2024. május 17-i hatályba lépéssel több ponton változott a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (Vtv.). A változások a mező- és erdőgazdálkodást elsődlegesen a tartós telepítésű kerítésekre irányadó rendelkezéseket, továbbá a nemkívánatos vadfajra irányadó részletszabályokat érintették - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán. Ennek értelmében a tartós telepítésű kerítésekre a következő rendelkezések irányadóak:

A Vtv. 29. §-ának változásával koncepcionálisan megújultak a tartós telepítésű kerítésekre vonatkozó előírások. Az ennek részletszabályait tartalmazó Vtv. vhr. vonatkozó részei - bizonyos kivételektől eltekintve - a kihirdetést követő 8. napon, tehát 2024. november 08. napján lépnek majd hatályba. A Vtv. vhr. 24. §-ának (1) bekezdése alapján a vad mozgását befolyásoló, tartós telepítésű kerítésnek minősül az olyan kerítés, amely a bekerített mezőgazdasági növénykultúra tenyészidőszakát követő egy hónap elteltével is fennáll.

A (2) bekezdés szerint pedig nem minősül tartós telepítésű kerítésnek - tehát nem engedélyköteles -

• a mezőgazdasági növénykultúra védelmében telepített ideiglenes villanypásztor, ha az adott növénykultúra legalább 3 hónapig nincs bekerítve az adott naptári évben,
• az állattenyésztési vagy vadgazdálkodási célból telepített villanypásztor, valamint
• a rét, legelő hasznosítású gyepterületen a legelő háziállatok adott területen való tartása céljából létesített természetes alapanyagú kerítés, ha fő szerkezeti elemei fa, nád és vessző alapanyagokból készültek, ÉS karám típusú kerítés esetén a legfelső futóléc magassága, táblás és kerítésmezős kialakítású kerítés esetén a kerítésmező magassága legfeljebb 1,2 méter magas, ÉS tartóoszlopainak egymástól való távolsága az 5 métert nem haladja meg, ÉS futólécei egymással párhuzamosan legalább két sorban futnak, ÉS a körülhatárolt területre a gyalogos és gépjárművel történő bejutást az építmény biztosítja.

A Vtv. vhr. 24. § (3) bekezdése alapján a tartós telepítésű kerítések engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell:

• a vadászatra jogosult hozzájáruló nyilatkozatát,
• a kerítés műszaki megvalósításának leírását, valamint
• a kerítés tervezett nyomvonalát ábrázoló térképi mellékletet a kerítés nyomvonalát érintő helyrajzi számok feltüntetésével.

A villanypásztorokat érintő fontos részletszabály, hogy a Vtv. 24. § (4) bekezdése alapján felszámoltnak minősülnek, amennyiben azokról a drót eltávolítása megtörténik.

Az Agrárkamara ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy a 2024. május 17-e előtt 5 évnél régebben engedélyezett, tartós telepítésű kerítések fennmaradását a Vtv. 114. §-ában foglaltak alapján 2024. december 31. napjáig kell a vadászati hatóságnál kezdeményezni. Ezt követően a kerítések fennmaradása vonatkozásában a kérelmek új kerítés létesítésére irányadó kérelemnek minősülnek.

A törvénymódosítás a nemkívánatos vadfajra vonatkozóan is fontos rendelkezéseket tartalmaz. Ennek értelmében az alábbiak lesznek az új irányadó szabályok. A Módr. 7. §-a alapján kiegészül a Vtv. vhr. 28. §-a az alábbiak szerint:

„(2a) A vadgazdálkodási üzemtervben nemkívánatos az a nagyvadfaj, amelynek az élőhelyet nem veszélyeztető legmagasabb szabadterületi létszáma a tájegységi vadgazdálkodási terv alapján nulla. Ha a tájegységben az élőhelyet nem veszélyeztető legmagasabb szabadterületi létszám adott vadfaj esetében nagyobb, mint nulla, akkor a nemkívánatos nagyvadfajt adott vadászterület vonatkozásában - a vadászterület élőhelyi adottságainak, valamint a területi vadgazdálkodási tanács javaslatának figyelembevételével - a vadászati hatóság hivatalból határozza meg.”

A Vtv. 47. § (3a) bekezdése alapján a vadászterület vadgazdálkodási üzemtervében nemkívánatos fajként meghatározott nagyvadfaj vadászati idényben mennyiségi korlátozás nélkül ejthető el. A Vtv. 80. § (4) bekezdésében foglaltak alapján nemkívánatos vadfaj jelenléte esetén a földtulajdonos, földhasználó kérelmére hatóság által elrendelt állományszabályozó vadászatnak lehet helye.

A fent jelzett nemkívánatos vadfajokra tekintettel, mint új szabályozási elem felülvizsgálatra szorulnak a vadgazdálkodási üzemtervek. A Módr. 15. §-ában foglaltak alapján a jogalkotó megerősíti a vadgazdálkodási üzemtervek felülvizsgálatának szükségességét, erre a vadászati hatóságok részére 2024. december 30. napjáig biztosít határidőt.

A módosító rendelet emellett további részletszabályokat állapít meg egyebek mellett a vadaskertekre, vadgazdálkodási üzemtervekre, az elektronikus vadászati naplóra és teríték-nyilvántartásra is. A Módr. szabályozza a vadászati hatósági feladatot ellátó személy feladatellátásához szükséges bizonyos juttatásokat, továbbá módosulnak a hivatásos vadászokat megillető lődíjak is.

A Módr. módosítja a Tiszántúli Vadgazdálkodási Táj vadgazdálkodási tájegységeinek vadgazdálkodási tervéről szóló 13/2018. (VII. 3.) AM rendeletet is, tekintettel a hatálya alá tartozó területen fennálló dámszarvas populáció sajátosságaira.