2020-ban a hazai mezőgazdaságot elsősorban három járvány, a koronavírus, a madárinfluenza és az afrikai sertéspestis, valamint a kedvezőtlen időjárás is sújtotta, emellett az Európai Unió új költségvetési ciklusa körüli bizonytalanság és az átmeneti időszak egyes rendezetlen kérdései is fokozták az aggodalmakat. A koronavírus, amely tavasszal néhány hét alatt világjárvánnyá fajult, nemcsak az egyes országokat és iparágakat, de az emberek mindennapi életét is alapvetően, és visszavonhatatlanul megváltoztatta. A pandémia a kezdeti nehézségekkel együtt egy olyan szemléletváltást hozott, olyan folyamatokat indított el a mezőgazdaságban is, amelyek még most is tartanak. Az ágazat szereplői a 2021-es évtől a generációváltás és a permetezés átalakulását, új adózást, valamint további kihívásokat vártak, ugyanakkor a digitalizáció további erősödését is.
A koronavírus árnyékában: így teljesített a mezőgazdaság 2020-ban
Ők lettek az agrárium legjobbjai: mutatjuk, kik győztek 2021-ben
Erősen indult a 2021-es Agrárszektor Konferencia is, Nagy István agrárminiszter ugyanis bejelentette, hogy már a parlament előtt van a birtokátadásról, a gazdaságok átadásáról szóló törvény, amelyet még karácsony előtt el fognak fogadni. A tárcavezető a konferenciát megnyitó előadásában beszélt arról is, hogy abban az évben az időjárásban (tavaszi fagyok, hosszú aszály és csapadékos nyárutó), a humán- és állategészségügy terén (koronavírus-járvány, sertéspestis és madárinfluenza), valamint a gazdasági folyamatokban (takarmány- és energiaárak elszállása, műtrágya-botrány) is rengeteg kihívással kellett szembenéznie a magyar agráriumnak, de az ágazatnak sikerült felülkerekednie ezeken.
Nagy István elmondta, hogy az elmúlt két év történései megmutatták, hogy az élelmiszer-ellátás nem egyszerűen stratégiai, hanem egyben nemzetbiztonsági fontosságú ágazat is, és hogy elengedhetetlen a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztése, amit támogatási programokkal és hitelkonstrukciókkal lehet biztosítani. A támogatásokat illetően az agrárminiszter kiemelte annak jelentőségét, hogy a nemzeti társfinanszírozás mértékét 17%-ról 80%-ra emelték.
Nagy István bejelentette: még idén elfogadják a gazdaságátadásról szóló törvényt
Nem biztos, hogy jó az Európai Unió zöld megállapodása
A 2020-as évben nyilvánvalóvá vált, hogy az agrárgazdaság szereplői hosszú távon nem folytathatják úgy tevékenységeiket, mint eddig. Fontos kérdés volt azonban, hogy a magyar gazdálkodóknak milyen kihívásokkal kell majd szembenézniük az elkövetkezendő időszakban, illetve az, hogy milyen megkerülhetetlen uniós fenntarthatósági feltételeknek kell eleget tenniük az új Közös Agrárpolitikában. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerint váratlanul érte az egész ágazatot a 2020. májusában beesett Green Deal, amelyben célszámokat fogalmaztak meg a növényvédő szerek, a nitrogéncsökkentés, az ökológiai területek és az antibiotikumok tekintetében - ezeket pedig a teljes szabályozásba bele kellene venni. Az államtitkár elmondta, hogy 2022-ben az egyik fő céljuk az lesz, hogy tárgyaljanak Brüsszelben, hogy ne kelljen nevesítenie ezeket a számokat az országoknak. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) akkori elnöke is erősen kritizálta a Green Deal-t, mivel úgy gondolta, hogy nem egy szakmai, hanem politikai anyag, ami nem szakmai alapokon született, nem foglalkozik azzal, hogy milyen hatással lesz a termelőkre és a mezőgazdasági termelésre.
Harsányi Zsolt, az AXIÁL Kft. ügyvezető-tulajdonosa arról beszélt, hogy a mezőgazdasági gépek rengeteget változtak: a mostani egységek már sokkal kevesebb káros anyagot bocsátának ki, és környezetbarátabbak is, hiszen már a növényvédő szerek használata is hatékonyabb lett. A szakember szerint a zöld megállapodás újítások alapjai tehát nem a szinte betarthatatlan határértékek megszabása kellene, hogy legyenek, hanem sokkal inkább a modernizációt kellene támogatni, azzal lehet valódi sikereket elérni. Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója úgy látta, hogy nem lenne jó hatással a "zöld megállapodás" a mezőgazdaságra, a magyar agrárium például így nemcsak világszinten, hanem az EU-n belül is degradálódna, ami a versenyképesség csökkenésével járna. A szakember is a precíziós gazdálkodás fejlesztését tekintette a helyzet megoldásának.
Aggasztó, ami az európai mezőgazdaságban zajlik: ez minden gazdát érintetni fog
Az élelmiszeripar szereplőinek javítaniuk kell a hatékonyságukat
A piaci viszonyok 2021-ben tapasztalható gyökeres átalakulása rávilágított arra, hogy az agrárágazat szereplőinek komoly és sokszor kiszámíthatatlan jövedelemingadozásokkal kell szembesülniük. A Portfolio Agrárszektor 2021 konferencia egyik kerekasztal-beszélgetésében arra keresték a választ a szakemberek, mit kell tenniük a piaci szereplőknek ahhoz, hogy javíthassák hatékonyságukat és stabilizálhassák jövedelmi pozícióikat. Hollósi Dávid, a Takarékbank Zrt. és a Magyar Bankholding Csoport Agrár és Élelmiszeripari üzletág ügyvezető igazgatója szerint a 21. században nem érdemes külön agráriumról, élelmiszeriparról és agrobizniszről beszélni, hanem a hangsúlyt a komplex és komplett élelmiszergazdaságra kell helyezni. A szakember szerint a termékpályákról beszélni különösen aktuális volt, hiszen ekkor már lehetett hallani a vágtázó energiaárakról, az inputanyag és a gabonaárak korábban nem látott magasságokat érintettek, miközben az állattenyésztő ágazatok, főleg az abrakfogyasztók tekintetében különféle - leginkább negatív - árhullámok voltak tapasztalhatók.
Bán Zoltán, a Net Média Zrt. (Portfolio) vezérigazgatója arról beszélt, hogy a magyar átlagfogyasztó az élelmiszervásárláskor leginkább az ár alapján dönt. Szempont a vásárlásnál még a minőség, és a preferenciák között megjelenik a hazai jelleg is a fogyasztónál, de csak akkor, ha jobb minőségű a külföldinél és ugyanannyiba kerül, vagyis nem hajlandó árprémiumot fizetni azért, hogy hazait fogyasszon. Horváth Ferenc, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. élelmiszeripari cégvezetője elmondta, hogy nagy a verseny a kiskereskedelemben, azonban a mezőgazdasági és friss termékeknél különösen fontos, hogy hazai terméket találjanak, hiszen a minőséget akkor a legkönnyebb garantálni, ha minél rövidebb idő alatt kerülhet értékesítésre.
Egyetlen ábrán a bizonyíték: ennyire súlyos gondban van a hazai élelmiszergazdaság
Van-e esélye külföldön a magyar cégeknek?
Számos hazai élelmiszergazdasági vállalat "nőtte ki" a hazai piacot, és fordult/fordul a nemzetközi befektetési lehetőségek felé. Gregosits Balázs, a Vitafort Zrt. nemzetközi gazdasági fejlesztési igazgatója arról beszélt, hogy a hazai piac állandó, nem rejt túl nagy mozgásteret, ezért lépni kell a külpiacok irányába. A külföldi terjeszkedés legfőbb motivációjaként Kerezsi Miklós, a Hodler Alapkezelő Zrt. igazgatósági elnöke elmondta, hogy a vállalatuk azért ment külföldre, mert a magyar piac beszűkülését tapasztalták, rendkívül erős piacvezető versenyzők alakultak ki, kevés tér maradt a növekedésre, ugyanakkor a környező országokban látunk egy a magyarországinál is erősebb generációváltást. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői arra biztattak minden magyar céget, hogy próbálják ki magukat külföldön.
Agrárbefektetési lehetőségek a határokon túl - Hol érdemes külföldön befektetni?
Rengeteg függött attól, hogy az Európai Bizottság elfogadja-e Magyarország KAP stratégiai tervét
Alapvetően meghatározza az új KAP-ciklus agrártámogatásainak kifizethetőségét, elfogadja-e az Európai Bizottság a Magyarország által készített úgynevezett stratégiai tervet. Az új előírások szerint ennek valamennyi uniós agrárforrásra - így az egyes pilléres közvetlen kifizetésekre és a kettes pilléres vidékfejlesztési támogatásokra - is ki kell terjednie. Cseh Tibor András, a MAGOSZ megbízott főtitkára szerint a jövőben a gazdáknak, ha a pénzüknél akarnak maradni, részt kell venniük az agrár-környezetgazdálkodásban. A szakember beszélt arról is, hogy a korábban nem túl értékes területek is nagyobb szerephez fognak jutni azáltal, hogy a gazdáknak összes megművelhető földterület 4%-át ki kell vonniuk a művelés alól, és valószínűleg ezekre is lehet majd támogatásokat igényelni. A MAGOSZ megbízott főtitkára szerint összességében sokkal összetettebbé fog válni a támogatások lehívása, és hangsúlyosabbá fog válni a szakemberek szerepe.
Gulyás Levente, a Magyar Államkincstár főosztályvezetője szerint a következő években alapvető változások lesznek a területalapú támogatások megszerzésénél, így például a zöldítési támogatás elemei a kölcsönös megfeleltetésbe kerülnek át. A szakember úgy értékelte, hogy az agrár-ökológiai alapprogram egy új megközelítés, aminek van jó oldalai is. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára szerint ahhoz, hogy a magyar álláspontot meg lehessen védeni az Európai Bizottság előtt, adatokra van szükség. A szakpolitikus elmondta, hogy korábban épp az adathiány miatt vesztettek már csatákat ebben az ügyben, ezért mindenkit arra kért, hogy aki képes arra, hogy mérje a kibocsátása állapotát, az mérjen és szolgáltasson adatokat. Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakmai főigazgató-helyettese kijelentette, hogy az agrárpolitika elveszítette az önállóságát az Európai Bizottságban. A szakember szerint 2021-re megváltozott a világ, már máshogy kell lobbizni, mint korábban. A brüsszeli döntéshozókat meggyőzéséhez már más eszközök kellenek, mint az előző időszakokban.
Megvan, mit tartalmazhat a magyar stratégiai terv: százmilliárdok sorsa dőlhet el
Mi várható az agrártámogatások terén?
Kijelenthető volt, hogy történelmi esélyt kapott Magyarországon a vidékfejlesztés a 2027-ig tartó új uniós költségvetési ciklusban. Azzal, hogy a kormány 80%-osra növelte a nemzeti társfinanszírozás arányát, a vidékfejlesztési kassza vált a legnagyobb forrássá, amelyből az ágazati szereplők pénzekhez juthatnak. Juhász Anikó elmondta, hogy a magyar vállalkozásoknak versenyképessé kell válnia, ehhez pedig a "zöldítés" is fontos tényező, az AKG pedig lehetővé teszi ezeket az újításokat. Mindezen kívül a kertészetek, az állattenyésztés, a vidék, az élelmiszertermelés, az erdészet és a szántóföldi ágazat fejlesztése is kiemelt szerepet kap, a legnagyobb hangsúlyt pedig a klímaváltozásra válaszként szolgáló öntözésfejlesztésre és kockázatértékelésre, valamint a tudásalapú megújulásra fogják fektetni.
Derdák Gábor, a MAGOSZ Győr-Moson-Sopron megyei Fiatal Gazda Gazdakör elnöke úgy gondolta, hogy jelenleg nagyon jók a hitelkonstrukciók, jól lehetett fejlődni velük. A fejlődéshez viszont profi berendezésekre és gépekre is szükség van a versenyképesség érdekében, ehhez szintén segítséget nyújtanak a pályázatok.
Mezei Dávid, a Takarékbank Zrt., Magyar Bankholding Csoport Uniós agrártámogatási igazgatója arról beszélt, hogy nagyon fontos lenne, hogy a pályázó minél előbb találkozzon és konzultáljon a finanszírozóval. Győrffy Balázs pedig rámutatott, hogy óriási nagy hiba az, ha olyan beruházásokra adják a pénzt, amire nem is lehetne a hitelképesség hiánya miatt. A szakértők abban egyetértettek, hogy óriási lehetőségek állnak a magyar gazdatársadalom előtt, ha tudnak élni a rendelkezésükre megnyíló forrásokkal.
Vidékfejlesztési támogatások az új KAP-ban - Magyar tervek és pályázati lehetőségek
Brutálisan megdrágultak a műtrágyák, nagy a bizonytalanság az ágazatban
2021-ben a bizonytalanság és az árdrágító tényezők együttállása volt jellemző a műtrágyák piacára, a jelek szerint pedig nem volt várható érdemi árcsökkenés a következő hónapokban sem. A műtrágyák drágulása mögött - több tényező mellett - a leghangsúlyosabb ok a gázárak döbbenetes emelkedése volt - mondta el Balássy Ákos, az EuroChem Agro Hungary Kft. ügyvezetője. A szakember beszélt arról is, hogy a helyzet tartósnak tűnt, és 2022 áprilisáig, illetve májusáig nem láttak esélyt arra, hogy csökkenjenek az árak, igaz, ekkor úgy gondolták, hogy durva áremelkedés sem várható már. Suba Péter, a Petrokemija d.d. Kutina kereskedelmi vezérigazgatója úgy vélte: minden szereplő igyekszik a megnövekedett költségei fedezésére emelni az árakat, ám előfordulhat, hogy azokat a piac már nem fogadja el. Ebben az esetben leállnak a termeléssel, amely viszont azt eredményezheti, hogy csökken a kínálat, amely egy áremelkedési spirálhoz vezethet - fogalmazott.
Tóth Balázs, a Timac Agro Hungária Kft. ügyvezetője pedig arról beszélt, hogy a speciális műtrágyák piacán annyiban kedvezőbb a helyzet, hogy a korábban, nyugodtabb piaci körülmények között jellemző árkülönbség a hagyományos és speciális termékek között akkor lényegesen kisebb volt.
A szakemberek szerint a következő időszakban nem volt várható a műtrágyaárak csökkenése. Úgy látták viszont, hogyha azt követően esetleg olcsóbb lenne műtrágya, az átalakíthatja a beszerzési stratégiákat, és az eddig rendszeresen ősszel felfutó piac helyett akár már nyáron is élénk kereslet alakulhatna ki.
Drámai a helyzet a műtrágyapiacon: óriási a bizonytalanság a drágulási hullám miatt
Követhetetlenné váltak a piaci folyamatok
2021-ben hihetetlen árrobbanás következett be a nemzetközi és a hazai mezőgazdasági piacon, és az árak sokszor olyan gyorsan változnak, hogy a tendenciák követhetetlenné váltak a piaci szereplők számára. Emiatt nehéz volt a tervezés, ugyanis az árupiaci felvásárlási áraknál és a költségeknél is kiszámíthatatlan ármozgások jellemezték a piacot. Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója elmondta, hogy a költségeik 40-50%-kal emelkedtek. Emiatt két lehetséges forgatókönyvet tudott elképelni: az egyik, hogy nem termelnek vagy érvényesítik az áremelkedést, hiszen nekik is profitot kell termelniük, mert abból tudnak beruházni, fejleszteni, munkaerőt megtartani. Párkányi Gábor, a Mertcontrol Hungary Kft. ügyvezető igazgatója azt említette, hogy a kukorica termésmennyisége jóval gyengébb volt az átlagnál, de a múltban mind a mennyiséget, mind a minőséget tekintve volt már rosszabb a helyzet.
Brutális árrobbanás szorongatja a magyar gazdákat: mire kell készülni 2022-ben?
A 2021-es évet az egyre szélsőségesebbé váló időjárás, a járványok, az elszálló inputárak és a kiszámíthatatlan terményárak jellemezték, valamint a új Közös Agrárpolitika magyar stratégiai tervének elfogadásával kapcsolatos várakozások, illetve a jövőben várható trendek és körülmények latolgatása. A szakértők szerint a következő időszak beruházásainak, fejlesztéseinek sorsdöntő hatása lesz a magyar agráriumra, éppen ezért kiemelten fontos, hogy az ágazat szereplői jó döntéseket hozzanak, és erősítsék a versenyképességüket, nemcsak a hazai, de a nemzetközi piacokon is.
