A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kiadványából kiderült, hogy a hazai folyadéktej-fogyasztási igények gyakorlatilag teljes egészében magyar alapanyagból biztosítottak. Ez, figyelembe véve a korábbi, részben az áfa kijátszását célzó importdömping jelenlétét, mindenképpen komoly eredmény az ágazat számára. A magyar gazdaságok nyerstej-kibocsátása ráadásul közel 20%-kal növekedett az elmúlt 10 évben. Mint írják, a gazdaságok száma 15 százalékkal csökkent, ugyanennyivel nőtt a telepenkénti átlag tehénlétszám. Az egy tehénre jutó fajlagos hozam (fejési átlag) 25 százalékkal emelkedett. A termelés koncentrálódik és egyre hatékonyabbá válik, de ez sajnos a kis és közepes telepek csökkenését is jelenti egyben. A közel 2 milliárd kg nyerstejből közel 1,6 milliárdot dolgoznak fel a hazai vállalatok, a maradék mennyiség exportra kerül.
Kihívás előtt a tejágazat: reagálniuk kell a fogyasztói igények változására
Magyar a túró, a tejföl és a kefir is itthon, a joghurt viszont nem
A magyar boltokban túlnyomórészt magyar túróval, tejföllel vagy éppen kefirrel találkozhatunk, ez azonban már nem mondható el a joghurtról: a hazai üzemeben gyártott joghurtok csak töredékét fedezik a belföldi szükségleteknek. Ahogyan lapunk korábban megírta, nagy lehetőség rejlik a gyümölcsjoghurtokban Magyarországon, mivel jelenleg több száz vagy akár ezer kilométeres távolságból érkező importtermékek vannak fölényben, a piaci arányuk meghaladja a 80%-ot. Általában elmondható, hogy a nagy hozzáadott értékű, magasan feldolgozott, jó brandértékkel rendelkező tejtermékek hiányoznak a hazai tejfeldolgozás szortimentjéből.
A juh és a kecske nyerstej termelése csökken az állatállomány változása miatt. Tejanalógok megjelenése és terjedése negatív hatást gyakorol a tejtermékek piaci pozíciójára, az Európai Unióban 5-6 százalék, míg Magyarországon 3-5 százalék körüli a piacvesztés. A hazai sajtgyártás is változásokon megy keresztül: maga a sajtgyártás kapacitása növekszik itthon, viszont leginkább a rövid érlelésű sajtok területén történnek fejlesztések. Ami pedig a bio és öko termékeket illeti, továbbra is az alacsony piaci arány jellemzi az ágazatot.
Ez a helyzet valójában a bioélelmiszerekkel: erről sokan nem is tudnak
Nincs mese, fejleszteni kell
Az már egyértelmű vált, hogy a magyar mezőgazdaságot és az élelmiszeripart fejleszteni kell, hiszen komoly lemaradásban vagyunk a versenytársakhoz képest. Ez igaz a tejtermékek esetében is: elengedhetetlen a hazai tejtermékek gyártásának fejlesztése, új termékek gyártásba illesztése, különösen a hosszabb érlelési idejű sajtok előállításának ösztönzése - akár célzott forgóeszköz-növekmény finanszírozási programokkal is - valamint a desszert termékek kínálatának bővítése és a termelés fokozása.
Az Agrárszektor is beszámolt korábban arról, hogy Magyarország tejágazata - beleértve a tejtermelést és a tejfeldolgozást - mindössze 1-1,5%-a az uniós piacnak. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető-igazgatója, Harcz Zoltán elmondása szerint körülbelül minden második kilogramm Magyarországon polcra került sajt import, a vajaknál pedig 60-70 százalékos az import aránya.
Az alap tejtermékek gyártása mellett kialakításra kerülő, magasabb minőséget képviselő sajtok és ízesített joghurtok nyerstej minőségi igényét is közvetíteni kell a gazdálkodók felé. Ennek érdekében célszerű fontolóra venni akár a tejhozam csökkenését eredményező, de jobb beltartalmi értékkel rendelkező nyerstej termelését is, hogy a végtermékek igényei alapján történjen az állatállomány és a takarmányozás kiválasztása és ennek megfelelően a tejtermelés átalakítása
- írja a NAK kiadványában.
Álhírek terjednek a tejtermékekről: így küzdene az ágazat ellenük
Rengeteg támogatást kaphat a magyar élelmiszeripar
A fejlesztési igény tehát jelen van az ágazatban, erre pedig a Vidékfejlesztési Program lehet az elsődleges válasz. 2022-ben több, mint 1000 milliárd forintot fizettek ki agrár-és vidékfejlesztési támogatásokra Magyarországon. Az élelmiszeripari vállalkozásokat 36,4 milliárd forinttal támogatták, túlnyomó részt a Vidékfejlesztési program forrásaiból. A kifizetések 67,4 százaléka hazai, 32,6 százaléka uniós költségvetésből teljesül. Feldman Zsolt, Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára nemrégiben közölte, hogy 2023 második felében készül el az új vidékfejlesztési pályázati felhívások kapcsán a menetrend és az első pályázati lehetőségek 2023 végén, illetve 2024 elején várhatóak.
Idén rekordszámú kifizetésre készül az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési Programból finanszírozott beruházási projektekhez kapcsolódóan. Az első pályázati lehetőségek az idei év végén, illetve 2024 elején várhatóak. Mindez igazodik az év második felére várhatóan kedvezőbbé váló finanszírozási környezet újranyíló lehetőségeihez, ami erősíteni fogja az új mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházások megvalósítási szándékát és lehetővé teszi az ezekre szánt 1500 milliárd forintnyi fejlesztési forrás optimális felhasználását.
