A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatbázisa alapján 2023-ban az értékesített termőföldek területe mintegy 11%-kal haladta meg az előző évit, és a tavalyi év során az ország mező- és erdőgazdasági hasznosítású területeinek 0,9%-a, összesen 66 ezer hektár cserélt gazdát. A termőföldárak és az értékesített terület együttes emelkedése 25%-kal magasabb forgalmi értéket eredményezett az egy évvel korábbinál - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb kiadványából.
Elképesztő, ami a földeken zajlik: már ennyibe kerül egy hektár itthon
A kiadványból az is kiderült, hogy 2023-ban a korábbi évekhez hasonlóan az összes értékesített terület kétharmadát a szántó tette ki, amelyek részesedése 4,7 százalékponttal növekedett az előző évhez képest. Az erdő 18%-ot, a gyep 12%-ot, a szőlő és gyümölcsös pedig 3,4%-os arányt képviselt a forgalomból. Szántóból 19%-kal, szőlőből 17%-kal, gyepből pedig 3,4%-kal több, míg gyümölcsösből 12%-kal, erdőből 7,9%-kal kevesebb területet adtak el 2022-höz képest.
Az Európai Unió egyes tagállamaiban és régióiban ugyanakkor rendkívül nagy eltérések lehetnek a termőföldek árát és bérleti díját illetően, amelynek számos oka lehet: többek között nemzeti tényezők (például jogszabályok), regionális tényezők (például az éghajlat és a hálózatokhoz való közelség) és helyi termelékenységi tényezők (például a talaj minősége, lejtése vagy vízelvezetése), de a kereslet és kínálat piaci erői - beleértve a külföldi tulajdonjogi szabályok hatását is - is befolyásolhatják a mezőgazdasági földterület árát. Bár a 2023-as árakat illetően még nem állnak rendelkezésre a részletes uniós statisztikák, a korábbi évekből az látszott, hogy Magyarország a tagállamok listájának alsó harmadában található az átlagos termőföldárak tekintetében. A rendelkezésre álló adatok ugyanakor azt mutatták, hogy 2022 és 2023 között a legnagyobb mértékben Horvátországban (21%) emelkedett a szántó ára. 10% feletti volt a drágulás mértéke Szlovákiában (14%), Magyarországon (13%), Bulgáriában (12%) és Észtországban (11%). A tagállamok nagy részében 10%-nál kisebb mértékű volt a drágulás, Svédországban 12%-kal, Írországban 8%-kal csökkent a szántó ára 2022-höz képest.
Hihetetlen, de igaz: ennyibe kerül most egy hektár föld itthon és az EU-ban
Ijesztő, ami a földeken zajlik: pokoli a drágulás, már ennyibe kerül egy hektár
Tovább gyorsult a szántók árának emelkedése
2023-ban a mező- és erdőgazdasági területek ára - az előző két év 9,6%-os, majd 12%-os növekedése után - átlagosan 7,9%-kal volt magasabb a 2022. évinél. Az áremelkedés mértéke a gyümölcsös kivételével minden művelési ágban 10% feletti volt. A szántó átlagára az előző évekhez képest nagyobb ütemben, 11%-kal nőtt 2022-höz képest, a szőlő átlagára 14%-kal, az erdőé 12%-kal, a gyepé 11%-kal, a gyümölcsösöké viszont csak 1,2%-kal volt magasabb. Egy hektár szántó átlagosan 2,3 millió forintba került. A legdrágább művelési ágak, a szőlő és a gyümölcsös egy-egy hektárjáért 3,0-3,4 millió forintot kellett fizetni. E két művelési ág esetében az árat a földterületen lévő ültetvény értéke is befolyásolja. A gyep és az erdő hektáronkénti átlagára 1,2 millió forint volt 2023-ban.
Itt az igazság: ennyiért árulják most a termőföldeket Magyarországon
A legtöbb termőföldet Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében forgalmazták
2023-ban 9 vármegyében nőtt az értékesített terület nagysága az előző évhez viszonyítva, leginkább Fejér (+68%), Jász-Nagykun-Szolnok (+52%), Békés (+39%) és Baranya (+38%) vármegyékben. Ezzel szemben Zala, Borsod-Abaúj-Zemplén és Tolna vármegyékben a 10%-ot is meghaladta a termőföldforgalom csökkenésének mértéke.
A legtöbb termőföldet, 6200 hektárt Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében forgalmazták, ezután 6100 hektárral Bács-Kiskun és 5900 hektárral Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye következett, a többi vármegyében azonban 5000 hektár alatt maradt a termőföldforgalom 2023-ban. Az értékesítés volumenének a vármegye teljes mező- és erdőgazdasági hasznosítású területéhez viszonyított aránya 2023-ban Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében volt a legmagasabb, 1,5%. Baranya és Komárom-Esztergom vármegyében a mező- és erdőgazdasági hasznosítású területeknek mindössze 0,6%-a cserélt gazdát.
A számok nem hazudnak: egyre kevesebb ilyen földterület van itthon
De mit lehet elmondani az értékesített területekről a művelési ágak szerinti megoszlás alapján? A KSH elemzéséből kiderült, hogy
- minden vármegyében a szántó volt a meghatározó, amelyből Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében adták el a legtöbbet (5400 hektár);
- Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében értékesítették a legtöbb erdőt (1400 hektár);
- a gyep forgalma Bács-Kiskun vármegyében volt a legnagyobb (800 hektár), annak ellenére, hogy itt 22%-kal kevesebbet értékesítettek, mint az előző évben;
- a legtöbb szőlő Bács-Kiskun (400 hektár), a legtöbb gyümölcsös Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében cserélt gazdát (400 hektár).
A vármegyék felében több, mint 10%-kal drágultak a szántók
Az értékesített szántók átlagára 2023-ban, vármegyei összehasonlításban Hajdú-Bihar, Békés és Tolna vármegyében volt a legmagasabb (2,8-2,9 millió forint/hektár). A legalacsonyabb átlagárak (1,3-1,6 millió forint/hektár) pedig Nógrád, Zala, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben voltak megfigyelhetők, míg
a többi vármegyében 1,8-2,7 millió forint/hektár között alakultak.
A vármegyei átlagárakat az adott évben forgalomba kerülő földek ára határozza meg. A föld minőségétől és egyéb tényezőktől függően nemcsak a vármegyék között, hanem a vármegyéken belül is nagyok az árkülönbségek. A járási szántóátlagárak Veszprém, Hajdú-Bihar és Pest vármegyében szóródtak a leginkább: ezekben a vármegyékben több, mint 2,5 millió forint volt a különbség a legolcsóbb és legdrágább járás szántóátlagára között. A legmagasabb járási szántóátlagár Veszprém vármegyében volt a Balatonfüredi járásban, 4,9 millió forint/hektár. A Hajdú-Bihar vármegyei Hajdúszoboszlói és Debreceni járásban, valamint a Pest vármegyei Pilisvörösvári és Dunakeszi járásban is 4 millió forint/hektár feletti átlagáron keltek el a szántók.
A KSH emellett az úgynevezett mikrokörzetek szerinti felosztást is számon tartja. Mint írták, a mikrokörzetek a mezőgazdasági tájkörzetrendszer legalsó szintjét képezik, a vármegyén belül a természeti adottságok, döntően a föld termőképessége alapján körülhatárolt, e szempontok szerint viszonylag homogén területi egységek.
Az ország egész területét lefedő 82 mikrokörzet közül 2023-ban is a Hajdú-Bihar vármegyei Hajdúság nagyon jó adottságú szántóinak az átlagára volt a legmagasabb (3,7 millió forint/hektár), ettől jóval elmaradtak ugyanebben a vármegyében a rosszabb adottságú Tiszamellék, Bihar-Sárrét, Nyírség-Erdőspuszták szántóinak átlagárai (1,6-2,2 millió forint/hektár). Békés vármegyében 1,7 millió, Pest vármegyében 1,4 millió forinttal több volt a jobb adottságú tájkörzetek (Békési síkság, Pilis-budai hegyvidék) szántóinak átlagára, mint a gyengébb adottságúaké (Szeghalomi körzet, Jászság Pest vármegyei része). Két tájkörzetben, a Mátra-Bükk északi vidékén és Észak-Borsodban nem érte el az 1 millió forintot a szántó hektáronkénti átlagára.
A legjobb, 28 aranykorona/hektár feletti átlagos földminőséggel bíró mikrokörzetekben elérte a 3 millió forint/hektárt a szántó átlagára 2023-ban. A 14,1 és 17,0 aranykorona/hektár közötti átlagos földminőségű mikrokörzetekben volt a legmagasabb, 18%-os a szántó átlagárának emelkedése. A 23,1 és 28,0 aranykorona/hektár közötti átlagos földminőségű mikrokörzetekben 14%-os, a 14 aranykorona/hektár vagy annál gyengébb földminőségű mikrokörzetekben 10%-os volt a drágulás mértéke.
2023-ban a szántó átlagára mindegyik vármegyében emelkedett, a vármegyék felében több mint 10%-kal. A drágulás mértéke Pest vármegyében volt a legnagyobb, 22%. Veszprém, Nógrád, Tolna, Borsod-Abaúj-Zemplén és Bács-Kiskun vármegyében viszont nem érte el az 5,0%-ot a szántó átlagárának emelkedése.
Az előző évi 17%-os csökkenéssel szemben, 2023-ban a szántó értékesítési volumenének és árának együttes változása 33%-kal magasabb forgalmi értéket eredményezett, mint az előző évben. A szántóföldforgalom értékéből Békés (13%), Jász-Nagykun-Szolnok (12%) és Bács-Kiskun vármegye (8,3%) részesedett a legnagyobb arányban.
Az MBH Jelzálogbank idei elemzése arra is azt mutatta, hogy kétmillió forint fölé emelkedett a szántóföldek hektáronkénti átlagára tavaly, noha az ország különböző régióiban változatosan alakultak, Közép- és Észak-Magyarországon csökkentek, a többi régióban emelkedtek az árak. Igaz, az MBH becslései alapján a szántók átlagára éves összevetésben 7,1%-kal nőtt, ami ugyan elmaradt a 2022-ben mért 10%-tól, viszont meghaladta a 2019 és 2021 közötti értékeket.
Hihetetlen, de igaz: ennyit kell most fizetni egy hektár földért itthon
11%-kal emelkedett a gyepek átlagára
A gyep művelési ágba tartozó területek átlagosan 1,2 millió forintba kerültek 2023-ban, ami 11%-os drágulást jelent 2022-höz képest. Az átlagár a gyepeknél Pest régióban volt a legmagasabb (1,9 millió forint/hektár),
Észak-Magyarországon pedig a legalacsonyabb (934 ezer forint/hektár). A KSH adataiból az is látszott, hogy a Dél-Dunántúlon (24%) és a Dél-Alföldön (10%) nőtt a leginkább 2022-höz képest.
Hihetetlen, de igaz: ennyit kell most fizetni egy hektár földért Magyarországon
Lelassult a bérleti díjak emelkedése
2023-ban az egyes művelési ágak közül 52%-kal a szántó esetében volt a legmagasabb a bérelt területek aránya. A gyepterületek 39%-át, a gyümölcsösök 24%-át, míg a szőlők 22%-át használják bérlők. A bérelt mező- és erdőgazdasági területek aránya Jász-Nagykun-Szolnok (51%), Tolna (47%) és Békés vármegyében (47%) volt a legmagasabb 2023-ban.
A termőföldárakkal ellentétben a földbérleti díjak emelkedése jelentősen lelassult 2023-ban. A szántó művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja - az előző két év 13%-os és 12%-os növekedése után - átlagosan 1,4%-kal volt magasabb a 2022. évinél: országosan egy hektár szántó átlagos éves bérleti díja 82 700 forint volt. A gyep bérleti díja 3,9%-kal, az erdőé 2,5%-kal, a szőlőé 1,5%-kal, a gyümölcsösé 0,2%-kal nőtt 2022-höz képest. Az előző évekhez mérten a jóval szerényebb bérleti díj emelkedés hátterében több ok is meghúzódhat. Egyrészt a szerződések egy részében a bérleti díjat a gabonapiaci árak változásához kötik: 2023-ban a búza felvásárlási átlagára 52%-kal, a kukoricáé 36%-kal csökkent az előző évhez képest, ami az így megkötött bérleti szerződések esetében alacsonyabb bérleti díjat eredményezett. Másrészt a forint/euró átváltási árfolyam csökkenése miatt 2023-ban alacsonyabb bérleti díjat fizettek azok a gazdák is, akik a bérleti szerződésük szerint a mindenkori területalapú támogatás mértékét fizetik évről-évre a bérbeadónak. A kieső bevételek mellett az emelkedő inputárak is megnehezíthették a földbérleti díjak kigazdálkodását.
Több vármegyében is csökkent a szántó bérleti díja
2023-ban a vármegyék felében nem érte el az 1%-ot a szántók átlagos éves bérleti díjának emelkedése. Az emelkedés mértéke Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében volt a legnagyobb, 5,7%, míg Heves, Veszprém és Zala vármegyében csökkent leginkább a szántók átlagos éves bérleti díja. A csökkenés Heves vármegyében 4,9%-os, Veszprémben 4,5%-os, Zalában pedig 3,8%-os volt.
A szántók átlagos éves bérleti díja hektáronként 106,5 ezer forinttal Hajdú-Bihar megyében volt a legmagasabb, ezt követte Tolna 103,7 ezer forinttal és Békés 96 ezer forinttal. A bérleti díj hektáronként 51 ezer forinttal Nógrád, 61,3 ezer forinttal Pest és 63,3 ezer forinttal Heves vármegyékben a legalacsonyabb.
A szántó bérleti díjának emelkedése elmaradt a vételár emelkedésének mértékétől, ezért az átlagos éves bérleti díjnak az átlagárhoz viszonyított aránya 0,4 százalékponttal csökkent az előző évihez képest, így 3,6% volt 2023-ban. Vármegyei szinten 2,7 és 4,5% között szóródott a szántó átlagos éves bérleti díjának a vételi árhoz viszonyított aránya 2023-ban. Ez tavaly Somogy vármegyében volt a legmagasabb, ahol a viszonylag magas bérleti díj alacsonyabb szántóárral párosult.
