Magyarországon komoly hagyománya és kultúrája van a víziszárnyas-tartásnak. Nagy István kiemelte, a jó minőségű takarmányon, szigorúan ellenőrzött feltételek között tartott hazai libából és kacsából készült termékek magas biológiai értékkel bírnak, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdagok, s a táplálkozásban betöltött szerepük megkérdőjelezhetetlen. Szervesen illeszkednek a magyar konyhába, gasztronómiánk nélkülözhetetlen alapanyagai, de az egészséges élethez is szükségesek, fogyasztásukkal pedig hozzájárulunk 3-4000 víziszárnyas-tenyésztéssel foglalkozó család megélhetéséhez - írja közleményében az Agrárminisztérium.

Keserű év vár ránk, ha most nem figyelünk erre

A hagyomány szerint egy évig éhezik az, aki Márton napján nem eszik libát és nem iszik újbort.

A libatermékek iránti kereslet hazánkban elsősorban néhány ünnephez, a karácsonyhoz, a húsvéthoz és a Márton-naphoz köthető, a Márton-napi liba fogyasztása pedig egybeesik az elkészült újbor ünnepével is. Fogyasztásunk jelentős része a vendéglátáson keresztül történik. Egy ember egy évben átlagosan csaknem 1 kilogramm (0,7 kg) libahúst eszik, amelynek növelése érdekében a tárca az elmúlt években több fogyasztásösztönző programot is támogatott. Az agrártámogatás keretrendszerét jelentő „KAP Stratégiai Tervben” fenntartjuk az állattenyésztés kiemelt támogatását, a baromfiágazat és alágazatainak fejlesztéséhez biztosítjuk a forrásokat – közölte Nagy István.

Padlón az árak és a kereslet – bajban a víziszárnyas ágazat

A kedvezőtlen piaci viszonyokat súlyosbítja a nagyarányú kínai importdömping.

Mindezek mellett a minisztérium a kacsa- és libatartók sikeres működéséhez szükséges szakmai és jogi keretrendszert is megerősíti, amely lehetővé teszi az eredményesebb együttműködést és a kölcsönös előnyökkel járó partneri viszonyok megerősítését. A jövő év elején hatályba lépő törvénymódosítással olyan új szabályozási elemek lépnek életbe, amelyek megerősítik a termelők helyzetét az élelmiszerláncban és elősegítik mind a termelők egymás közötti, mind a termelők és a felvásárlók közötti együttműködést. A miniszter tájékoztatott arról is, hogy a baromfiszektor erősen exportorientált ágazat, nagyban hozzájárul a külkereskedelmi mérleg javításához. A hazai fogyasztáson túl jelentős export árualap is képződik, a baromfihús adja a húsfélék exportárbevételének több mint felét. Az exportorientált ágazat fő célpiacai továbbra is a nyugat-európai uniós tagállamok, elsősorban Franciaország és Németország tartozik a legnagyobb vásárlók közé – tette hozzá.