1. A vadkárigények érvényesítésére vonatkozó szabályozás változásai:

• Hosszú idő után törvényben is rögzítésre került, hogy a vadkárt a vadgazdálkodásért felelős minisztérium honlapján közzétett egységes vadkárfelmérési útmutatókban foglaltak szerint kell felmérni és meghatározni - írja a NAK.
• A kárigényt a károsultnak mostantól 15 helyett 5 napon belül kell jeleznie a vadászatra jogosult részére.
• Kiegészítésre és pontosításra került az egyes mezőgazdasági kultúrák esetén a mezőgazdasági vadkár igény bejelentésére meghatározott időszakok listája. Bekerült a listába az őszi káposztarepce esetében érvényes bejelentési időszak (augusztus 20. - június 30.), valamint egy hónappal korábbra tolódott a tavaszi gabonafélékre meghatározott bejelentési időszak (március 1. - július 31.).
• A közjegyző vadkár kapcsán a károsult kérésére igazságügyi szakértő bevonásával előzetes bizonyítási eljárást nem rendelhet el, a hatályba lépő rendelkezés értelmében erre a továbbiakban csak jegyző és bíróság jogosult.
• A vadkár felmérésére kirendelt igazságügyi szakértő a helyszíni felmérés helyéről és időpontjáról köteles a felmérés időpontja előtt legalább öt nappal igazolható módon értesíteni a vadászatra jogosultat.
• Ha a szakértői szakvélemény kézhezvételétől számított 30 napon belül a vadászatra jogosult a megállapított vadkárt a károsult részére nem fizeti meg, vagy a felek között egyezség nem jön létre, akkor a károsult a kárigénye érvényesítése érdekében 30 napos jogvesztő határidőn belül fordulhat a bírósághoz.

2.  A vadászatok eredményességét javíthatja, és így közvetve a vadkárok kockázatának a csökkenését eredményezhetik az alábbi változások. Több ponton változtak (bővültek) a vadászati idények:

• a 2. éves gímszarvas bika január 31. helyett március 31-ig,
• a gímszarvas tehén január 31. helyett február utolsó napjáig,
• a gímszarvas ünő szeptember 1. - január 31. közötti időszak helyett május 1. - február utolsó napja közötti időszakban,
• a gímszarvas borjú február utolsó napja helyett április 30-ig,
• a 2. éves dámszarvas bika február utolsó napja helyett április 30-ig,
• a dámszarvas tehén január 31. helyett február utolsó napjáig,
• a dámszarvas ünő október 1. - január 31. közötti időszak helyett június 1. - február utolsó napja közötti időszakban,
• a dámszarvas borjú február utolsó napja helyett május 31-ig,
• a muflon kos egész évben,
• a muflon juh, és -jerke január 1. helyett február utolsó napjáig,
• a fácánkakas és -tyúk egységesen február utolsó napjáig,
• a vörös fogoly egész évben,
• a nyári lúd december 31. helyett január 31-ig lőhető.
• A természetes élőhelyek védelme, vadkármegelőzés, valamint közegészségügy, közbiztonság védelme érdekében a továbbiakban
• vaddisznó, róka, nyestkutya és mosómedve vadászata során a vadászati hatóság külön engedélye nélkül célzást segítő mesterséges fényforrás,
• róka, valamint a vadászati hatóság engedélyével aranysakál vadászata esetén elektronikus akusztikai eszköz,
• a vadászati hatóság vadászatra jogosult által megkért engedélyével - a hivatásos vadász munkaköri feladatai ellátása során külön engedély nélkül - bármely vadfaj egyéni vadászata során elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló, éjszakai lövésre alkalmas célzóeszköz (éjjellátó készülékkel ellátott céltávcső), valamint
• bármely vadfaj egyéni vadászata során külön engedély nélkül a vadászlőfegyverre szerelt hangtompító is használható.
• Nagyvad társas vadászatán a továbbiakban első agancsú gímszarvas és dámbika, valamint szikaszarvas tehén, -ünő és -borjú is lőhető.
• A továbbiakban az éves vadgazdálkodási tervben a fiatal korosztályba tartozó gímszarvas, dámszarvas és őz hímivarú egyedeire meghatározott hasznosítási (kilövési) egyedszám a vadászati hatóság külön engedélye nélkül is túlléphető 10%-os mértéket meghaladóan.
• Az éves vadgazdálkodási terv esetleges késedelmes jóváhagyásának esetére egy új rendelkezés előírja, hogy a vadászatra jogosult az éves vadgazdálkodási terv jóváhagyásáig - az éves kilövési terv teljesítésébe beszámíthatóan - külön engedély nélkül hasznosíthatja (lőheti) a nagyvadfajok nőivarú egyedeit és szaporulatát, a vaddisznót, és az egyéb apróvadakat (házi görény, nyest, borz, róka, aranysakál, stb.).
• Változott (enyhült) a szakszerűtlen vadgazdálkodási tevékenység megítélésére vonatkozó szabályozás. Ebben a tekintetben a szakszerűtlen elejtések miatt kapott hibapontokat - továbbra is 10%-os határérték mellett - már nem az éves vadgazdálkodási tervben a fiatal- és középkorú egyedekre meghatározott elejtési darabszámhoz, hanem az adott vadfajra meghatározott teljes elejtési darabszámhoz kell viszonyítani.

3. Az éves vadgazdálkodási tervek következetes végrehajtását, és annak átláthatóságát szolgáló változások:

• A vadászati hatóság a továbbiakban előírhatja a vadászatra jogosult részére, hogy az éves vadgazdálkodási terv időarányos teljesítéséről az elejtést követően haladéktalanul elkészített fotódokumentáció elektronikus úton történő megküldésével teljesítsen év közbeni adatszolgáltatást.
• A vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási terv tarvadra vonatkozó hasznosítási (kilövési) számainak csökkentését róka és aranysakál zsákmányolására hivatkozással - meghatározott egyéb szempontok mérlegelése mellett - csak akkor engedélyezheti, ha a hivatkozott ragadozók gyérítésére vonatkozó tervét a vadászatra jogosult teljesítette.

4. Egyéb változások:

• A vad-gépjármű ütközések kárrendezésével kapcsolatban még pontosabban leszabályozásra került, mi minősül a vadászatra jogosult felróható magatartásának, és mi nem. Eszerint a vadászatra jogosult kárfelelőssége mindössze abban az esetben állapítható meg, ha a vad megjelenése a közúton a vadászatra jogosult valamely konkrét tevékenységével (például vadászat, riasztás) áll okozati összefüggésben. Ezen felül általános szabályként rögzítésre került, hogy gyorsforgalmi utat úgy kell üzemeltetni, hogy arra a vad ne juthasson fel.
• A zárttéri vadtartásra vonatkozó szabályozás változásai:
• A vadaskertek vadászati célú kertrészének legkisebb kiterjedése általánosan 200 hektár lett. Eddig vaddisznó és a muflon kivételével ez a határ 500 hektár volt. A módosítás eredményeként így a továbbiakban kisebb vadaskertek is létesíthetőek lesznek.
• A vadaskertekben gímszarvas és szikaszarvas egyidejűleg a továbbiakban csak egymástól legalább 2,2 méter magas belső kerítéssel elzártan tartható.
• Az eddig is zárttéri vadtartó létesítménynek számító apróvadtartó- és szaporító telep (a továbbiakban: apróvadtartó telep) létesítésére és fenntartására részletes szabályozás lépett hatályba. A korábban létesített telepeket egy átmeneti rendelkezés alapján 2023. december 31-ig benyújtott terv, vagy a vadászati hatóság határozatában foglaltak szerint fel kell számolni.
• A módosítások a fentieken felül érintik még az éves vadgazdálkodási terv jóváhagyására, a vadászatra jogosultak adatszolgáltatására, a vadászati hatósági eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékére, a hivatásos vadász alkalmazására, a fiatalkorúak vadászatára, a vadászati engedélyre és a vadászjegyre, az egyéni- és társas vadászati napló vezetésére, a vadászvizsgára és az arra felkészítő tanfolyamra, a trófeaminősítésre, valamint a vadvédelmi bírság összegére vonatkozó szabályozásokat, illetve kisebb szövegpontosításokkal a törvény számos más rendelkezéseit is.