A 2022-es év egy olyan mérföldkő lett a magyar mezőgazdaságban, amelyet még sokáig fog emlegetni az ágazat. Az energia- és alapanyag árak megugrása, a műtrágyapiac bizonytalanságai, az aszályos időjárás miatti negatív termésrekord és az orosz-ukrán háború kitörése, majd az ukrán gabona megjelenése az uniós és a hazai piacokon mind-mind olyan tényezők, amelyeknek még most is érezhetők a hatásai.
Amikor minden összejött: drámai év küldte padlóra a termelőket
Díjeső Magyarországon: ők lettek az agrárium legjobbjai 2023-ban
Ahhoz, hogy a gazdák alkalmazkodni tudjanak a kialakult helyzethez, átlátható támogatási rendszerre van szükség minden ágazati szereplő számára. Szemben a 2022-es évvel, 2023-ban nem az aszály, hanem az Ukrajnából Európába irányuló mezőgazdasági termékek exportja okozott nehéz gabonapiaci helyzetet, ezért is tartja fenn továbbra is a magyar kormány az importkorlátozásokat - mondta el Nagy István a Potrfolio Agrárszektor 2023 Konferencián. Az agrárminiszter szerint az Ukrajnából vámmentesen és korlátlanul beáramló termékek teljesen megváltoztatták az európai gazdálkodók lehetőségeit, piacra jutását. A tárcavezető beszélt arról is, hogy az év során mintegy 340 milliárd forint került kifizetésre beruházásokra, soha ekkora forráskihelyezés nem történt még a vidékfejlesztési pályázatokhoz kötődően. 2023-ban összesen több mint 610 milliárd forint támogatást fizettek ki a vidékfejlesztési támogatásokhoz kapcsolódóan, és tavaly októberben a korábbi években megszokott menetrendben el tudott kezdődni az előlegfizetés is. A jövőt illetően Nagy István úgy fogalmazott, hogy
arra kell számítanunk, hogy velünk lesznek a háború piaci hatásai, és a korábbinál alacsonyabb, de mégis magas szinten lesznek az inputárak. Bárhogy alakul is a háború, semmi sem tér már vissza a régi kerékvágásba. Alkalmazkodásra és minőségi előrelépésre van szükség. Piaci alapokon nyugvó, a tájegységi adottságoknak megfelelő termelést kell megvalósítanunk. Át kell gondolnunk a főbb szántóföldi növények mellett például a szója, a pillangós virágúak termelésbe vonását is. Burgonyából 2030-ra önellátóvá kell válnunk.
Csökkenteni, vagy esetleg teljesen ki is kellene vezetni a talajmunkákból a szántást
Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora szerint a 2022-es év egy katalizátor volt, a 2022-es aszály során a magyar mezőgazdaság azzal kellett, hogy szembesüljön, hogy nem tud annyi kukoricát termeszteni, ami fedezi az ország szükségleteit. Az aszály azonban csak egy következmény, annak a földhasználati struktúrának és szemléletnek a következménye, amelyen változtatni kell. A MATE rektora beszélt arról is, hogy azok a gyakorlatok, amelyek 20-30 éve működőképesek voltak, mostanra már nem azok. Gyuricza Csaba beszélt arról is, hogy a szántással rengeteg nedvességet elveszítenek a talajok. Mint mondta, nem magával a szántással, hanem a rosszkor, rosszul elvégzett szántással. Ha pedig az ágazat szereplői a tavalyi aszály után nem tanulnak a hibáikból, akkor a jövőben drasztikus beavatkozásokra is sor kerülhet.
A mostani módszerekkel az ember hektáronként 20-40 tonna talajt tesz tönkre minden évben - mondta ki a MATE rektora, hozzátéve, hogy az országnak 20-25 éve van, amíg még lehet növényt termeszteni ezeken a területeken, utána viszont már egyszerűen nem lesz termőtalaj. Gyuricza Csaba szerint tehát az igazi kérdés nem az volt, hogy betiltsák-e a szántást, hanem hogy túlélhetik-e a magyarok hosszú távon a mostani rendszerek alkalmazását?
Gyuricza Csaba: A szántással lenullázzuk a talajt, azonnal lépni kell
Alapjaiban változtatná meg a vadkárok kezelését az Agrárkamara
Erős kijelentéseket tett a vadkárokal kacsolatban Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) volt elnöke. Mint mondta, a vadbiológusok számítása szerint évente mintegy 700 ezer tonnányi vadkár keletkezik a nagyvadak miatt Magyarországon, melynek értéke 21 milliárd forint. Ehhez jönnek még a vadkárok megelőzése miatti esetleges pótlólagos költségek, amelyek alapján kijelenthető, hogy az érintettek évről évre jelentős veszteségeket szenvednek el a vadállatok miatt. Győrffy Balázs bejelentette, hogy a helyzet rendezésére a NAK egy céget alapít, amely meg fogja vásárolni a gazdálkodók jogos vadkár követeléseit. Ezzel az a cél tulajdonképpen, hogy megváltozzon az az erőtér, ami szerint a vadászatra jogosultak erőfölényben vannak a gazdálkodókkal szemben. Jelenleg ugyanis a vadkár megtérítését a termelők a vadászatra jogosultakon nem, vagy csak nagyon nehezen, illetve hosszú idő alatt tudják érvényesíteni. Ez pedig számukra likviditási gondokat is okozhat.
Óriásit bukik az ország a vadkárok miatt - Belenyúl a rendszerbe a NAK
Mi lesz a magyar élelmiszeriparral?
A szakértők szerint az utóbbi időszakban rendkívüli mértékben hektikussá vált a világ élelmiszerpiaca, mivel a keresleti-kínálati viszonyokat több nagyon komoly, kiszámíthatatlan tényező befolyásolja. A bizonytalanság minden meghatározó agrárágazatban jelen van, de különösen igaz volt a gabonaszektorra, amelyet a 2022-ben kirobbant orosz-ukrán háború következményei teljesen felforgatott. Hasonlóan nehéz helyzetbe került a hazai élelmiszeripar is, de Kovács Herman, a NAGISZ csoport vezérigazgatója kifejtette, hogy a koronavírus-járvány alatt mindenki megláthatta, hogy a globális élelmiszer-ellátás igen törékeny is tud lenni, és az alapanyagok nehezen jutottak el A-ból B-be. A szakember pedig ebben látja Magyarország kitörési pontját, amiben az integrálódás ebben kiemelt szerepet kapna, hiszen kis országként így lehet hazánk versenyképes. Makai Szabolcs, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója szerint nagy hátrány az itthon, hogy nincs megfelelő méretű gazdaság és élelmiszeripar. Magyarországtól nem várható el, hogy piacvezető legyen, de egy nagy feldolgozó már versenyképes ajánlatokat tud tenni a diszkontoknak, és ebben óriási lehetőség van. Varga Csaba, a Nitrogénművek Zrt. szaktanácsadó és fejlesztési főmunkatársa úgy vélte, hogy a feldolgozóiparban is vannak komoly hiányosságok, és ezen is kellene fejleszteni. Lenne előnye annak, ha magasabb hozzáadott értékű termékeket tudnánk értékesíteni. Akkor akár léphetnénk Kína felé is, ahová jóáron lehetne eladni termékeket.
Válaszúthoz ért a magyar élelmiszeripar: ezen múlik az ágazat jövője?
Elmaradt az árrobbanás a gabonapiacon?
A jövőben nem várható árrobbanás a gabonapiacon, inkább a stabilizálódó, enyhén lefelé tartó árszintekre kell készülni - vélték az ágazatra rálátó szakértők, akik szerint az elmúlt években felbolydult a korábban kiszámítható termelés, amihez a magyar szántóföldi növénytermesztésnek is alkalmazkodnia kell, ha versenyképes akar maradni. Berkes Gábor, a Cargill Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint a nagy inflációs nyomás óriási visszaesést okozott a keresletben, és ha kevesebb a vevő, az meglátszik az árakon is. Magyarország 2022-ben behozatalra szorult kukoricából, így az import árazta be a piacot, mindeközben abban az évben búzatermés is gyenge-közepes lett. A 2023-as termés viszont jónak lett mondható, és Magyarország visszaállt az exportárak által meghatározott piacra.
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint, míg korábban évek, évtizedek alatt változott az árképzés, a globalizáció betörésével a nemzetközi tőzsdéhez kötődtek az árak, amelyeknek mostanra már semmi közük nincs a termeléshez, csak a geopolitikai helyzethez. Bakos István, a Bonafarm Mezőgazdaság termelési igazgatója szerint az elmúlt három évet leszámítva az utóbbi időszakban nyugalomban, kiszámítható módon folyt a termelés, aminek következtében az ágazat szereplői elfelejtettek számolni. A kukorica kapcsán nagy figyelmet kapott az aflatoxin-szennyezettség kérdése. Ezzel kapcsolatban Párkányi Gábor, a Mertcontrol Hungary Kft. ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott, hogy tavaly alacsony mennyiségű termés volt, jobb minőséggel, azonban idén a kedvező időjárásból kifolyólag emelkedett a termés mennyisége, a minőség azonban nem nőtt. A szakértők szerint rengeteg spekulatív pénz volt a rendszerben, aminek komoly hatásai lehetnek egy esetleges árzuhanás esetén, és bár a piac addigra mindent beárazott, de óriási a bizonytalanság a termelői oldalról. A szakemberek aban ugyanakkor egyetértettek, hogy az ukrán gabona nem jelent többé problémát a magyar piacokon.
Itt a szakértők jóslata: kiderült, meddig tarthat még a gabonapiaci válság
Az állatállomány csökkenése a takarmánypiacot is érintette
Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója elődadásában elmondta, 2022-ben az 1,266 milliárd tonnáról 5,5 millió tonnával csökkent a világ takarmánygyártása, ami elég súlyosnak számít, hiszen például míg a Közel-Keleten 6-7 millió tonnával nőtt a takarmánygyártás, addig Európában óriási zuhanás történt. A kontinensen - 5 százalékkal - 13 millió tonnával csökkent a takarmánygyártás potenciálja, ami tragikusnak mondható, ennek a visszaesésnek az oka ugyanis nem az, hogy behoznak takarmányt Európán kívülről, hanem az, hogy jelentősen lecsökkent az állatállomány. A szakember beszélt arról is, hogy a legnagyobb, 7 millió tonnás csökkenés a sertésállományokban volt Európában, de a szarvasmarhánál is több mint egymillió tonnás visszaesés történt. Az kijelenthető, hogy az elmúlt két év sertésválsága egyértelműen az állattartási kedv zuhanását eredményezte a kontinensen, komoly kocavisszaesések történtek ugyanis Európa-szinten.
Csitkovics Tibor, az Agrofeed Kft. tulajdonosa szerint a brojlercsirke árát az influenza mentette meg. Csizmadia Júlia, a SGS Hungária Kft. üzletágvezetője pedig arról beszélt, hogy az ukrán eredetű gabonában a toxin nem volt jelen nagy mennyiségben. Csitkovics Tibor az EU-ban az egyre nagyobb lobbinyomásra is felhívta a figyelmet, mint mondta, Nyugat-Európában csökken az állatállomány, ami annak is köszönhető, hogy különböző lobbicsoportok nyomására hoznak állatjóléti szabályokat. Ezáltal nehezítik vagy ellehetlenítik a termelést, ami ellen pedig fel kellene lépni.
Erős kihívója akadt a kukoricának: ez a takarmányiparra is hatással lehet
Nem volt mentes a zökkenőktől és a feszültségektől az új KAP első éve
A 2023-as tanulóév volt a januártól hatályba lépett új uniós Közös Agrárpolitikában (KAP), amely - elsősorban az első pilléres közvetlen kifizetéseknél - sok lényeges változást hozott. Győrffy Balázs szerint nem volt zökkenőmentes az átállás, különösen a területfelmérést illetően, Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke pedig arról beszélt, hogy bár nagy teljesítményt nyújtott a falugazdász hálózat, de a gazdáknak így is voltak nehézségei az átállás során. A szakember szerint ha elvárják a gazdáktól, hogy elektronikus úton nyújtsa be a kérelmeket, akkor gondoskodni kell arról, hogy az informatikai háttér megfelelő időben készen álljon, mert minden rossz lépés a termelőknek veszteséget okozhat.
Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója úgy vélte, hogy az új támogatási formákban nem ellenséget, hanem lehetőséget kell látni. Mint mondta,
reagálnunk kell a klímaváltozásra, a természetet meg kell őriznünk és a versenyképességet, hatékonyságot is javítanunk kell. A Green Deal-nek való megfelelés nehéz, de az ennek való megfelelés révén hatékonyabbak lehetnek a szereplők.
Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára szerint az uniós támogatás egyre komolyabb feltételrendszert támaszt a szereplőknek, és ezeknek nem lehet megfelelni elektronikus megoldások nélkül. A szakpolitikus úgy látta, hogy a következő év tartalmi értelemben nem sok változást hoz, ezek minden bizonnyal 2025-től várhatóak, hiszen a konstrukciók jövő évben készülnek el, amelynek elfogadása miatt 2025 lehet az érdekesebb lehet.
Döcög a támogatási rendszer, de javulás várható
Bezuhantak a műtrágyaárak, de a felhasználás is visszaesett
Jelentősen csökkentek a műtrágyaárak, a jövő inkább stagnálást vagy drágulást hozhat, igaz, ez utóbbi várhatóan nem lesz jelentős. A felhasználás ugyanakkor várhatóan csökken a korábbi évekhez képest, mert a termelők a mostani terményárak miatt kénytelenek olyan megoldásokat választani, amelyek csökkentik a költségeiket. A kereslet visszaesett, a műtrágyát legyártották, ezért sem meglepő, hogy a gyárak időnként csökkentik vagy szüneteltetik a termelésüket - mondta el a piaci viszonyokat értékelve Suba Péter, a LogFert Kft regionális tanácsadója, aki azt is hozzátette, hogy az árak a korábbi csúcsokhoz képest csökkentek, és a tavasz végéig a gázár kirívó emelkedésére sem kell számítani, hiszen az európai töltöttség rekord környékén áll. Kőszegi László, a Hőgyészi Agrokémia Kft. szerint nem valószínű, hogy a kínálati piac keresleti piaccá változik a meglévő készletek miatt. Aki most bevásárolt, az ugyanakkor nem döntött rosszul, mert nem várható alacsonyabb műtrágya-ár. Rozsi József, az Agro-Sükösd Kft. ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy termelői oldalról különösen kellemetlen, hogy nagyon magas áron vásároltak műtrágyát 2022-ben. Ez rossz döntés volt, de abban a helyzetben kézenfekvőnek tűnt.
El kell felejteni a korábbi szabályokat a műtrágya-piacon
Az állattenyésztés lehet az év nyertese?
Rövid és közép távon is keresleti piac várható, ami kedvező lesz az állattenyésztés számára. Az ágazat Európa nyugati országaiban tapasztalható leépülése a szakemberek szerint nem újdonság, de a folyamatnak Kelet-Európa a nyertese lehet. Pásztor Szabolcs, az országos főállatorvos elmondta, az afrikai sertéspestis és a madárinfluenza mellett egyéb állategészségügyi kockázatok is megjelentek Európában: Hollandiában megjelent a kéknyelv a szarvasmarha-állományokban, míg a járványos vérzéses megbetegedés vagy hivatalos nevén epizootiás haemorrhagiás betegség már elérte Olaszországot, Portugáliát, Spanyolországot és Franciaországot is. Az, hogy Nyugat-Európában egyre inkább leépítik az állattenyésztést, nem újdonság, már egy 10-15 éve látható folyamat - mondta el Pecze László, a Nagisz csoport termelési igazgatója. A szakember szerint a folyamat a jövőben fel fog gyorsulni, de emiatt nem kell aggódni, mert kedvező lesz a régió számára. A folyamat részeként arra lehet majd számítani, hogy a nyugati befektetők keletre fognak jönni. A jelenlegi helyzet kapcsán Pecze László elmondta, hogy az állattenyésztők már megszokták, hogy a termelésben és az árakban vannak mélypontok, a növénytermesztőknek eddig viszont nem nagyon kellett szembesülnie velük.
Sánta Éva, a Talentis Agro baromfiágazati divízióvezetője szerint 2023 a változás éve volt. Tavaly még a tojótyúkról tudtak beszélni, idén azonban a ketreces tartásra való tekintettel tojótyúkot átállították hízópulykára. Az új telephelyek létesítése kapcsán a szakember azon a véleményen volt, hogy aki csak állattartással foglalkozik, az nem tudja kigazdálkodni egy új telephely létesítésének költségeit. Az állattartóknak ezért óriási szüksége lenne arra, hogy a korábbi berögződéseiket átgondolják, átértékeljék. Pecze László szerint az állattenyésztésnél rövid és közép távon keresleti piacra lehet számítani, ami kedvező lesz, a növénytermesztésnél azonban nem mert jóslatokba bocsátkozni.
Nagy Tibor, a Bonafarm Mezőgazdaság integrációs és stratégiai igazgatója úgy látta, hogy Magyarországon akkor lesz hosszú távú kapacitásnövekedés a sertéságazatban, ha beindul az encsi vágóhíd második műszakja is, de a jelenlegi vágásokat le tudják fedni a mostani műszakkal is. A szakember úgy látta, hogy a sertésnél várhatóan keresleti piac lesz, baromfinál viszont a madárinfluenza fogja meghatározni.
