Miért okoznak gondot a gyomok?
Röviden azért, mert sokkal ellenállóbbak, életképesebbek, mint a kultúrnövények, melyekkel gyakorlatilag versenyeznek a vízért és tápanyagokárt, sőt a fényért való küzdelemben. És ha nem avatkozunk be akkor jó eséllyel a gyomok győznek, mert van egy nagy előnyük, hogy kezdeti fejlődésük sokkal intenzívebb, mint a kultúrnövényeinkké. A gyom fogalmi meghatározása érdekes, hiszen minden növény gyom, amelyik ott van, ahol nem kellene lennie. Azaz van olyan növény, ami néha gyom, néha nem. És vannak azok a gyomok, melyek mindenkor és mindenhol gyomok, mint a parlagfű. Vannak gyomnövények, melyek kertészeti szempontból nem igazán tekinthetők károsnak, de olyanok is, melyek megjelenése és szaporodása súlyos problémát okozhat kertünkben, ha nem teszünk időben semmit ellenük. A meghatározás szerint a gyomnövények olyan fajok, melyeknek előfordulása az adott területen nem kívánatos.
Ezért e növénycsoport jelentősége nem korlátozódik csak a mezőgazdaságra, gyomnövényekről éppúgy beszélhetünk a közterületeken, építési területeken, erdészetben, mint szántóföldi, kertészeti termőterületeken. Itt van példának a szántóföldek árvakelése, ami az előző évi termesztett növény következő évben véletlenül kikelt magjaiból fejlődik. Előző évben így az volt ott a kultúrnövény, ám következő évben kikelve már gyomnak tekintendő.
Richard C. Lewontin professzor meghatározása szerint a gyom olyan növény, amely környezetét szaporodása korlátozásának irányába módosítja. A fenyőnek például az árnyékában a saját magja sem tud kicsírázni. Pedig a fenyő nem is gyom, de tud gyomszerűen „viselkedni”. De gyomok is hasonló módszerrel próbálja a területét megvédeni: gyökereikkel vizet és tápanyagokat vesznek el kultúrnövényeinktől, árnyékot vetnek a kikelő haszonnövényre, így az lassabban fejlődik. Idegesítő tulajdonsága e csoportnak az is, hogy ott is megjelennek (kövezett úton, épületek mellett stb.) ahol semmiféle növényre nem lenne szükség.
Barátságosak, és barátságtalanok
Némelyek nem igazán károsak. Ezek könnyen irthatók, de ha mégsem írtjuk, akkor sem okoznak jelentős problémát, vagy terméskiesést. Ilyen például a tyúkhúr (Stellaria media), mely egy efemer növény, azaz a tavasztól télig tartó időszak alatt több nemzedéke is van. Gyökerei a talajfelszínhez közel futnak, így sok kárt nem csinálnak. Főleg a gyepekben bukkannak fel a herefélék, leggyakrabban a fehér here (Trifolium repens), mely zölden és szénának szárítva is jó takarmány. Előnye, hogy az elhanyagolt, ritkán gondozott gyepben is remekül terjed, így szép zöld borítást ad, és a kevésbé kívánatos gyomok megjelenését is korlátozza. A talaj tápanyag tartalmát nitrogénben gazdagítja a gyökerein élő nitrogénkötő baktériumoknak köszönhetően. Szintén füves területen terjed a gyermekláncfű, vagy pongyola pitypang (Taraxacum officinale), ami, ha a gyep rendszeresen nyírva van, akkor nem tud magot érlelni. Így megtűrhető, hiszen szép sötétzöld levelei vannak, ám ha ritkulnak a fűnyírások, akkor hosszú virágszáron kiemelkednek majd a virágai.
A kártékony gyomok többsége tarackokkal terjed. Ezek a növényi részek a hagyományos gyökértől eltérően nem függőlegesen, hanem vízszintesen helyezkednek el a talajban, és tele vannak hajtáskezdeményekkel. Ez azért gond, mert a vízszintes állása miatt lehetetlen kiszedni a földből úgy, hogy ne szakadjon be egy kisebb darabja, de ebből sajnos a növény rövid időn belül reprodukálja magát. Ilyenek az apró szulák (Convolvulus arvensis), a közönséges tarackbúza (Agropyron repens), a közönséges aszat (Cirsium arvense), a sövény keserűfű (Polygonum cuspidatum). Házi kertben ásóvillával ajánlott megforgatni a földet ott, ahol ezek megjelennek, és gereblyével, vagy kézzel kiszedegetni a lehető legtöbb gyökérdarabját a gyomoknak. A rendszeres kapálás idővel legyengíti e fajokat is, hiszen a földből kibújó, leveles zöld hajtás az, ami táplálékot tud létrehozni a növény fejlődéséhez, az táplálja a gyökereket, és a tarackoló szárat is. Tehát ha folyamatosan lekapáljuk a növénynek a leveles, föld felszínén lévő részeit, előbb-utóbb nem lesz elég tápanyaga tovább fejlődni a földben lévő résznek sem.
Mi a helyzet ősszel, télen?
A teleink egyre enyhébbek, így amíg régen a fagyok besegítettek a gyomirtásban, most erre nem számíthatunk. Ha gyomosan hagyjuk a területet, akkor azok még ilyenkor is képesek magot érlelni, ráadásul rengeteget. Sőt, sok növény napjainkban vegetációban telel át, azaz nem a gyökérről kell kihajtson tavasszal, hanem a le nem fagyott hajtásairók indul tovább a növekedése. A közelmúltban a Zuglói Kertbarátkör rendezvényén tartott előadást Dr. Magyar Donát a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ aerobiológusa. A szakember kiemelte, hogy a több szempontból káros parlagfű (Ambrosia fajok), ami gyomként a mezőgazdaságban is veszélyes, de allergén faj is és hazánkban 5 millió hektárt, a magyar mezőgazdasági területek 85 százalékát veszélyezteti. Ebből, körülbelül 0,7 millió hektár erősen fertőzött és a hozamveszteség becsült értéke, a gyomírtás és az egészségügyi költségek összege kb. 500 millió euró/év.
Egy nagyobb növény 8 milliárd darab pollenszemet képes termelni élete során. Egyetlen növény naponta egymillió pollent. Egy hektárnyi parlagfűvel fertőzött területen egy év alatt 66 kilogramm pollen képződik, ami a légmozgással bejut a városokba is, sőt a légáramlások a mi parlagfű pollenjeinket Németországig viszik. A hazai lakosság 35 százaléka allergiás valamire, és e csoport 47,9 százaléka a parlagfű virágporára érzékeny.
A növény egy-egy virágfüzére egy, másfél hétig virágzik, de a teljes növény több, mint 2 hónapig eregeti a pollenjeit, aminek a csúcsa szeptemberben van. A rossz hír, hogy e fajnak megjelent egy korábban virágzó változata is, azaz már kora nyáron indul a virágzási „szezonja”. A kertben úgy célszerű gyomlálni, hogy a gyomnövényeket akkor irtsuk ki, amikor még bimbó sincs rajtuk. Egyrészt azért, mert ekkor még kicsik, kevesebb kárt okoztak, kevesebb vizet és tápanyagot vontak el a kultúrnövényeinktől, és még nem nőttek föléjük, hogy árnyékolásukkal is csökkentsék azok fejlődési ütemét. Másrészt azért, mert sok gyom képes arra, hogy ha bimbó van rajta és kitépjük, és ott hagyjuk a sorközben, akkor így „félhalott” állapotában még kivirágzik és magot érlel. A gyomok azért terjednek nagyon gyorsan, mert sok magot érlelnek.
Amennyiben így novemberben is még van gyom a kertünkben, sohasem késő eltávolítani. Bár minél később tesszük, a munkánk hatékonysága csökken, mert ha hagyjuk magot hozni, akkor azzal következő évre is megoldottuk, hogy újra legyen sok gyomlálni valónk. A legbosszantóbb egy tisztán tartott kert esetében, ha a szomszéd termeli a gyomokat, mert onnan újra visszafertőzi a környék gyommentesen tartott területeit is.
