A hazai vágóhidakon 206 ezer tonna sertést és 240 ezer tonna baromfit vágtak 2023 első fél évében. Darabszámot tekintve 44,4 ezer szarvasmarhát vágtak, ami 8,3%-kal kevesebb az előző év azonos időszakánál. A sertéseknél ez a szám 2 millió 184 ezer, a baromfiknál pedig 105,9 millió, ami az előbbieknél 2,5%-kal, az utóbbiaknál 6,5%-kal kevesebb a 2022-es év január-júniusi időszakához képest - derült ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb kiadványából. A baromfifélék csoportjában a pulykavágás esett vissza jelentősen, 22,6%-kal, a liba- és a kacsavágás azonban - az alacsony bázishoz képest - erősödött. A libavágás mintegy 17,5%-kal, a kacsavágás pedig 20,9%-kal nőtt ebben az időszakban. A vágások számának csökkenése már 2023 első negyedévében megfigyelhető volt, igaz, akkor a baromfivágások 11%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest. Külön érdekesség, hogy amíg az év első három hónapjában a libavágás még visszaesést mutatott a bázisidőszakhoz képest, féléves összevetésben már jelentős növekedést regisztráltak az AKI Agrárstatisztikai Információs Rendszerében (ASIR).
Vágóállatok: mindent visz a csirke, tovább zsugorodott a sertéságazat
Továbbra is csökkenőben a szarvasmarhavágások száma
Mint azt fentebb már említettük, szarvasmarhából 44,4 ezer darabot vágtak le 2023 első félévében, 8,3%-kal kevesebbet, mint az előző év hasonló időszakában. A levágott állatok élősúlya 23 ezer, hasított súlya 12 ezer tonna volt. Az élő- és a hasított súly is több mint 8%-kal maradt el az egy ével korábbitól. A marhavágás élősúlyban havonta átlagosan 3800 tonna felett alakult 2023. január-júniusban, míg a legmagasabb havi érték - az áprilisi - meghaladta a 4200 tonnát. A levágott szarvasmarhák 63%-a tehén, 18%-a pedig bika volt. A tehenek vágása 6,7%-kal, a bikáké 13%-kal csökkent, míg az üszők vágása 7,8%-kal nőtt a darabszám alapján 2023 első fél évében a bázisidőszakhoz képest.
A KSH adatai alapján Magyarország a közel 28 ezer tonna export mellett 6,7 ezer tonna élő szarvasmarhát importált 2023 első öt hónapjában. Az export volumene gyakorlatilag nem változott, míg az import volumene több mint 35%-kal nőtt a 2022. I-V. havi értékhez képest. Az élőmarha-export főként Törökországba, Koszovóba és Ausztriába irányult, a kivitel több mint 44%-a került a három célországba ebben az időszakban.
Az import elsősorban Dániából, Ausztriából és Németországból érkezett 2023. január-májusban. A Dániából szállított élőmarha mennyisége meghaladta a teljes behozatal több mint egyharmadát ebben az időszakban. A KSH-adatok szerint a szarvasmarhák összlétszáma 885,3 ezer darab volt 2022. december 1-jén. Az állomány 2021 decembere óta 16,8 ezer darabbal, 2021 júniusa óta 17,4 ezerrel csökkent. A tehenek száma 418 ezer volt 2022. december 1-jén, 2200 példánnyal kevesebb, mint egy évvel korábban.
Mi történik sertésfronton?
2023 első fél évében a magyarországi vágóhidakon 2 millió 184 ezer sertést vágtak le, 2,5%-kal, vagyis 55 ezer darabbal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. A levágott állatok élősúlya összesen 257 ezer tonna, hasított súlya 206 ezer tonna volt, azaz az élő- és a hasított súly egyaránt 3,5%-kal múlta alul az előző év hasonló időszakának értékét. A sertésvágás élősúlyban havonta átlagosan 42 ezer tonna felett alakult, míg a legmagasabb havi érték, a márciusi megközelítette a 47 ezer tonnát. A sertésvágáson belül az anyakocák vágása az előző év első fél évi 35,1 ezerről - több mint 15%-kal - 29,7 ezer darabra csökkent a 2023. január-júniusi időszakban.
Tényleg a sertéstartók az idei év nyertesei
Az élő sertés kivitelének volumene 10%-kal bővült, az import 3%-kal csökkent 2023 első öt hónapjában 2022 azonos időszakához képest (KSH), a forgalom nem változott számottevően. Az export 11,5 ezer tonna, az import 26,3 ezer tonna volt, azaz a behozatal a kivitelnek több mint a kétszeresét tette ki. Élő sertés főként Szlovákiából, Horvátországból és Németországból érkezett, a kivitel nagyrészt Romániába, Szlovákiába és Ausztriába irányult a 2023. január-májusi időszakban.
A sertésállomány a KSH adatai szerint közel 2,56 millió volt Magyarországon 2022. december 1-jén. Az állomány nagysága a 2021. decemberi létszámtól 6,2%-kal, 168 ezer darabbal, míg a 2022. júniusitól 157 ezerrel maradt el. Az anyakocák száma 147,8 ezer volt 2022 decemberében, az állomány egy év alatt 5,8%-kal, mintegy 9,1 ezer példánnyal csökkent.
Az európai országok között - az Eurostat rendelkezésre álló adatai alapján - a 22 millió darabot meghaladó sertésvágásával Spanyolország állt az első helyen, ezt követte Németország és Franciaország a 2023. január-májusi időszakban. A sertésállomány csökkenésével kapcsolatban Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke az Agrárszektornak elmondta, hogy
ezek a számok a valóságot tükrözik, de a sertés tekintetében elmondható, hogy jó ideje zajlik már az állomány csökkenése. A szakember rámutatott, hogy a tavalyi csökkenés nagyobb volt, mivel a 2022 első negyedévét megelőző 1-1,5 év során rendkívül kedvezőtlen körülmények voltak tapasztalhatóak az ágazatban. A sertésárak nemcsak Magyarországon, egész Európában nagyon alacsonyak voltak, ráadásul az elmúlt 4-5 év során az árakban olyan hullámzás volt megfigyelhető, ami végső soron sokakat elkedvetlenített. Magyarország ilyen téren nem lóg ki az európai átlagból.
Egyre több magyar gazda mond le erről az állatról: sorra tűnnek el az állományok
Felpörögtek a baromfivágások, magára talált a libaágazat
Baromfiból 105,9 millió darabot vágtak 2023 első fél évében, 6,5%-kal többet, mint az előző év azonos időszakában. A levágott baromfi élősúlya összesen 319 ezer tonna, vágott súlya (tisztított, bontott súly) 240 ezer tonna volt ebben az időszakban. A baromfi túlnyomó részét - darabszám alapján a 85%-át - a csirke tette ki, amelyből 90 milliót vágtak, 6,2%-kal többet, mint 2022. január-júniusban. A baromfivágáson belül a pulykák számaránya 2,2% volt, a kacsáké 10,4%. Vágókacsából közel 11 milliót, libából 1,1 millió darabot vágtak 2023 első fél évében. Pulykából 2,3 millió darab került a vágóhidakra 2023. első félévben, ez 22,6%-kal kevesebb, mint az előző év hasonló időszakában. Mint fentebb is említettük, az első negyedévben a baromfivágások mintegy 11%-kal voltak magasabbak az előző év első három hónapjánál, és a kacsavágások száma már akkor növekvő tendenciát mutatott, amihez most a libavágások is csatlakoztak. A pulykaágazatban azonban továbbra is egyre csökken a vágások száma.
A KSH adatai szerint a tyúkfélék hazai állománya 29,1 millió volt 2022. december 1-jén, ami közel 3 millióval kevesebb, mint egy évvel azelőtt. Az Eurostat rendelkezésre álló adatai alapján az európai országok közül az 500 millió darabot meghaladó csirkevágásával Lengyelország állt az első helyen, ezt követte Spanyolország és Franciaország a 2023. január-májusi időszakban.
Jelentős emelkedés a juhvágások terén
A magyarországi vágóhidakon levágott juhok száma kissé meghaladta a 25 ezer darabot 2023 első fél évében, ami 24,2%-os emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Anyajuhból több mint 2900 darabot vágtak, amihez 148 tonna élősúly tartozott 2023. I-VI. hóban. A KSH adatai szerint a juhállomány 871,7 ezer volt 2022. december 1-jén, 15,3 ezerrel, vagyis 1,7%-kal kevesebb az egy évvel korábbi létszámnál. Az anyajuhok száma 2022 decemberében 693 ezer volt, 27 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban, és közel 22 ezerrel múlta alul a 2022. júniusi értéket.
