Vallott a magyar borász: lerántotta a leplet a tokaji borokról

Vallott a magyar borász: lerántotta a leplet a tokaji borokról

agrarszektor.hu
A tokaji borász, Orsolyák Attila szerint az időjárás 2024-ben is jelentős hatással volt a szőlőtermesztésre: a nyugalmi időszakban jutott elég csapadék a szőlőtőkéknek ahhoz, hogy jól induljon a vegetáció kezdete. A nyári extrém melegek és a jégesők azonban komoly termésveszteséget okozott a térség borászainak. A szüret hamarabb kezdődött, és ez az idei borok minőségén és mennyiségén is érezhető lesz. A szakember szerint a borászoknak alkalmazkodniuk kell a klímaváltozáshoz, és bár fontos megtartani a hagyományokat, legalább annyira nagy szükség van az innovációra, az új technológiák és fajták adaptálására - olvasható A Művelt Alkoholista blogon.

2024-ben is jelentős hatással volt az időjárás szőlőtermesztésre - mondta el Orsolyák Attila. A tokaji borász szerint a nyugalmi időszakban jutott elég csapadék a szőlőtőkéknek ahhoz, hogy jól induljon a vegetáció kezdete. A tavasz kifejezetten meleg, enyhén csapadékos volt, ami kedvező feltételeket teremtett a szőlő gyors fejlődésének, ugyanakkor gombás fertőzések megindulásának is. A szakember szerint júniusban és júliusban is csodálatosan fejlődött a gyümölcs, fokozott figyelmet igényelt a zöldmunka, valamint a növényvédelni kezelések megfelelő időben történő elvégzése is. Orsolyák Attila beszélt arról is, hogy a nyári hónapok már extrém hőmérséklettel bírtak: augusztusban a középhőmérséklet 25 Celsius-fok felett volt, ami meghaladta a sok éves átlagot és több hőhullám is kialakult. A forróságot időnként heves esőzések, jégesők követték, ami jelentős termésveszteségeket okozott a térségben.

Az időjárás előrébb hozta a szüretet

Az időjárási tényezők a szüret időzítését és a szőlő minőségét is befolyásolták. Idén a borvidéken már augusztus közepén, tehát szokatlanul korán elkezdődött a szüret. Orsolyák Attila szerint

a borfogyasztók az idei évjáratból nagyon jó minőségű száraz tételekkel fognak találkozni a hozzáértő borászatoktól. A természetes édes borok tekintetében viszont az évjárat nem kedvezett a botrityzáció maradéktalan megjelenésének, teljes kifejlődésének, ez minőségben és mennyiségben is érezhető lesz.

A borász ugyanakkor leszögezte, hogy nála szeptember elején, kedvező időjárási viszonyok mellett, tökéletes érettségben dűlőről dűlőre haladva kiváló minőségű szőlő lett szüretelve. A mennyiség tekintetében ugyanakkor a vártnál kevesebb termés került a présbe.

Nincs mese, alkalmazkodni kell a klímaváltozáshoz

Orsolyák Attila szerint a klíma változása állandó, a borászatoknak pedig alkalmazkodniuk kell a változó körülményekhez. A szakember úgy látja, hogy a Tokaji borvidék borászatai hatványozottan ki vannak téve a természet kihívásainak, ez pedig nagyobb rugalmasságot és alkalmazkodó képességet igényel, mind termelési, mind pedig a piaci szinteken. Összességében úgy tűnik a “klímaváltozás” hatásai már megjelentek a Tokaji borvidéken és nagyban fogják befolyásolni annak ökológiai viszonyait és a szőlőtermesztés jövőjét.

A tokaji borász beszélt arról is, hogy amennyiben a következő évjáratok is a 2024-eshez hasonlóan szélsőséges időjárást hoznak a borvidéken, úgy a borok minőségének megőrzéséhez elkerülhetetlen lesz a szőlészet átalakítása. Orsolyák Attila szerint fontos a hagyományok megtartása, ugyanakkor látni kell, hogy a borvidék nem szólhat csak a hagyományokról, és nem is tud csak a hagyományokra támaszkodni.

Folyamatos innovációra és alkalmazkodásra van szükség. A minőségi bor a szőlőben készül. Sajnos vagy nem, viszont arról sem szabad megfeledkezni, hogy Tokaj önálló borrégió és zárt borvidék is egyben

- emlékeztetett Orsolyák Attila.

A borász szerint a szőlőnél a hőnek és vízhiánynak jobban ellenálló “helyi” fajták, mint a furmint és a hárslevelű, lényegesen esélyesebbek a túlélésre. Fontos szerep juthat a klónszelekciónak, például a dűlő adottságai, illetve a készítendő bor típusának figyelembe vételével. A furmint vastagabb héja és magas savtartalma még elfogadhatóan reagál az extrém melegre: ezek a tulajdonságok védik is a szőlőt a károsodástól. Ebből a szempontból a sárgamuskotály viszont kevésbé ellenálló - magyarázta Orsolyák Attila, hozzátéve, hogy ez a fajta a nagy hőség miatt hamarabb válhat túléretté, ami a savtartalom és az aromaintenzitás csökkenéséhez vezethet.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?