Az orosz mezőgazdasági szektor új trenddel szembesül: a gazdák a korábbi évekkel ellentétben nem tartják vissza gabonakészleteiket jobb árakra várva, hanem igyekeznek minél gyorsabban értékesíteni azokat. A változás hátterében elsősorban a rendkívül magas kamatok állnak. Az orosz központi bank szeptemberben 21 százalékra emelte az irányadó kamatlábat, ami több mint két évtizede nem látott szintet jelent. A lépés célja az infláció megfékezése volt a túlfűtött gazdaságban. Ennek következtében számos bank akár 25 százalékos kamatozású rövid lejáratú betéteket kínál ügyfeleinek.
Itt a háború váratlan hatása: ez óriási változást hoz a magyar mezőgazdaságban
Dmitry Rylko, az IKAR mezőgazdasági tanácsadó cég vezetője így magyarázza a helyzetet:
Könnyebb azonnal eladni a gabonát, 20 százalék feletti kamatra betenni egy bankba, és elfelejteni. Itt senki nem tart vissza semmit, épp ellenkezőleg. Az idén semmi sem ösztönöz bennünket arra, hogy visszatartsuk, ezért volt ekkora exportunk.
A gabonaeladások ösztönzéséhez hozzájárul az is, hogy a közelmúltban felmerült a búza kiviteli vámjának további emelése. Ez a lehetőség szintén arra sarkallja a termelőket, hogy minél hamarabb értékesítsék készleteiket. Miközben a világ számos régiójában a gazdák vonakodnak eladni a gabonát a jelenlegi árakon, Oroszországban rekordközeli ütemben folynak az eladások. A Sovecon tanácsadó cég adatai szerint az orosz búzakészletek október 1-jén 14 százalékkal, 38,7 millió tonnára csökkentek az előző év azonos időszakához képest.
Súlyos döntést hozhatott Oroszország: ez az egész piacra hatással lehet
Az orosz tengeri gabonakivitel októberben 11 százalékkal, 6,3 millió tonnára nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az elemzők becslése szerint Oroszország már elszállította az idei szezonra vonatkozó gabonaexport-potenciáljának mintegy 45 százalékát. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az idei gabonatermés várhatóan jelentősen elmarad az előző évekétől. A mezőgazdasági minisztérium előrejelzése szerint 130 millió tonna gabona betakarítására lehet számítani, ami 12 százalékos csökkenést jelent a 2023-as 148 millióhoz, és 18 százalékos visszaesést a 2022-es 158 millió tonnás rekordhoz képest. A gyengébb termés hátterében a kedvezőtlen időjárási körülmények állnak. Az év elején a kora tavaszi fagyok, majd az aszály súlyos veszteségeket okozott az orosz termésben. Ekkor még voltak olyan gazdák, akik fontolgatták az értékesítés visszatartását, bízva az árak emelkedésében.
