Az őszi vetésű növények tervezett vetésterülete idén 1,54 millió hektárt tett ki, amelynek október 8-án már csaknem a felénél, 49,8%-ánál végeztek a talaj-előkészítéssel - derült ki az Agrárközgazdasági Intézet október végén közzétett operatív jelentéséből. Ebből azt is meg lehetett tudni, hogy az őszi gabonafélék vetését 1,34 millió hektáron tervezték a magyar gazdák, és 204 ezer hektáron - a tervezett terület 15,2%-án - már végeztek is a vetéssel október 8-ig. Az őszi búza (durumbúza nélkül) tervezett vetésterülete 922,4 ezer hektár, amelyből 74,7 ezer hektáron fejeződött be a vetés. Az őszi búza esetében az elvetett terület nagysága a 2023. évihez viszonyítva - a Dél-Alföld régió kivételével - egész Magyarországon csökkent, a legnagyobb mértékben a Közép-Dunántúl régióban. Az őszi árpa vetésterülete - szintén a Dél-Alföld régió kivételével - ugyancsak visszaesett az előző évhez képest, az őszi káposztarepce vetését pedig 144 ezer hektáron tervezték a gazdák ebben az idényben, és október 8-ra el is végezték a munka 89,5%-át.
Azóta eltelt másfél hónap, és mostanra mindenhol befejeződtek az őszi vetési munkálatok. És bár november közepéig szinte egyáltalán nem volt számottevő csapadék Magyarország területén, az október eleji esős időszak az ország délkeleti része kivételével átnedvesítette a talajt a friss vetések számára. Utána viszont száraz, aszályos idő köszöntött az országra, amely egészen a múlt hétig tartott. De hogyan is állnak most az őszi vetésű kultúrák? Mennyire viselte meg őket az elmúlt hetek időjárása? Az Agrárszektor erről kérdezte meg a gazdákat.
Az aszályos ősz miatt időben be tudták fejezni a vetést Fejér megyében, az Enyingi Agrár Zrt.-nél. Erről Rózsa Ádám, a vállalkozás növénytermesztési főágazatvezetője számolt be, aki azt is elárulta, hogy idén ősszel 2300 hektáron vetettek őszi búzát, 300 hektáron őszi árpát, 250 hektáron őszi rozst, 100 hektáron festuloliumot és 140 hektáron tritikálét. A korai vetések (festulolium, rozs és tritikálé) jó állapotban vannak, a búza és az árpa azonban vegyesebb képet mutat: a száraz ősznek köszönhetően ugyanis vontatott volt a kelés. Rózsa Ádám ugyanakkor reméli, hogy a mostani csapadékos idővel javulni fog a kultúrák állapota. Növényvédelem terén egyelőre még minden rendben van - közölte a szakember, hozzátéve, hogy a korai vetésekben a vírusvektorok ellen már végrehajtottak egy rovarölő szeres kezelést, illetve kisebb területen a rágcsálók ellen is védekezniük kellett már.
A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Jászapáti 2000. Mezőgazdasági Zrt.-nél idén ősszel nem foglalkoztak repcével, 2200 hektáron vetettek viszont őszi búzát, őszi árpát, takarmány rozst és őszi durumbúzát. Nagy Miklós, a cég növénytermesztési és üzemeltetési igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy a vetést nem akadályozta semmi, körülbelül három héttel ezelőtt sikerült minden munkát rendesen befejezniük. A szakember elmondta, hogy az állományok mostanra 70%-ban ki is keltek, a későbbi vetések alacsonyabb fejlettségi szinten vannak. Nagy Miklós jelezte ugyanakkor, hogy a földekben fogyóban van a nedvesség, de ez remélhetőleg a következő időszakban változni fog. Arra a kérdésre, hogy milyen növényvédelmi beavatkozásokat kellett tenni, a cég növénytermesztési és üzemeltetési igazgatója elmondta, hogy eddig 800 hektáron hajtottak végre őszi gyomirtást, rovarölő szeres kezelésre ugyanakkor nem volt még szükség.
Zala vármegyében a Baki Agrocentrum Kft.-nél is sikerült időben befejezni a vetést - közölte Farkas Ákos, a vállalkozás növényorvosa. A szakember elmondta, hogy korábban volt egy háromhetes csapadékosabb időszak, de utána 1,5 hét alatt mindent el tudtak intézni, a repcét pedig még augusztusban elvetették. A vállalkozásnál 414 hektáron vetettek őszi repcét, 800 hektáron őszi búzát, 80 hektáron őszi árpát, 20 hektáron tavaszi árpát és 70 hektáron őszi borsót. A kultúrák állapotát illetően Farkas Ákos elmondta, hogy a repcét le tudták regulátorozni, ugyanakkor mintegy 200 hektárt felül kellett vetni a heterogén kelés miatt. A korábbi vetésű állományok 8-10, a későbbiek 4-6 leveles fejlettségi szinten vannak, az őszi búza 3 leveles, az árpa 1 leveles fejlettséget mutat, a borsó kelése pedig folyamatban van. A repcénél már több rovarölő szeres kezelést végrehajtottak, és volt egy alap gyomirtás is, a már említett regulátorozás és egy gyökértömegnövelő biostimulátoros kezelés a végén. Az őszi kalászosok 70%-ánál volt alap gyomirtás, ahogy az őszi borsónál és az árpánál is.
Égető Sándor, a hódmezővásárhelyi HÓDAGRO Zrt. növénytermesztési főmérnök helyettese az Agrárszektornak elmondta, hogy idén ősszel 960 hektáron vetettek őszi búzát, emellett tritikálét 160 hektáron, őszi árpát 230 hektáron - ennek a fele sörárpa lesz -, őszi borsót vetőmag előállításra 20 hektáron, illetve ugyancsak vetőmagnak alombükkönyt 10 hektáron, és 240 hektáron tritikálé-bükköny keveréket. A szakember elmondta, hogy az október eleji esők miatt egy héttel később tudták elkezdeni a vetést, de végül a tervezett időre kész lettek mindennel. Az állományok állapota vegyes - közölte Égető Sándor, hozzátéve, hogy a korai vetések mind kikeltek, a kalászosok 1-3 levél közötti fejlettségi szinten vannak, a későbbi vetések most vannak kelőfélben. Ezeken már látszódik a vízhiány, "csíkosan" keltek. A szakember kérdésünkre kifejtette, hogy az őszi búzában és a tritikálénál 480 hektáron már volt őszi gyomirtás, de ezek a korábbi vetések, amelyek már mind kikeltek, illetve majdnem a teljes állományban volt már rovarirtószeres beavatkozás is.
Összességében elmondható tehát, hogy bár októberben és novemberben kifejezetten száraz, aszályos időjárásban volt része Magyarországnak, ez a jelek szerint még nem okozott károkat az őszi vetésekben. Az október eleji esők fel tudták tölteni annyira a talajokat, hogy az elég legyen a földbe kerülő magoknak, ám a vetések későbbi állapotát alapvetően fogja meghatározni a következő hetek időjárása. A növények fejlődéséhez további csapadékra lenne szükség, a károsítók ellen pedig hideg, lehetőleg havas időre. A kérdés csak az, hogy az idei télen lesz-e részünk ezekben.
