A 2021-es évben az egyre szélsőségesebbé váló időjárás, a járványok, az elszálló inputárak és a kiszámíthatatlan terményárak jellemezték a magyar mezőgazaságot. Emellett az új Közös Agrárpolitika magyar stratégiai tervének elfogadásával kapcsolatos várakozások, illetve a jövőben várható trendek és körülmények latolgatása is sokat követelt az ágazat szereplőitől. A szakértők akkor úgy látták, hogy a következő időszak beruházásainak, fejlesztéseinek sorsdöntő hatása lesz a magyar agráriumra, éppen ezért kiemelten fontosnak tartották, hogy az ágazat szereplői jó döntéseket hozzanak, és erősítsék a versenyképességüket, nemcsak a hazai, de a nemzetközi piacokon is.
Beköszöntött a bizonytalanság kora: súlyos kihívások az agrárium előtt
Komoly neveket díjaztak: ők lettek az agrárium legjobbjai 2022-ben
Az elmúlt időszakban rengeteg kihívás és nehézség sújtotta a magyar agráriumot, kezdve a koronavírussal, a magas takarmány-, műtrágya-, növényvédőszer- és energiaárakkal, nem beszélve a szélsőséges időjárásról, valamint a korábban nem megszokott munkaerőhiányról. Ezt a helyzetet súlyosbította az év elején kirobbant orosz-ukrán háború kirobbanása és a 2022-es évet alapvetően meghatározó történelmi mértékű aszály. Farkas Sándor, az Agrárminiszter miniszterhelyettese ezek mellett az öntözésfejlesztést jelölte még meg, mint olyan kérdéskört, ami sokakat foglalkoztatott Magyarországon. A szakpolitikus szerint ezen a téren óriási késésben volt hazánk, mint fogalmazott "volt egy Tisza-szabályozás az Alföldön az 1800-as években, most ennek a negatív hatásait érezzük, amihez természetesen hozzájárul a kevés csapadék ami lehullt az elmúlt években. Ma már olyan mélyen van a nedvesség a talajban, hogy a növények gyökere nem éri el." Farkas Sándor szerint fontos volt, hogy vízgazdálkodásról beszéljenek az Alföld területén, szerinte elkerülhetetlen lenne azoknak a vízi létesítményeknek a létrehozása, amelyekkel megfelelő módon vissza lehet tartani azokat a vízmennyiségeket, amelyek a Kárpát-medencébe befolynak. Ezt el kell kezdeni, és akkor lehet a következő 10-15 évben normalizálni a mai talajvízszint csökkenést - mondta ki az Agrárminisztérium miniszterhelyettese, aki arról is beszélt, hogy 2023 után a vidékfejlesztési támogatások között meghatározóak lesznek azok a támogatási formák, amelyek segíteni hivatottak a mezőgazdasági termelők alkalmazkodását a körülményekhez.
Farkas Sándor: tragédia, régen elkéstünk az öntözés fejlesztésével
Nem lesz élelmiszerhiány, de az árstopoknak menniük kell
A következő időszakban nem várható élelmiszerhiány Magyarországon, de nőni fog a kereslet a gyengébb minőségű élelmiszerek iránt - mondta el Csányi Attila, a Bonafarm Csoport vezérigazgatója, aki szerint az élelmiszerárstopok kivezetésére már 2023 első negyedévének végére sor kerülhet, és a következő évek nagy feladata az öntözött területek növelése, az állattartó telepek fejlesztése és a Közös Agrárpolitikának való megfelelés kell, hogy legyen. A szakember beszélt arról is, hogy csak az alapanyagárak emelkedése, az energia árának elszállása és a bérköltségek növekedése 18-19%-kal növelte az inflációt idén, ehhez jöttek még a háborúhoz köthető tényezők, az árfolyamcsökkenések és a különféle adók, ugyanakkor nem lehet minden áremelkedést a kormányzati intézkedések és a szomszédban zajló háború rovására írni, és mivel az infláció jó része alapanyagfüggő volt, vagyis ha az alapanyagok terén jelentős drágulás történt, akkor annak mindenhol érezhető volt a hatása.
A takarmányozás terén azt lehetett látni, hogy a növénytermesztés költségei beépülnek az árakba, így ezen a téren valószínűleg már nem várható újabb áremelkedés. Csányi Attila elmondta, hogy az áremelkedések nagy vesztese a sertés lehetett, ahol egy 30%-os áremelkedésre volna szükség, de nincs kilátás ekkorára. A tejágazatban 5-15%-os áremelkedésre számítottak, egy rövid távú emelkedés után az év második felében korrekció várható, a baromfinál pedig várhatóan januárban fognak tetőzni az árak, aztán pedig stagnálásra, vagy visszaesésre lehet számítani.
A Bonafarm Csoport vezetője beszélt arról is, hogy minél előbb ki kell vezetni az ársapkákat, mert azok fenntarthatatlanok, és bár nem tartotta valószínűnek, hogy élelmiszerhiányos állapot alakulna ki, úgy fogalmazott, hogy kormányzatnak a következő években oda kell figyelnie, hogy az élelmiszeriparban a támogatásokat a kereslet alapján, célprojektekre használják fel, a növénytermesztés és a növényvédelem és az állattartás terén pedig a Közös Agrárpolitikában foglaltaknak megfelelve járjanak el.
Csányi Attila: hiány nem lesz, de nőhet a kereslet a gyengébb minőségű élelmiszerek iránt
El kell fogadni, hogy a klímaváltozás a mindennapjaink része lesz
A 2022-es történelmi méretű aszály is rávilágított arra, hogy a hazai agrárium szereplőinek is szembesülniük kell a klímaváltozás drasztikus következményeivel. Az is világossá vált, hogy a szélsőséges időjárási tényezők egyre többször és egyre nagyobb mértékben fognak hatást gyakorolni gazdálkodásukra. A klímaváltozás hatásainak körülbelül 80%-át pedig a vízen fogják érezni a magyarok - jelentette ki Áder János, volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány alapítója. A szakember beszélt arról is, hogy az ország három legfontosabb erőforrása a víz, a levegő és a talaj, ám felelőtlen módon szennyezzük őket és nem gazdálkodunk velük felelősen.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) akkori elnöke rámutatott, hogy a viharkárok is folyamatosan növekedni fognak, valamint egyre több úgynevezett szupercellára lehet majd számítani, amik nagyban fokozzák a jégkárok arányát is. A szakember szerint nagyon fontos lenne, hogy a mezőgazdasági kibocsátásokat tekintve a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlyban legyen, egyelőre azonban jócskán előbbi felé billen a mérleg. Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára a pedig kiemelte, hogy nem szabad csak a mezőgazdaság nyakába varrni a klímaváltozást, és nagy veszélynek látta azt, hogy az élelmiszer-előállító réteg elkeskenyedett és sérülékennyé vált.
Áder János: nem gazdálkodunk felelősen, ha nem cselekszünk, baj lehet
Felbolyduló gabonapiacok, hektikus terményárak
A nemzetközi gabonaárindex 2022 márciusában és májusában érte el a csúcspontját, azóta viszont folyamatos csökkenés volt megfigyelhető a gabonaárak terén. A világon több tényező is befolyásolja a nemzetközi gabonaárakat, főleg a február végén kitört orosz-ukrán háború - mondta el Berkes Gábor, a Cargill Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója. A szakember szerint amíg a gabonafolyosó el nem indult, mindenki a készletek beragadásától félt, ugyanakkor a szomszédos országok szállítási infrastruktúrájában fellendülés volt tapasztalható. A gabonaárak emelkedéséhez az energiaárakban tapasztalt meredek ugrás is hozzájárult. Berkes Gábor beszélt arról is, hogy a búzaárak az orosz-ukrán háborúnak és az idei kukoricatermésnek is köszönhetőek.
Makai Szabolcs, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a búza ára egy év alatt 60 ezer forintról 130 ezer forintra ugrott, ugyanakkor a termelési költségek is jelentősen megnövekedtek, a műtrágyák és egyéb inputanyagok ára a többszörösére nőtt, és az üzemanyag is drágább lett. A szakember szerint a következő időszakban a gabonaárakban egy lassú csökkenés várható, ám hirtelen visszaesés nem lesz, mivel az komoly problémákat okozna a növénytermesztésben, mivel a földekben már ott van a drága inputanyag. Makai Szabolcs beszélt arról is, hogy 2022 decemberéig mintegy 850 ezer tonna gabona érkezett Ukrajnából, és ha a következő időszakban a havi 110 ezer tonna tartható lenne, akkor a magyar gabonából jutna importra is. A gabonaárakkal kapcsolatban Ádám János, a Bonafarm Mezőgazdaság vezérigazgatója rámutatott, hogy már az elmúlt években is volt egy jelentősebb áremelkedés: 2021 októberében 137%-kal ugrottak meg az árak, ami másfél év alatt jött létre.
Ádám János elmondta, hogy a gabonaárak megugrása őket, mint állattenyésztő, takarmánygyártó, és harmadik fél felé értékesítő céget, eléggé érzékenyen érintette. Az aflatoxin-szennyezettség azonban komoly problémát jelentett a gabonafélék értékesítésében, nemcsak nálunk, de a környező országokban is.
Felbolydult gabonapiac: mi lesz most az árakkal és a minőséggel Magyarországon?
Behúzta a féket a bankszektor, meglódultak a kamatok
Az orosz-ukrán háború következményeként gyorsan változott az a makrokörnyezet, amely az agrárgazdasági vállalkozások hitelfelvételi és finanszírozási lehetőségeit is döntően meghatározta. A gazdálkodást a vágtató infláció, a látványosan gyengülő forint, a növekedésnek indult hitelkamatok és a megugró költségek között kellett folytatniuk a gazdáknak, az agrárium pénzügyi helyzetét pedig a súlyos aszály is nehezítette. A kormány a rendkívüli helyzet miatt az agráriumban egy évig tartó hitelmoratóriumot léptetett életbe, és az ágazati szereplők kedvezményes hitelekhez is hozzájuthattak. Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a hazai bankszektor az elmúlt 2-3 hónapban satuféket húzott, 20%-os kamatszintek vannak, ami önmagában is egy betonfallal ért fel. Sándorfy András, a Marton Genetics ügyvezető igazgatója rámutatott arra, hogy megkerülhetetlenné vált az, hogy az energiahatékonyságukat növeljék a vállalkozások. Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az agrárvállalkozások pénzügyileg tudatosabbak másoknál.
Lehetőségek az agrárválságban: hogyan juthatnak a gazdák olcsóbb forrásokhoz?
Az ukrán gabona mentette meg a hazai állatállományokat
2022-ben elképesztően extrém körülmények alakultak ki a takarmányozásban, mivel az ágazat szereplőinek nemcsak a költségeik megnövekedéssel, illetve árrobbanással, hanem az aszály miatt soha nem látott áru-, illetve alapanyaghiánnyal is szembesülniük kellett. A november 27-i adatok szerint a háború kitörése óta 12 millió tonna áru hagyta el Ukrajnát, ennek 42%-a kukorica volt, 29%-a búza, 13%-a napraforgó volt - mondta el Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója. A szakember elmondta, hogy 2022 az elmúlt fél évszázad leggyengébb éve volt, mind a termésátlagok, mind a termésmennyiségek terén. Az elmúlt 3 év átlagát megnézve az látható, hogy mintegy 7 millió tonna gabona hiányzik - mondta ki Kulik Zoltán. A Vitafort Zrt. vezérigazgatója beszélt arról is, hogy a hazai sertésállomány 5,2%-kal, a baromfiállomány pedig 12,1%-kal csökkent, ezzel szemben - a KSH adatai alapján - a szarvasmarhaállomány 2,5%-kal nőtt.
Noha az idei év legnagyobb nyertesei a növénytermesztők voltak, a szakértők szerint volt olyan állattenyésztéssel foglalkozó vállalkozás, aki 2022-ben nyereségesnek mondhatta magát. Balassa Gergely, a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. ügyvezetője szerint lesz elég alapanyag, és a magyar takarmányipar el fogja tudni látni az állattenyésztőket. Csitkovics Tibor, az Agrofeed Kft. tulajdonosa pedig arról beszélt, hogy az orosz-ukrán háború megmentette a magyar állattartókat, mert emiatt juthatott el az országba az a gabonamennyiség, amire az ágazat szereplőinek égető szüksége volt. Ha ez a mennyiség elkerülte volna hazánkat, akkor az állományok 30-40%-át le kellett volna vágni. A következő időszak kilátásait illetően a szakértők elmondták, hogy a megnövekedett költségszerkezet és finanszírozás, valamint a bizonytalanságokhoz való alkalmazkodás lesz az, amire mindenkinek válaszokat kell találni.
A következő időszakban mindenki megpróbál majd legalább energia szintjén előrelépni, mert az energiahatékonyság óriási kérdés lett. Szintén probléma lett az, hogy megtorpantak a beruházások és hogy megváltozott a finanszírozás: ami addig 1 milliárdos beruházás volt, az 2 milliárdossá vált, az addigi 2%-os kamat pedig 18%-ra ugrott.
Vallottak a szakértők: 2023-ban véget ér az olcsó pénz korszaka az állattartásban
Mi lesz így a beruházásokkal?
Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára szerint 2023 nyara lesz az, amikor el lehet dönteni, hogy lehet-e újabb pályázati felhívást megjelentetni. A következő időszakban az lesz a legfontosabb, hogy jövő tavasszal, az egységes kérelmek benyújtásakor a pályázók már mindent tudjanak az új rendszerről, az év második felében pedig arra lehet számítani, hogy az Agrárminisztérium a vidékfejlesztési program keretén belül többet fogják megszólítani a gazdákat és a gazdálkodó szervezeteket - mondta el a szakpolitikus. Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke szerint az elmúlt időszak nem volt egyszerű, de aki komolyan meg akarta valósítani a beruházását, annak sikerült is. A szakember szerint fontos volt, hogy ne hagyja az ember az utolsó pillanatra ezeket az igényléseket. Kovács Zoltán MBA rámutatott, hogy az elmúlt időszak pályázatai még a háború előtt lettek kiírva, így nem egy esetben tapasztalták, hogy a pályázó jóval alacsonyabb összeget szánt energetikai fejlesztésre, mint amire most szükség lenne.
Kimondták: senki ne várja, hogy beruházási pályázati dömping lesz 2023 elején
Óriási bizonytalanság, egekbe szökő árak a műtrágyapiacon
Az egekbe szökő földgázárak és előállítási költségek ellehetetlenítették az európai nitrogénműtrágya-gyártást, és az orosz-ukrán háború hatására jelentősen nőtt az egyéb hatóanyagú termékek ára is. Az európai műtrágyagyárak nagyrészt leálltak, ezért a csillagászati árak és a tényleges áruhiány együttesen fenyegetik a magyar gazdákat is. Suba Péter, aki akkor még a Petrokemija d.d. Kutina kereskedelmi vezérigazgatója volt, rámutatott, hogy az EU-ban a műtrágyagyárak közel 80%-a leállt, az tudott csak versenyképesen műtrágyát termelni, aki importálta az ammóniát, mely a nitrogénműtrágya-gyártás alapanyaga. Ha nem érkezik több orosz gáz Európába, akkor a jövő őszi gáztározó feltöltésekhez 30 milliárd köbméter gáz hiányzik majd az egyenlegből. Czina Ferenc, az Agrolink Zrt. kereskedelmi igazgatója szerint nem jók a kilátások. A szektorban a visszarendeződés egy emelkedő trendbe fordult át, ami magasabb szintről indul, mint tavaly novemberben. Sok gyár pedig még csak most kezdi majd meg újra a működését. Csont Dávid, a Nitrogénművek Zrt. kereskedelmi vezérigazgató-helyettese, mint mondta, kettő év alatt megnégyszereződtek, megötszöröződtek az árak.
Súlyos gondok vannak a műtrágyapiacon: tényleg beüthet a hiány Európában?
A 2022-es év mérföldkő lett a magyar mezőgazdaságban, amelyet még sokáig fogunk emlegetni. Az energia- és alapanyag árak megugrása, a műtrágyapiac bizonytalanságai, az aszályos időjárás miatti negatív termésrekord és az ukrán gabona megjelenése az uniós és a hazai piacokon mind-mind olyan tényezők, amelyeknek még most is érezhetők a hatásai, a szomszédban zajló háború pedig még mindig komoly problémákat okoz a regionális és globális szinten.
