszeripari vállalkozások 10 százaléka 2023-ban, itt jött létre a legnagyobb árbevétel a húsfeldolgozás és -tartósítás szakágazatnál (9,9 százalék). A húsipari szakágazatok a foglalkoztatásban is jelentős részesedéssel (23,7 százalék) bírtak. A NAV-adatbázis előzetes adatai alapján ezekben a szakágazatokban 390 vállalkozást tartottak nyilván. Ezek a cégek összesen mintegy 19,8 ezer főt foglalkoztattak, és 1505 milliárd forint árbevételt könyvelhettek el 2023-ban.
A kamatokon híztak tavaly a húsfeldolgozók
De hogyan is muzsikált a magyar húsipar 2023-ban?
Magyarországon a húsfeldolgozás szakágazatot főtevékenységként megadó vállalkozások több mint fele részben (51 százalék) hazai magántulajdonban (társas és egyéni) van. Az önkormányzati és állami tulajdon megközelíti a 18 százalékot, a külföldi tulajdonlás pedig kissé meghaladja a 31 százalékot a 2023-ra vonatkozó előzetes NAV-adatok alapján a vállalkozások tulajdonosi arányai szerint a jegyzett tőke százalékában, vagyis elmondható, hogy a hazai húsfeldolgozók több mint kétharmada még magyar kézben van. A húsfeldolgozás, -tartósítás szakágazatba tartozó tevékenységek közül a sertésvágásról 105 telephelyről, a marhavágásról 42 telephelyről, a sertésdarabolással kapcsolatban 69 telephelyről küldtek információt az adatszolgáltatók a 2023-as évre vonatkozóan. A legutóbbi (2020-ra vonatkozó) adatbekéréshez képest némileg több vállalkozástól érkeztek információk a fenti húsfeldolgozási kapacitásokról, ugyanakkor a műszaki kapacitásadatok mellé néhány adatküldőnél nem társult termelési érték, ami viszont a NAV szerint teljesen természetesnek tekinthető.
Aggasztó hírek jöttek: nem lesz sétagalopp 2024 a magyar élelmiszeriparban
A feldolgozók a lehetőségekhez képest dinamikusan próbálnak alkalmazkodni a változó működési feltételekhez (alapanyagár- és energiaár-változások, állatbetegségek, piaci folyamatok, állami szabályozás). A beérkezett adatok alapján a sertésvágó vonalak több mint 27 százaléka 80 százalék feletti kapacitáskihasználtsággal működött 2023-ban. A 2020-as évhez viszonyítva - ahol a 80 százalék feletti kapacitáskihasználtságú vállalkozások aránya 40 százalék körül alakult - az volt megfigyelhető, hogy az üzemek egy része elmozdult a kevésbé intenzív kapacitáskihasználás felé. Közel negyedük a közepes (40-60 százalékos) kapacitáskihasználtságú csoportba tartozott.
A változást a csökkenő termelés, illetve gazdaságossági, „piacon maradási” megfontolások indokolták, hiszen a felvevőpiac igénye valamelyest mérséklődött, ami a sertésvágás csökkenésén is tetten érhető. A húsfeldolgozó vállalkozások - hagyományaik vagy tudatos stratégia mentén kialakuló - eltérő állapotú és nagyságú műszaki kapacitásokkal rendelkeznek. A feldolgozók egy része állatvágással, darabolással és készítmény-előállítással egyaránt foglalkozik, ugyanakkor a specializáció, koncentráció is jellemző az ágazatban. Egyes üzemek kizárólag a feldolgozás első szakaszát, például sertés- vagy marhavágást végeznek, és jellemzően nem kizárólag a belföldi piacra értékesítenek. A kisebb, más adottságú feldolgozók behatárolt körzetben saját termékeikkel tudják ellátni akár közvetlenül a fogyasztókat (saját tulajdonú bolt) vagy a kiskereskedelmet. A feldolgozók változatos működése miatt eltérőek a rendelkezésre álló műszaki kapacitások és azok kihasználtsága, amit a beérkezett adatok is alátámasztanak.
Nőtt a kapacitáskihasználtság a sertés- és marhavágásban
A sertésvágó vonalakra jellemző súlyozott átlagos kapacitáskihasználtsági mutató 71,5 százalék volt 2023-ban a beérkezett adatok alapján. Az átlagos évi üzemnapok száma 166 nap, az átlagos napi üzemórák száma 6 volt. A TOP 5 sertésvágással foglalkozó cég a teljes termelt mennyiség 65 százalékát adta, amelyek mindegyike a húsfeldolgozás, -tartósítás szakágazatba tartozott. Az öt legnagyobb sertésvágó súlyozott átlagos kapacitáskihasználtsági mutatója 78,3 százalék volt, közel 7 százalékponttal magasabb az összes adatszolgáltatóra (sertésvágás) számított kihasználtságnál. A sertésvágó vonalak területi alapú megoszlása alapján a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön található a legnagyobb összesített kapacitás. A kapcsolódó termelt mennyiség - a kapacitásokkal összhangban - szintén ezekben a régiókban volt a legmagasabb 2023-ban.
Az adatok alapján a marhavágással foglalkozó üzemek viszonylag egyenletesen oszlottak meg a kapacitáskihasználtsági kategóriák között 2023-ban. Az üzemek 17,5 százaléka a nagyon alacsony és szintén 17,5 százaléka a nagyon magas kapacitáskihasználású csoportba került, míg a közepes kategóriába 20 százalékuk tartozott. A beérkezett adatok szerint a marhavágó vonalakra jellemző súlyozott átlagos kapacitáskihasználtsági mutató 57,5 százalék volt 2023-ban. Az átlagos évi üzemnapok száma a húsipari vonalak között viszonylag alacsony, 110 nap, az átlagos napi üzemórák száma szintén alacsony, 5 óra volt.
Döbbenetes, ami a vágóhidakon zajlik itthon: mi történik ezekkel húsokkal?
A beérkezett adatok alapján a TOP 5 marhavágással foglalkozó cég a teljes termelt mennyiség 78 százalékát adta, közülük mindegyik a húsfeldolgozás, -tartósítás szakágazatba tartozik. Az öt legnagyobb marhavágó súlyozott átlagos kapacitáskihasználtsági mutatója 66,9 százalék volt, több mint 9 százalékponttal magasabb az összes adatszolgáltatóra (marhavágás) számított kihasználtságnál. A felmérés szerint a sertésdarabolással, csontozással foglalkozó üzemegységek több mint a harmada 80 százalék feletti kapacitáskihasználtsággal működött 2023-ban. A nagyon alacsony és alacsony kapacitáskihasználtságú kategóriába együttesen 27 százalékuk tartozott.
A sertésdaraboló, csontozó vonalak esetén a súlyozott átlagos kapacitáskihasználtság 74,7 százalék volt 2023-ban. Az átlagos évi üzemnapok száma a húsipari vonalak között viszonylag magas, 198 nap, az átlagos napi üzemórák száma 6 volt. A beérkezett adatok alapján az éves termelt mennyiséget tekintve a TOP 5 cég 81 százalékos részesedést ért el, amelyek közül négy főtevékenysége a húsfeldolgozás, -tartósítás szakágazatba tartozott. Az öt legnagyobb sertésdaraboló, csontozó súlyozott átlagos kapacitáskihasználtsági mutatója 76,8 százalék volt 2023-ban.
A baromfihús feldolgozására jellemző a magas kapacitáskihasználtság
Magyarországon a baromfihús feldolgozása, tartósítása szakágazatot főtevékenységként megadó vállalkozások túlnyomó részben hazai magántulajdonban (társas és egyéni) vannak. Az önkormányzati vagy állami tulajdon a szakágazatban nem jellemző, a külföldi tulajdonlás pedig kissé meghaladja a 4 százalékot a 2023-ra vonatkozó előzetes NAV-adatok alapján. A baromfihús feldolgozása, tartósítása szakágba tartozó tevékenységek közül a soványbaromfivágásról (csirkevágás) 29 telephelyről küldtek információt az adatszolgáltatók. Az üzemek közel 70 százaléka magas vagy nagyon magas kapacitáskihasználással működött 2023-ban a beküldött adatok szerint. A vállalkozásoknak mindössze az ötöde tartozott az alacsony kapacitáskihasználtságú csoportba csirkevágás esetén, és a nagyon alacsony kategóriába nem került üzem.
Tör előre a baromfifeldolgozás Magyarországon
A soványbaromfi-vágó vonalra jellemző súlyozott átlagos kapacitáskihasználtsági mutató 83 százalék volt 2023-ban. Az átlagos évi üzemnapok száma 217 nap, az átlagos napi üzemórák száma 9 óra volt. A beérkezett adatok alapján a TOP 5 csirkevágással foglalkozó cég az éves termelt mennyiség 71 százalékát adta, közülük négy vállalkozás a baromfihús feldolgozása, tartósítása szakágazatba, egy üzem pedig a hús-, baromfihús-készítmény gyártása szakágazatba tartozott. Az 5 legnagyobb csirkevágó súlyozott átlagos kapacitáskihasználtsági mutatója 86,4 százalék volt, azaz több mint 3 százalékponttal magasabb, mint a csirkevágó üzemek összesített súlyozott átlagos kihasználtsága.
Így vásárolnak húst a magyarok: szomorú, ami a boltokban történik itthon
Csökkenés a hazai tojásfeldolgozóknál
A beérkezett adatok alapján a tojásosztályozóval rendelkező vállalkozások (64 telephely) több mint kétharmadának mezőgazdasági jellegű a főtevékenysége, azon belül is a legtöbb baromfitenyésztéssel foglalkozik. Mindössze a cégek hatodának a főtevékenysége csomagolás (8292). A tojásosztályozó vonalak általában nem teljes műszakban dolgoznak, jellemző a napi 1-4 órás és a 365 napos munkavégzés is. A tojásosztályozók 18,3 százaléka együttesen alacsony és nagyon alacsony, több mint 50 százaléka magas és nagyon magas kapacitáskihasználtsággal dolgozott 2023-ban. A tojásosztályozó vonalakról érkezett adatok alapján a súlyozott átlagos kapacitáskihasználtság 52,8 százalék volt a vizsgált évben, amely 14,4 százalékponttal alacsonyabb, mint a 2020-as érték. Az eltérés oka a magasabb beérkezett válaszadói szám (voltak, akik 2020-ban nem, de 2023-ban jelentettek kapacitás adatokat) és 3 tojásosztályozó vonallal rendelkező cég, amelyek jelentős termeléssel bírtak, de a kapacitáskihasználtságuk csak közepes szintet ért el. A beküldött adatok szerint a tojásosztályozó vonalon az éves termelt mennyiség 50 százalékát a TOP 5 cég adta 2023-ban. Az 5 legnagyobb vállalkozás súlyozott átlagos kapacitáskihasználtsága 50,6 százalék volt, 2,2 százalékponttal alacsonyabb az összes telephely adatánál.
Levegőhöz jutnak a tojástermelők idén?
Fel kellene pörgetni a hús- és húskészítmény gyártást
Magyarországon a hús-, baromfihús-készítmény gyártása szakágazatot főtevékenységként végző vállalkozások túlnyomó részben (közel 90 százalék) hazai magántulajdonban (társas és egyéni) voltak, a külföldi tulajdonlás pedig kissé meghaladja a 10 százalékot a 2023-ra vonatkozó NAV előzetes adatai alapján. A hús-, baromfihús-készítmény gyártása szakágazatba tartozó tevékenységek közül töltelékes húskészítmény gyártásával kapcsolatban 87 telephelyről küldtek információt az adatszolgáltatók. A töltelékes készítmények - ideértve főként a vörösárukat (például a párizsi, virsli, krinolin, szafaládé) és a felvágottakat (például olasz, soproni felvágott) - a hús-, baromfihús-készítménygyártók alapvető termékcsoportját alkotják. A termékek tápanyagtartalmuk és magas élvezeti értékük miatt nagy választékban, változó arányú sertés-, marha-, baromfihús, húspép, ipari szalonna és fűszerek felhasználásával készülnek. Természetes vagy műbélbe töltöttek, lehetnek füstöltek, füstöletlenek vagy füst ízesítésűek. A töltelékes készítményekre vonatkozóan a beérkezett adatok alapján az üzemegységek közel harmada (32,3 százalék) 80 százalék feletti kapacitáskihasználással működött 2023-ban. A nagyon alacsony és alacsony kapacitáskihasználtságú kategóriába együttesen 38 százalékuk tartozott.
A vonalra jellemző súlyozott átlagos kapacitáskihasználtsági mutató 60,2 százalék volt 2023-ban. Az átlagos évi üzemnapok száma 183 nap, az átlagos napi üzemórák száma 7 óra volt. A beérkezett adatok alapján a töltelékes húskészítmény gyártásával foglalkozó TOP 5 cég termelése az összes termeléshez képest 65,8 százalék. Ezek közül három a baromfihús feldolgozása, tartósítása szakágazatba, egy a hús-, baromfihús-készítmény gyártása szakágazatba, egy pedig az élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem fő tevékenységi körbe volt besorolva. Az 5 legnagyobb gyártó átlagos kapacitáskihasználtsági mutatója 71,6 százalék volt, azaz 11,4 százalékponttal magasabb, mint az ide tartozó üzemek összesített súlyozott átlagos kihasználtsága.
A hűtési, fagyasztási lehetőségekről beérkező adatok alapján a húsfeldolgozáshoz társuló fagyasztó és mélyhőmérsékletű tárolókapacitás együttesen 17,8 ezer tonna, a nem mélyhőmérsékletű hűtőtárolókapacitás 6,1 ezer tonna volt 2023-ban, kivéve a húskészítménygyártáshoz vagy baromfivágáshoz kapcsolódó hűtőtárolókat. A baromfi-feldolgozáshoz (például vágás, darabolás) kapcsolódó fagyasztó és mélyhőmérsékletű tárolókapacitás 21,1 ezer tonna, a nem mélyhőmérsékletű hűtőtároló kapacitása 5,3 ezer tonna volt. A készítménygyártást (hús, baromfi) kiegészítő mélyhőmérsékletű tároló 4,2, a 0 Celsius-fok feletti hűtőtároló kapacitása 4,7 ezer tonna volt a beérkezett adatok szerint a vizsgált évben.
Összegzés
A 2023. évre vonatkozó adatgyűjtés keretében beérkezett adatok alapján a húsiparba tartozó tevékenységek között jelentős különbségek mutatkoztak a kapacitáskihasználtságban. A csirkevágás vagy a sertésdarabolás, csontozás kapacitáskihasználtsága magas, míg például a töltelékes húskészítménygyártásban a fentiekhez képest alacsonyabb volt a súlyozott átlagos kapacitáskihasználtság 2023-ban. A különböző gyártóvonalak eltérő értékeinél figyelembe kell venni, hogy a műszaki lehetőségek kihasználása - számos más meghatározó tényező mellett - termékspecifikus. A kapacitások fejlesztése (ami nem automatikusan bővítést jelent, hanem korszerűsítést, valamint alkalmazkodást a kereslethez) és jobb kihasználása, a hazai húsipar erősödése, teljesítményének növekedése a szereplők tudatos együttműködése nyomán valósulhat meg.
A fogyasztói igények folyamatos szem előtt tartása mellett a feldolgozókapacitások bővítése vagy akár a meglévők kihasználása során egy nem új, de erősödő kihívással, a munkaerőpiaci problémákkal is számolni kell. A képzett és elérhető munkaerő hiánya néhány szakágazatban - területei elhelyezkedéstől függően - adott esetben az eddigi termelési folyamatok átgondolását is szükségessé teszi.
