2025-ben elég nagy tételben lehet fogadni arra, hogy biztosan lesz elsőfokú és másodfokú hőségriadó Magyarországon
- fogalmazott a Portfolio Agrárszektor 2024 Konferencián Németh Lajos meteorológus, a Karintia Kft. klímatanácsadója. A szakember kiemelte, hogy bár a modern technológiai eszközök - például műholdak, időjárási radarok és fejlett számítástechnikai rendszerek - jelentősen növelték az időjárás-előrejelzés pontosságát, még mindig vannak komoly korlátai. Az egyik legnagyobb kihívás, hogy nem rendelkezünk teljes körű ismeretekkel a légkör kiindulási állapotáról. Ez az információhiány gátolja az előrejelzési modellek pontosságát, és így a prognózisok is csak bizonyos mértékig megbízhatók. Mint fogalmazott:
Nem tudjuk 100 százalékosan megvizsgálni a légkört, nem tudjuk száz százalékosan a kiinduló állapotokat.
A szakértő emellett úgy véli, a felmelegedés tagadhatatlan. Az éghajlatváltozás is hozzájárul a kihívásokhoz: a szélsőséges időjárási események, például a hőségriadók gyakorisága és intenzitása növekszik, ennek megfelelően a következő években is számíthatunk hőhullámokra.
Kovács Attila, a Hungaromet Nonprofit Zrt. meteorológusa elmondta, az elmúlt években egyre inkább azt láthatjuk, hogy korábban ritkábbnak számító események, mint az aszály, a belvíz, az intenzív árvizek az extrém hőségriadók mára szinte évről évre ismétlődővé váltak. Régen is voltak szélsőséges időjárási jelenségek, de a jelenlegi helyzetben szinte menetrendszerűek a problémák: tavasszal belvíz, nyáron aszály, vagy akár fagykár és hőhullámok, amelyekkel folyamatosan szembesülünk.
Az extrém időjárás, a hatalmas árvizek, az aszály és a hőségriadók most már teljesen hozzátartoznak az éghajlatunkhoz
- vélekedett. Hozzátette:
A szélsőségek mindig is jellemezték az éghajlatunkat, volt olyan az 1800-as években május végén, hogy olyan fagy és hó volt, hogy elvitte a nyári terméseket, de a kalászosokat is nagy kár érte. 1863-ban olyan aszály volt, hogy gyakorlatilag semmi nem termett.
A szakember szerint várható, hogy a jövőben a szélsőségek, az extrém időjárási viszonyok egyre sűrűbben fognak bekövetkezni. A hőmérséklet emelkedik, a föld légkörében egyre több a nedvesség, emiatt több csapadék is hullik, amely a rendkívüli áradásokhoz vezet.
Jelentősek a tavaszi fagykárok
Az enyhe telek és az évszakok hagyományos ritmusának megváltozása komoly kihívásokat okoz mind az emberi élet, mind a természet számára. Németh Lajos kiemelte, „nincs tél”, hiszen a téli hónapok hőmérséklete lényegesen magasabb az elmúlt évtizedek átlagához képest, és a havazás is egyre ritkább. Ezt a helyzetet példázza, hogy
az idei február olyan középhőmérséklettel bírt, ami általában a márciusi szokott lenni.
Ez az enyhe időjárás hatással van a növények és gyümölcsfák élettevékenységére is, amelyek nem tudnak mély nyugalmi állapotba kerülni a tél folyamán. A korai rügyezés és virágzás veszélyessé válik, mert a „vidám színkép” után gyakran érkezik hirtelen hideghullám, amely károsítja a növényeket. A meteorológus szerint a hagyományos magyar időjárás, ahol a tél havas, hideg, a tavasz fokozatosan érkezik, és az évszakok jól elkülönülnek, mára nosztalgiává vált. A megváltozott időjárási minták kihívások elé állítják mind a mezőgazdaságot, mind az embereket, akik évezredeken át ehhez a négy évszakhoz szoktak hozzá.
Az országban a csapadék eloszlása is szelésőségessé vált napjainkra. A Dunántúl északnyugati része viszonylag kielégítő mennyiségű esőt kap, míg a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön már jelentős eltérések figyelhetők meg, sőt, az utóbbi terület egyre inkább kiszáradásnak van kitéve.
Kocsis Áron, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara jégkármérséklő rendszer üzemeltetési igazgatója ismertette, hogy a nyugatról érkező csapadék szinte megszűnt, idén csak egy jutott el hazánkig. Minden más csapadék az adriai térségből érkezett, ezért alakultak ki a csapadékeloszlási kilengések. A Dél-Alföldre a Balkánon keresztül jutó csapadékok tudnának esőt hozni, de ha megnézzük Szerbia és Bosznia területeit, ott mindig előbb alakulnak ki az aszályok, amik súlyosabbak is. Ezért érzik úgy Csongrád-Csanád és Békés megyékben, hogy mire odaérne az eső, addigra elfogy vagy éppen elkanyarodik.
Változó tendenciák
Gulyás Levente, a Magyar Államkincstár főosztályvezetője elmondta, hogy a tendenciák és a trendek egyre kiszámíthatatlanabbak, az időjárási kockázatok kezelésére és beárazására egyre nagyobb szükség van a mezőgazdasági szereplők számára, miközben az állami és uniós támogatások rendszere folyamatosan fejlődik. A gazdálkodóknak már nemcsak a piaci alapú biztosításokra kell támaszkodniuk, hanem szabályozott támogatási programok is rendelkezésre állnak, amelyek kiegészítik a piaci lehetőségeket.
Egy olyan rendszerről van szó, amely a kockázatok mérséklését célozza meg, nemcsak a gazdák befizetéseire, hanem különféle támogatásokra és más pénzeszközökre támaszkodik
- mondta el a főosztályvezető. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a mezőgazdasági szereplők nagyobb biztonságban érezzék magukat, különösen az egyre kiszámíthatatlanabb időjárási viszonyok mellett. A gazdálkodók könnyebben hozzáférhetnek a kockázatkezelési eszközökhöz, és hosszú távon egyre többen veszik igénybe ezeket az opciókat.
Csökkent a jégkárok mértéke
Egy szupercella végigvonulása során olyan intenzív energia halmozódik fel a légkörben, amit a jégkármérséklés technológiai eszközei sem tudnak teljesen kivédeni
- fogalmazott Németh Lajos. Hozzátétte, hogy bár nem csodafegyver, a jégkármérséklő rendszer jelentős mértékben képes enyhíteni a károkat.
Az UV-sugárzás jelentős károkat okoz
Az UV-sugárzás brutális károkat okoz az ültetvényeken. A szakértők elmondták, hogy a növények nem tudnak megfelelő mennyiségben párologtatni, nem tudják magukat megfelelően hűteni, emellett pedig ezekben a száraz időszakokban nem is jutnak elegendő nedvességhez, így az UV sugarak még jelentősebb károkat okoznak az állományokban.
A kerekasztal beszélgetés résztvevői úgy látják, a mezőgazdaságban véget ért az a korszak, amikor rutinból lehetett tervezni, mert a megszokott időjárási minták már nem érvényesek.
A gazdáknak új stratégiákat kell kidolgozniuk, hogy minimalizálják a kockázatokat, például biztosításokkal, technológiai fejlesztésekkel és az éghajlathoz való alkalmazkodás módszereivel. A cél az, hogy a termelők megfelelő rugalmassággal készüljenek fel a változó környezet kihívásaira. Az éghajlatváltozás jelentős kihívás elé állítja a mezőgazdaságot, és csak a tudatos, hosszú távú tervezés, valamint az alkalmazkodás biztosíthatja a fenntarthatóságot.
A Portfolio Agrárszektor 2024 Konferenciáról eddig megjelent cikkeink:
