Timár Gábor, az MTA doktora hangsúlyozta az előrejelzések bizonytalanságainak fontosságát. Kiemelte, hogy a vulkánkitörések, földrengések és szélsőséges időjárási jelenségek pontos előrejelzése hosszú távon rendkívül nehéz feladat. A szakember rámutatott, hogy a meteorológiai és geofizikai modellek bizonytalanságát több tényező is befolyásolja, köztük a nem teljesen lefedett tér- és időbeli adatok, valamint a folyamatok nem lineáris jellege.

A nem linearitás belevisz egy olyan kaotikus kimenetet a rendszerbe, amelyet akkor tudok jobban kezelni, ha vagy csak rövid időre akarok előre látni, vagy minél több ismeretem van a térről, de a bizonytalanság még akkor is mindig ott van ebben

- magyarázta Timár. A geofizikus kitért a közelmúltbeli Boris ciklon előrejelzésére is, amely bár majdnem pontos volt, a vártnál északabbra zúduló eső végül enyhébb következményekkel járt Magyarországon. Timár megjegyezte, hogy már kis hőmérséklet-emelkedés is jelentős párolgási eseményeket válthat ki a Földközi-tengerből, amelyek áradásokat okozhatnak régiónkban.

Pongrácz Rita meteorológus előadásában a következő évtizedekre vonatkozó tendenciákat mutatta be, amelyek összességében nem festenek kedvező képet a Kárpát-medencére nézve. A szakember által bemutatott adatok szerint a fagyos napok száma jelentősen csökkenni fog, míg a vegetációs időszak kezdete hetekkel előrébb tolódik.

Hangsúlyozni kell, hogy bár sokszor az évszázad végére mutatnak jelentős különbségeket a kedvezőbb és kedvezőtlenebb forgatókönyvek, az a most következő néhány évben dől el, hogy melyik fog bekövetkezni

- figyelmeztetett Pongrácz. A meteorológus rámutatott néhány pozitív következményre is, például az ónos eső előfordulásának várható csökkenésére. Ugyanakkor aggasztó tendenciákat vázolt fel a hőhullámok intenzitásával és gyakoriságával kapcsolatban. A pesszimistább forgatókönyv szerint az évi átlagos öt hőhullámból akár huszonöt is lehet az évszázad végére. Az aszállyal kapcsolatos előrejelzések különösen aggasztóak Magyarország számára. Pongrácz Rita elmondta, hogy az aszályos évek gyakorisága növekedni fog, és a pesszimistább forgatókönyv szerint az évszázad végére az egész országot érinthetik a súlyos aszályok.

Összességében az előadások rávilágítottak arra, hogy bár a klímaváltozás néhány pozitív hatással is járhat, a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá válása és az aszály fenyegetése komoly kihívások elé állítja Magyarországot a következő évtizedekben.