Antonio Onorati dél-olaszországi kisbirtokos gazdálkodó elmondása szerint sokat változott az éghajlat az elmúlt évtizedben. Elmondása szerint ötvenéves tölgyfák sorvadnak el, és az állatai is szenvednek: a hőség miatt visszaesett a juhok termékenysége és a megnőtt a baromfihalálozás is. És az olasz gazda nincs egyedül a tapasztalataival: Európa-szerte, különösen a déli régiókban, hasonló problémákkal küzdenek a gazdák. Az Európai Unióban 2003 és 2016 között 32%-kal csökkent a gazdaságok száma, és ez a tendencia azóta is folytatódik. Az elmúlt két évben további 10%-os csökkenés volt tapasztalható, főként az aszály és a szélsőséges időjárás miatt.
Egyre több gazda fordít hátat a szakmának: vészesen fogynak a gazdaságok
Philippe Birker, a Climate Farmers alapítója szerint a probléma gyökere a talajok állapotában keresendő. Mint fogalmazott, Európa nagy részén a talajok olyan mértékben kimerültek, hogy gyakorlatilag halottak. A regeneratív gazdálkodás egyik fő előnye, hogy javítja a talaj vízmegtartó képességét, ami kulcsfontosságú az aszályos időszakok átvészeléséhez. Az agroökológiai módszerek nemcsak környezetvédelmi szempontból előnyösek, de gazdaságilag is fenntarthatóbbá tehetik a kistermelők működését. Antonio Onorati például elmondta, hogy ők a a termesztésüket is az éghajlatváltozáshoz igazították, és folyamatosan azon dolgoznak, hogy a gazdaságuk kevésbé függjön a külső piactól. Az olasz szakember szerint a gazdák visszanyerhetik erejüket, ha függetlenebbé válnak a fősodortól.
Egyre nagyobb szükség van a mezőgazdaság megújítására
A Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat (C3S) adatai alátámasztják a változások súlyosságát. Samantha Burgess, a C3S igazgatóhelyettese hangsúlyozta, hogy a tartósan magas hőmérséklet egész ökoszisztémákat károsít és megfojtja a mezőgazdasági termelékenységet. Emellett arra kényszeríti a gazdákat, hogy az intenzív öntözésre támaszkodjanak, ami óriási nyomást gyakorol az amúgy is szűkös vízkészletekre.
A regeneratív gazdálkodás szélesebb körű elterjedéséhez azonban nemcsak a gazdák, hanem a fogyasztók támogatására is szükség van. Arnaud Petit, a Nemzetközi Gabonatanács ügyvezető igazgatója szerint az uniós gazdálkodók számára a fő hajtóerő a piaci kereslet, nem pedig az állami támogatás marad.
Philippe Birker is egy lehetséges megoldást lát az ökoszisztéma-szolgáltatások mérésében és árazásában. Szerinte ugyanis
ha a gazdák bebizonyítanák, hogy ezeket az ökoszisztéma-szolgáltatásokat elérik, több támogatást kapnának. Ezáltal nagymértékű átmenetet láthatnánk a regeneratív mezőgazdaság felé, mert hirtelen a gazdáknak lenne üzleti érvük.
A szakértők egyetértenek abban, hogy az átállás kulcsa a megfelelő állami politikák és pénzügyi források biztosítása. Antonio Onorati szerint ez lehetővé tenné a kis és közepes méretű agrárökológiai gazdaságok számára, hogy csökkenő költségek mellett termeljenek, és stabilabb árakat kínáljanak a fogyasztóknak.
