Több évtizedes rálátásunk és piaci tapasztalaink keserű konzekvenicája, hogy évről évre egyre nehezebb a magyar agrárium szereplőinek rentábilisan működtetni vállalkozásaikat. Folyamatosan meg kell újulni és rugalmasan alkalmazkodni a változó gazdasági körülményekhez.

Kemény próbatétel a nyereséges és versenyképes állattenyésztés, a hazai előállítású tej- és tejtermékek valamint hús árualap előállítása biztosítása. Az okok között keresendő a hazai  termesztésű alapanyagok mennyisége és ingadozó minősége, s ezt  tarkítja a külföldről beszerezhető vitaminok, mikro- és makroelemek, aminosavak folyamatos változása és beszerzési nehézségei - tudta meg lapunk a szakembertől.

A piaci paletta kis-, és közép vállalkozás mellett, nagy agrárcégekkel, nagyüzemekkel telített, sokféle szakmai tudás, tapasztalat érvényesül egyszerre a piacon, sokszor nehezebb helyzetbe hozva a termelőket.  Alapvetően az állatlétszám stagnál, a telepek és cégek koncentrálódnak. Érdekes módon a háztáji gazdaságokba történő  takarmányértékesítés eladás az elmúlt két évben növekvő tendenciát mutat megnőtt, ami a lakosság növekvő öneállátási igényével hozható összefüggésbe

- közölte Kulik Zoltán.

Gond hátán gond

Három egymást követő évben aszállyal kellett küzdeni a magyar mezőgazdaság szereplőinek, erre nagyon régen nem volt példa. Mindez, nem meglepő módon, óriási kihívást jelent a teljes hazai agrárium valamennyi ágazatnára nézve. A háború okozta helyzet pedig összekavarta a gabonapiac látszólagos egyensúlyát, de az euróárfolyam folyamatos változása, a szállítási költségek rohamos emelkedése és a környezetvédelmi előírások erősödése további akadályt jelentenek a termelőknek.

Az európai húsfogyasztási szokások átalakulása nem kedvez a szereplőknek. Az éghajlat eltolódása már most is érezteti a hatását, ez a jövőben sokkal rosszabbá válhat. Hogy mi lehet a megoldás? A dinamikus változások közepett többéves lemaradásokat kell behoznia az ágazatnak a versenyképesség biztosítása érdekében. Nem könnyű a feladat, különösen ebben  a szektorban, ahol az évtizedes szokások megváltoztatása nem tűr halasztást. Az export lehet még egy jó irány, de csak olyan vállalkozásoknak, akik fejlesztéssel a versenyképesség útjára léptek vagy ezen az úton indultak el.

Elmozdulás jöhet a takarmány alapanyagok gyakorlatában

A  vásárlói, felhasználási szokások is változtak valamelyest a felhasznált takarmányok alapanyagok tekintetében: a lenmag például nagyobb szerepet kapott a tejtermelő szarvasmarha takarmányok összetételében és újra előtérbe került a az időjárás álló cirok termesztés is. A késztáp értékesítés növekedése valószínűleg hosszabb távon folytatódik. A nagyüzemi igények pedig ezzel párhuzamosan az alacsonyabb koncentrációjú premixek irányába fordul - tájékoztatott.

Nagyon úgy fest, hogy az elkövetkezendő időkben további üzemi koncentrálódás, kisebb európai és magyarországi állatállomány várható, valamint az eddigiektől eltérő gabonatermelési gyakorlatok válnak szükségessé az országban.

Nem lehet figyelmen kívül hagyni a globális problémákat, változásokat sem, illetve Kína szerepét sem jószerivel valamennyi  takarmányipari alapanyag tekintetében. A finanszírozás is óriási kérdés és az is, hogy a raktárkészletek fenntartása, növelése hogyan lesz folyamatos. Törekedni kell a minőségi takarmány előállításra és a professzionális állattenyésztési szolgáltatások gyakorlatára, mert jelenleg vegyes a kép az országban.

Ez lehet a kulcs?

Bár a kutatás-fejlesztés elengedhetetlenné vált a mezőgazdaságban is, de sok cégnél még mindig nem jellemző. Pedig kulcsfontosságú szerepet játszik a takarmánygyártásban is, hiszen jelentősen hozzájárul a cégek versenyképességnek fenntartásához. Eredményeként az ágazati szereplők költségeik csökkentése mellett, új termékekkel és technológiai megoldásokkal reagálhatnak a piaci-, szabályozási-, vagy akár természeti környezet folyamatos - néha hirtelen - változásaira - mondta Kulik Zoltán. Legyen szó

• akár a digitalizáció és a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségek gyakorlati hasznosításáról (drónos rovarirtás, MI alapú monitoring és döntéstámogató rendszerek fejlesztése, robottechnológiák alkalmazása),
• az ESG alapelveinek szakmai és átfogó alkalmazásáról,
• az „Egy Egészség - One Health”  koncepció multidiszciplináris összefüggéseit szem előtt tartó fejlesztésekről,
• a funkcionális élelmiszerek előállításáról,
• az antibiotikum használat visszaszorításáról,
• az üvegházhatású gázok kibocsájtásának csökkentéséről,
• az alternatív fehérjeforrások értékláncba integrálásáról, a kutatás-fejlesztés ezekben mind-mind segíthet.

A K+F tevékenység a mezőgazdasági termelés alapköve, hiszen a gazdasági, környezeti és társadalmi szempontok szerint fenntartható megoldások felkutatásával és kidolgozásával igyekszik megválaszolni a jelen és a jövő kihívásait, és létrehozni azokat a termékeket és technológiákat, melyek a jövő termelésének szerves és megkérdőjelezhetetlen elemeit képezik majd.