Az elmúlt tíz napban több olyan időjárási front is érintette hazánkat, melyekből a Dunántúlon vagy az északi országrészben számottevő, 10-30 mm csapadék hullott, az Alföldön azonban nagy területen 5 mm sem esett. Az elmúlt 30 nap csapadékösszege is hasonló területi elrendeződést mutat, az Alföld középső és keleti tájain sokfelé a fele sem esett le az ilyenkor szokásos mennyiségnek, míg a Dunántúl nyugati tájait 20-40 mm-rel több eső öntözte az ilyenkor szokásosnál - derült ki a HungaroMet Zrt. legfrissebb agrometeorológiai jelentéséből.
A 90 napos csapadékmennyiség az említett nyugat-dunántúli és északi tájak kivételével hazánk jelentős részén 30-60 mm hiányt mutat a sokéves átlaghoz képest, és ez a hiány a talajok nedvességtartalmában is egyre komolyabban megmutatkozik. Tavaly év végén országszerte feltöltődött a talaj, azóta azonban csak a fél méternél mélyebb réteg őrzi a nedvességtartalmát. A középső talajréteg még kielégítő mennyiségű vizet tartalmaz, a felszín közelében azonban az Alföldön már március közepe óta kritikusan száraz a talaj. Így a tavaszi vetések szempontjából nagy területen van aszály.
A hőmérséklet csúcsértéke hétfőn 25-30 Celsius-fok közé emelkedett. Keddre jelentősen 10-20 Celsius-fokkal visszaesett a hőmérséklet, de ezzel még mindig a sokéves átlag környékén maradt. A kedd reggelre sokfelé viharos széllel átvonult hidegfront mögött szerda hajnalra nyugalomba jutott levegőben bár többfelé 5 Celsius-fok alá hűlt a levegő, de 2 méteres magasságban fagy sehol sem alakult ki. A hét második felében újra erősödött a nappali felmelegedés, vasárnap már ismét 25 Celsius-fok körüli csúcsértékek voltak jellemzők. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlaga az előző héten végig meghaladta a kukorica vetéséhez szükséges 10 fokos küszöbértéket, jelenleg 15 fok körül alakul.
Az őszi vetések jó állapotban vannak, két-három héttel előrébb járnak a fejlődésben a szokásosnál. A kalászosok intenzíven növekednek, az őszi káposztarepce pedig virágzik. Az Alföldön, főleg az északi részén még mindig vannak belvízfoltok, ezek kiterjedése csökken, de a vetések ezekben a foltokban kipusztultak. Az őszi vetések országszerte, a mélyebb talajrétegekben még az Alföldön is bőségesen találnak nedvességet. Ugyanakkor a tavaszi vetésekhez az Alföldön igen nagy szükség lenne csapadékra, a magágy előkészítéshez és a csírázáshoz jelenleg túl száraz a talaj. Sokféle gyümölcsfa már elvirágzott, több jelenleg virágzik, az erdők is kilombosodtak, több héttel korábban a szokásosnál.
Az elmúlt héten hétfőn és kedden délnyugaton, csütörtökön pedig északkeleten volt esős az idő, a számított levélnedvesség-tartam (amikor vizes volt a növények levélzete) 30-40 óra között alakult, míg az ország nagy részén az időszak kevesebb, mint 10%-át tette ki. A párás időszakok hossza is alacsonyan maradt. Növényvédelmi szempontból ez kedvezőnek tekinthető, a gombás megbetegedések terjedésének ez a száraz időszak nem optimális.
A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a március második felére vonatkozó állapotot mutatják. Ebben az időszakban tovább növekedett az index értéke a korán érkezett tavasz hatására. Az anomália térkép az ország egész területén az átlagosnál sokkal fejlettebb vegetációt mutat.
A következő héten nagyrészt száraz időre van kilátás. Szerdán előfordulhatnak gyenge záporok, de számottevő csapadék egész héten nem várható. A levélnedvesség-tartam így alacsony marad, ugyanakkor a talajok tovább száradnak, ami az Alföldön jelent egyre növekvő problémát. A hőmérséklet csúcsértéke kedden még 24-28 Celsius-fok között valószínű, majd szerdára több fokkal hűvösebb léghullám árasztja el hazánk térségét. Ez után ismét napról-napra erősödik a felmelegedés, vasárnap már újra nyár lehet 25-30 Celsius-fokos maximumokkal. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlaga a héten végig 15 Celsius-fok körül, a hét végén már 20 Celsius-fok közelében alakul majd. Bár még messze van, így nagyobb a bizonytalansága, de a jövő héten drasztikusan visszaeshet a hőmérséklet és csapadék is érkezhet.