Egészen hektikus volt az idei év a gabonák, az olajos magvak és a fehérjetakarmányok globális piaca szempontjából. A 2024-es évben az ágazat szereplőinek rengeteg kihívással kellett szembenéznie, amelyek mind hatással voltak a piaci trendekre. Berkes Gábor, a Cargill Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója kérdésünkre elmondta, hogy a gabonafélék tekintetében csalódást okozott az idei termés, legfőképpen az európai és oroszországi kedvezőtlen időjárás miatt. A szakember szerint a közép-kelet-európai régió egyértelműen az idei év vesztesei közé tartozik: Romániában például az utóbbi évtizedek legkisebb kukoricatermését takarították be, de Bulgáriában sem volt sokkal jobb a helyzet, ahol mindezt tetőzte a számunkra is ismerős toxinhelyzet, ami még azt a kis termést is eladhatatlanná tette - ismertette Berkes Gábor.
A régióban idén egyedül a lengyelek lehetnek elégedettek a kukoricatermésükkel, ugyanis az USDA legfrissebb becslésee szerint valamivel több mint egymillió hektárnyi vetésterületen mintegy 7,65 millió tonnányi kukoricát termeltek meg. A Tallage francia piacelemző cég adatai alapján a lengyel kukoricatermés elérheti a 8,2 millió tonnát is. Fontos azonban megjegyezni, hogy az USDA becslése csak a szemeskukoricát tartalmazza, miközben a silókukorica termesztése szintén jelentős Lengyelországban.
Senki nem számított arra, hogy ebben előz le minket Lengyelország
Berkes Gábor elmondta, hogy az olajos magok piacát a növényolajpiaci árak alakulása határozza meg, amelyek az év eleje óta emelkednek. A szakember szerint a repce évek óta csökkenő vetésterülete és a gabonáknál a már említett száraz időjárás a napraforgó tekintetében szintén árfelhajtó hatást indukáltak. A kereslet egyelőre folyamatos, de a csökkenő eredményesség már érezteti hatását a feldolgozóipar oldalán. Az elnök-vezérigazgató beszélt arról is, hogy a fehérjetakarmányok piacát idén az az Európai Unió által 2025. január 1-én bevezetni szándékozott EUDR rendelet határozta meg nagy mértékben.
A rendelet 2024 végére hatalmas szójadara készletfelhalmozásra késztette volna az uniós felhasználókat, melyre aztán nem került sor, mert az EU a rendelet és az az alapján működtetett nyomonkövetési rendszer bevezetésének egy éves elhalasztását javasolta. Erről november közepén fog formális döntés születni
- ismertette Berkes Gábor.
Egyre komolyabb hatással van a klímaváltozás a magyar mezőgazdaságra
Berkes Gábor beszélt arról is, hogy a globális felmelegedés a közép-kelet-európai régióban is egyre nagyobb mértékben érezteti a hatását: a csapadék egyenlőtlen eloszlása, a hőhullámok növekvő száma és időtartama egyértelműen negatívan befolyásolják a növénytermesztési ágazatot. A szakember rámutatott, hogy 3 éven belül a második olyan éve volt Magyarországnak, amikor a kukoricatermés aflatoxinnal való szennyezettsége jelentős mértékben megnehezíti mind a termelők, mind pedig az egész szektor boldogulását.
Az elmúlt években a növénytermesztés profittermelő képessége visszaesett, miközben a piaci koncentráció tovább folytatódik, és megnőtt a termelők finanszírozási igénye
- sorolta Berkes Gábor.
Az európainál jobb helyzetben van a magyar állattenyésztés
A Cargill Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója beszélt arról is, hogy a magyar sertés-, a baromfi- és tejágazat teljesítménye uniós összevetésben is kiemelkedően növekedett 2024 első felében, emellett a juh- és szarvasmarha élőállat-exportban is komoly emelkedés volt megfigyelhető. Mint mondta, a piaci környezet jótékony változásai és a gazdálkodói likviditást fenntartó, illetve a fejlesztéseket finanszírozó kormányzati segítség az idén már jól látható erősödést eredményezett az állattenyésztésben.
Berkes Gábor rámutatott, hogy EU-s viszonylatban Magyarországon 2024 januárja és májusa között a sertés és a baromfi vágásszám tekintetében a 3. legnagyobb növekedés volt tapasztalható, míg a tejfelvásárlás esetében ez a növekedés a 4. legmagasabb volt az uniós statisztikai adatok alapján. Az élősúlyban számított vágások területén a baromfi esetében több mint 14%-os, a sertésvágásoknál pedig 8%-ot meghaladó növekedés figyelhető meg. A szarvasmarha ágazatban az élőállat kivitel mennyisége 2024 januárja és májusa között jelentősen, közel 12%-kal nőtt, míg a juhágazatban a hazai statisztikai adatok szerint több mint 25%-kal emelkedett.
Az állattartók kedvezőbb gazdasági környezetét jelzi, hogy több ágazatban - a hazai és a külföldi fogyasztás élénkülése mellett - a felvásárlási árak normalizálódtak vagy emelkedtek, párhuzamosan csökkentek a finanszírozási költségek vagy a takarmányárak árszínvonala is. A Vidékfejlesztési Program által 2021 óta mintegy 491 milliárd forint jutott az állattartók beruházásaira, valamint a telepek fejlesztésének és megújításának támogatására
- jelezte Berkes Gábor.
A regeneratív mezőgazdaságé a jövő
A szakember elmondta, hogy az ágazat problémáira a regeneratív mezőgazdasági gyakorlatok bevezetésében látják a megoldást, amelyben segítséget nyújtanak a termelőknek is. Emellett folyamatos terményértékesítési likviditást biztosítanak különböző árazási és tárolási konstrukciókkal, a takarmányozás tekintetében pedig a magas színvonalra és a megbízható ellátásra törekednek. Berkes Gábor beszélt arról is, hogy a nemrégiben bevezetettek egy additív termékcsoportot is, amely ugyancsak segíthet a magyar állattenyésztési szektor továbbfejlődésében.
Mi várható Siófokon idén?
Berkes Gábor szerint az idei siófoki Agrárszektor Konferencián kiemelt témakör lesz a regeneratív mezőgazdaság helyzete és ezen gyakorlatok hazai meghonosításának lehetőségei, kihívásai. Emellett a szakember úgy látja, hogy beszélni kell az öntézési rendszerek országos szintű kiépítéséről is. A harmadik nagyon fontos téma pedig az időjárás volatilitását kezelni hivatott intézkedések, vagyis a klímaváltozás és az arra adandó válaszok köre lesz.
