Ez a hal lett a magyar vizek sztárja 2024-ben: már nem a ponty a befutó?

Ez a hal lett a magyar vizek sztárja 2024-ben: már nem a ponty a befutó?

agrarszektor.hu
A 2024-es évben jelentős kihívásokkal küzdöttek az extenzív tógazdaságok Magyarországon, amelyek a természeti, gazdasági és szabályozási környezetből adódtak. A klímaváltozás számos kihívást, de lehetőségeket is tartogatott, és fog tartogatni az extenzív tógazdasági haltermelők számára. Az alkalmazkodás kulcsa a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok bevezetése, az innováció és az ökológiai értékek megőrzése. Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) elnöke az év értékelésekor nemcsak a klímaváltozás hatásaira tért ki, hanem a 2024-es termelési eredmények alakulására, a piaci helyzetre, s a támogatáspolitikára is.

Németh István szerint az ágazat sok problémával küzdött tavaly, kezdve az időjárással, mivel a tógazdasági haltermelés erősen kitett az időjárás körülményeinek, elemeinek. A szakember emlékeztetett, hogy 2024-ben a csapadékban viszonylag bő tél után hűvös tavasz következett, ami nem segítette a halállományok gyors és megszokott fejlődését - olvasható a MÁSZ oldalán. A nyári időszakban a Dunántúlon komoly aszály alakult ki, és a völgyzárógátas tavakban radikálisan csökkent a víz mennyisége, amit a hőség és az aszályos időszak tovább súlyosbított, hiszen nemcsak a víz mennyisége csökkent tovább, hanem a halak oxigénellátása sem volt zavartalan - idézte fel a MA-HAL elnöke, hozzátéve, hogy a gyors párolgás, amely naponta akár 2-3 centiméter vízveszteséget is okozott, jelentős mértékben rontotta a halak életfeltételeit.

Ezen körülmények miatt néhány helyen kényszerhalászatra volt szükség, és a halak anyagcseréje sem optimális körülmények között zajlott, ami befolyásolta a növekedésüket. A nagy melegben tetőzte a bajt, hogy a magas vízhőmérsékletben nagyon gyors volt a halak anyagcseréje, ennek következtében a testtömeg-gyarapodás alacsonyabb volt az elvártnál

- mondta el Németh István.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az év legnagyobb vesztese a csuka volt

A decemberi lehalászások során a MA-HAL azt tapasztalta, hogy közepes terméskilátással lehet számolni a 2024-es évre. A ragadozó halak közül a csuka nagyon megszenvedte a meleget, a süllő viszont - már ahol a gazdák meg tudták védeni a kormoránok kártételétől - szépen fejlődött. Pontyból közepes terméseredménnyel zárta az évet az ágazat.

A karácsonyi szezon felpörgésében bíztak a termelők

Németh István beszélt arról is, hogy zsugorodik a hazai piac. A horgász szervezetek az éves szokásos, mintegy 5-5,5 ezer tonna halat vették meg a MA-HAL-tól, azonban a kiskereskedelmi forgalomban egyre csökken a hal iránti igény. A szervezet elnöke ugyanakkor remélte, hogy karácsonykor 2023-hoz hasonlóan fog alakulni a hazai forgalom. Ami az árakat illette, a haltermelők a tavalyi áron értékesítették a termékeiket, s ezzel is ösztönözve a fogyasztókat arra, hogy a hazai, jó minőségű halat, haltermékeket vásárolják. A nyári piac még kielégítő volt, ekkor még el tudtak adni, igaz olcsóbban, mint tavaly. Azonban az őszi halászatok megkezdésével jelentősen csökkent az érdeklődés, elsősorban a ponty és a busa iránt, míg a horgászoknál jó piaca volt a keszegnek, a süllőnek, a csukának.

Azt azonban még meg kell említeni, hogy miközben mi, haltermelők nem emeljük az árainkat, addig a kiskereskedelemben - ezt az árfigyelő rendszerünk is bizonyítja - 100%-kal magasabban értékesítik a termékeinket. Óriási a szakadék az átadási és az értékesítési ár között. Persze, megértjük a kereskedelmet is, mert nekik is jelentősen nőtt az önköltségi szintjük

- mondta el Németh István.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?